Mindent vissza lehet vezetni oda és arra, amit két évvel ezelőtt Simicska Lajos mondott Orbán Viktorról.
De minek? Amikor Simicska 2015. február 6-án, egy héttel Valentin-nap előtt gecinek nevezte Orbánt, a miniszterelnök már évek, évtizedek óta nem az a rendszerváltó fiatalember volt, aki 1988-ban politikusi pályára lépett; Simicska Lajos pedig már régen nem volt a Fidesz pártigazgatója, de még csak az adóhivatal elnöke sem. Orbánból egy illiberális, nepotista, a korrupciót a hatalmi rendszer szolgálatába állító, neofeudális társadalmat építő politikus lett, Simicskából pedig – Orbánnak és köreinek gazdasági, ideológiai és politikai érdekei szerint – kivételezett helyzetbe hozott oligarcha. A két ember politikai, gazdasági előmenetele, személyes sorsa benne van mindabban, amit ez az ország elveszített 1990-ben: a reményt és az esélyt, hogy Magyarország felépítsen egy egészségesen működő, állampolgárainak és vendégeinek is élhető országot. Ahol nem csak a jövő kiszámítható, de a hatalmat működtető rendszerek sem kirekesztők – viszont átláthatók. Tévedés ne essék, erről azért nem csak ők tehetnek.
Ha nagyon le akarnánk csupaszítani a két évvel ezelőtti pillanatot, akkor az úgynevezett G-daynek, vagyis a G-napnak nem az a legfontosabb üzenete, hogy ha valaki ízeset káromkodik a magyar politikai pusztába, vagy szembe megy a hatalmi érdekkel és akarattal, akkor kegyvesztetté válik, perifériára szorul. Ehhez ma még csak káromkodni sem kell. Az Alkotmányt is Alap(ön)törvénnyé formáló Fidesz–KDNP akarata szerint ma bárki az utcára tehető, bizalomvesztésre hivatkozva, indok nélkül. A G-napnak olyan üzenete sincs, hogy a káromkodástól elpirultak volna politikusok, férfiak és asszonyok, gyerekek. S lehet, hogy aznap világosság gyúlt néhány fejben, furdalás támadt néhány lélekben, ám nagyon nem történt más, csak a szokásos: olajozottan működésbe léptek a magyar történelmet görgető rutinok.
Okos emberek íves elemzéseket írtak a kialakult helyzetről, kedélyesen, s tán indulatoktól sem mentesen találgatták, mi történhetett Orbán és Simicska között; s még olyanokat is feltételeztek, hogy soha nem is voltak barátok, csak az érdeklődésük közös: pénz és hatalom. De amíg szemantikai értekezéseket megszégyenítő elmélkedések születtek arról, hogy lehet-e, illik-e, muszáj-e káromkodni ország-világ előtt; s hogy különben is, mivé lesz a demokrácia; hová kerülnek a civilek; lehet-e migránst simogatni; s hogy ez már nem is jogállam, ahol vakhitbe mártott tollal írják (át) a törvényeket; alig maradt már sajtóorgánum, amelyik kritizálni tudná vagy merészelné a kormányt; az ellenzék pedig csak demokratikus tollpihe a hatalom csákóján, nos, addig a háttérben lustán és zavarosan folyt a Duna. Simicska cégei háttérbe szorultak, a jog sérelmének terhére is kizárták azokat a közbeszerzési pályázatokból, uniós és állami forrásaik megcsappantak. Simicska egy időben az ország harmadik legbefolyásosabb emberének számított, de 2015 után egyre kevésbé számított annak: 2014-ben 3., 2015-ben 9., 2016-ban 15. Helyére lépett az addig a felcsúti stadion árnyékában tréningező másik, a gázszerelőből csodás módon néhány év alatt dúsgazdaggá váló polgármester, Mészáros Lőrinc. A befolyásbarométer mutatói szerint ő 2014-ben még a 45. helyen áll, egy év múlva már a 15.-en, tavaly pedig felkúszott a 10. helyre. Innen már csak komoly belharcok vagy kivásárlások árán tud előrenyomulni, mert előtte már csak Szijjártó Péter, Garancsi István, Rogán Antal, Habony Árpád, Andrew Vajna, Matolcsy György, Lázár János, Csányi Sándor és Orbán Viktor áll.
És ha valahol, éppen ezen a listán mutatható meg leginkább a G-nap üzenete. Ez a névsor ma: Magyarország. És akik mögöttük állnak. Eszmeileg, gazdaságilag, politikailag, társadalmilag. Emberileg. Akár úgy, hogy szorosan tapadnak rájuk, akár lézengve, leszakadva, elmaradva lődörögnek. A nagy társadalmi, egymás melletti elbeszélésben pedig lassan eltűnik mindaz, amiről egykor a rendszerváltók álmodtak. És amiről már azóta is annyian, de annyian… De lehet, hogy végül is erre vágytak. Ha meg nem, ezt kapták. A G-napot is. Mert az is a miénk. Ideje volna tanulni belőle.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!