Békésen homokozgattunk a szomszéddal az udvar sarkában, amikor ránk rontott a felesége:
– Gyertek gyorsan! Lázár János megjavult!

Eldobtunk homokos vödröt, hólapátot, jégvágót, rohantunk híradót nézni. Fél óra múlva a heves mínuszok ellenére a lakók kis csoportokba verődve tárgyalták az udvaron az eseményeket. Nagyjából háromféle vélemény alakult ki.

1. Lázár János bekattant. Olyanokat mondott, hogy hibákat követtek el és ezeket ki akarják javítani, konszolidációra, egyeztetésre törekszenek a jövőben. Aki ilyen szavakat hall egy fideszes politikustól, az akkor cselekszik helyesen, ha azonnal mentőt hív és addig is kipeckeli az illető a száját, nehogy elharapja a nyelvét. Szomszédom fűtő volt egy klinikán, így jól ismeri a depresszió klinikai tüneteit. Kifejtette: a betegség súlyos esetekben akár pszichózist is okozhat. Ilyenkor a páciens elveszti a kapcsolatát a valósággal, tévképzetei alakulnak ki.

2. Lázárnak kutya baja, a békülékeny hang csak a szokásos fideszes kamuduma – vélekedett a lakók többsége. A Kárpátok tálibjai ezentúl asztal fölött tárgyalgatnak ugyan, asztal alatt viszont tovább robbantgatnak – erre lehet számítani.

3. Csoda történt – ezzel a véleményemmel teljesen magamra maradtam, pedig ez az egyetlen logikus magyarázat Lázár és a Fidesz hirtelen pálfordulására.

Kétéves regnálása alatt a párt gyakorlatilag az egész világgal szembekerült. Idehaza ledózerolta a szegényeket, elesetteket, nekiment a hajléktalanoknak, a munkanélkülieknek, a rokkantaknak, a betegeknek és még inkább a víz alá nyomta az alacsony keresetűeket. Nem kímélte fő támaszát, a középosztályt sem, hiszen a magányugdíjak einstandolása, a forint többszöri bedöntése, az áfa világrekordra emelése ezt a réteget sújtja leginkább. Felforgatta és a maga képére formálta az intézményrendszert, a közigazgatást, az igazságszolgáltatást. Nem kímélte a pénzügyi-, a jogász-, a média-, az orvos- és a művészértelmiséget. Bátran nekirontott a külföldnek, magára haragította eddigi szövetségeseit.

Ott számította el magát, hogy nagy buzgalmában nekiment a túlvilágnak is. Amikor egy mámoros éjszakán a parlamentben elfogadta az új egyházügyi törvényt, nyolcvanvalahányról tizennégyre csökkentette az elismert egyházak számát. Ezzel kiosztott jó néhány kokit és sallert a túlvilágra is, és odaát ezt nagy valószínűséggel nem fogadták túl jól. Az istenek nem estek a fejükre.

A Fidesz a mindenfelől reá zúduló támadások mögött a magyar balliberális értelmiség hazaárulását, nemzetközi följelentési kampányát sejti. Szerinte ők biztatják, hergelik kormány és a párt ellen a valaha szövetséges országokat és nemzetközi szervezeteket. Az ostrom azonban olyan erős és olyan egységes, hogy a széthulló ellenzéki erőknél magasabb hatalmak sejthetők mögötte. Valami egyetemesebb árulás lehet a háttérben. A mellőzött, egyesületté visszaminősített, és ezáltal a köztámogatástól megfosztott kisegyházak a nemzetközi közvéleményen túl igyekeztek megmozgatni magasabb, befolyásosabb kapcsolataikat is. Nem fogunk könyörögni a kétharmadnak – szögezték le újévi közös üzenetükben. De ne higgyük, hogy nem fordultak könyörgéssel égi mindenhatóságaikhoz! És sok kisisten sokra megy!

Nem csodálkoznék, ha az égiek is összefogtak volna, hogy jobb útra tereljék a rezsimet. Talán megjelent az Úr vagy megjelentek az Urak Lázár lázálmában és megvilágosították az elméjét. Ehhez pedig minimum csodát kellett tenniük.

Sajnos azonban minden csoda három napig tart.

Címkék: MSZMP, Fidesz

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!