A magyar államadósság finanszírozása is olcsóbb lesz, ha márciustól felpörög az európai pénznyomda. Itthon több juthat beruházásra és munkahelyteremtésre. De Európában a csoda még odébb van.

 
Mario Draghi: Európa megmentője? - Fotó: Kai Pfaffenbach, Reuters

Márciusban Európában is felszáll a tengerentúlról már jól ismert „pénzszóró helikopter”, ahogy a tőzsdei szlengben a likviditásbővítést nevezik, és legalább 18 hónapon át árasztja majd a kiszáradt piacokat – nagyjából ezt jelenti az Európai Központi Bank (EKB) elnöke, Mario Draghi által meghirdetett kötvényvásárlási program. Havi 60 milliárd eurót, vagyis a másfél éves időszakban összesen 1100 milliárd eurót költenek euróövezeti állampapírokra és magánkötvényekre.

Ez még akkor is hatalmas összeg, hogy az eddigi havi 10 milliárdos eszközvásárlási keretet is magába foglalja, vagyis a pótlólagos forrás „csak” 50 milliárd euró lesz havonta. A lépés nagyságrendje az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed korábbi gazdaságélénkítő programjának első éveit idézi.

Bár magyar állampapírt, vagy más eurózónán kívüli kötvényt nem vásárolhatnak ebben a programban, mégis jól járhat hazánk, illetve az egész kelet-európai térség. Az amerikai tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy ha a jegybankárok mesterséges pénzbőséget idéznek elő a piacokon, akkor az „ingyenpénz” hatására szinte kicsap a likviditás a megszokott mederből. Magyarán nem csak a megcélzott eszközök, mondjuk, a német államkötvények forgalma növekszik, hanem a régi piacot már szűkösnek érző befektetők nagyobb kockázatot vállalnak, s helyet keresnek a pénznek. Ezért jó eséllyel az európai periféria állampapírpiacait is megtalálják. A növekvő kereslet hatására pedig zsugorodik a magyar, vagy épp a lengyel kötvények elvárt hozama, vagyis olcsóbb lesz az államadósságok finanszírozása. A magyar állampapír-piaci hozamok esése és a forint erősödése egyébként már a bejelentést követő percekben is tapasztalható volt.

Az EKB legalább két hatást remél az intézkedéstől. Egyrészt a pénznyomda beindítása valamelyest gyengíti az eurót, javítva az uniós export versenyképességét. Csökkentve a defláció, vagyis a gazdaság „kihűlésének” veszélyét. Másfelől, az államadósságok olcsóbb finanszírozása enyhíthet a költségvetésekre nehezedő nyomáson, több forrást hagyva beruházásokra és munkahelyteremtésre.

Csodát, persze, nem várhatunk. Az Egyesült Államokban is csak évekig tartó, egymást követő, egyenként is több ezermilliárd dolláros lazítások után mozdult meg a gazdaság. Ráadásul, hosszú ideig csak a spekulációt élénkítette az „ingyenpénz”.

 

-----------------------------------

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!