Van önnek bissau-guineai útlevele? Nincs? Biztos ebben? Mégis, honnan tudhatná, hogy az ön fényképével díszített hamis közirat nem hevert ott abban a titokzatos páncélszekrényben? Ha éppen úgy kívánja a fentebb érdek, ön is, mint bárki ebben az országban, érintettje lehet bármilyen botránynak, vádolhatják, belekeverhetik, viríthat a képe címlapokon, legfeljebb néhány év múlva, amikor a stigma már belesült a bőrbe, esetleg tisztázhatja magát a bíróság előtt.
A nagyszerű Rejtő Jenőn, valamint a kevésbé kifinomult Mattyasovszky Jenőn nevelkedett országban, ahol újabban szabadság-, valamint rezsiharcnak adnak el mindenféle Zs kategóriás összeesküvés-elméletet, ott Welsz Tamás haláláról persze, hogy mindenkinek megvan a maga rendíthetetlen teóriája. Ezek, miként lassacskán ez az egész szomorú ország, két csoportba, a szocialista ármány és a fideszes leszámolás tematikus rendjébe sorolhatók. A sorba alulmúlhatatlansága okán szépen illeszkedik a közmédia: Welsz rejtélyes halálát nem mással, mint Zuschlag Jánossal kommentáltatják, úgy is, mint korrupció- és pénzmosásügyi szakértővel, nyilván.
Welsz Tamást a Simon-ügy koronatanújaként emlegették haláláig, tán nem is előre megfontolt szándékkal ilyen találóan. A koronatanú ugyanis etimológiailag az állam embere, a vád tanúja, az angolszász jogban azt nevezik így, aki büntetlenségért cserébe alkut köt a hatósággal. Márpedig Welsz szerepe kapcsán a Simon-ügyben több a kérdés, mint a kijelentő mód. Hogy lehet az, hogy az Interpol körözési listáján szereplő ember hónapokig háborítatlanul éli életét? Hogy lehet, hogy bár novemberben rövid időre őrizetbe vették, gyorsan ki is engedték? Véletlen, hogy pont Welsz kiengedése után vette kezdetét Simon Gábor ügye? És azt mi magyarázza, hogy miután Welsznél hamis közokiratokat találtak, mégsem gyanúsították meg semmivel haláláig? Ezekre a választ csak az ügyészség és a rendőrség adhatja meg, de nekik válaszolniuk, halálának körülményeit tisztázniuk immár kötelességük. Strasbourgi határozat mondja ki ugyanis, hogy rendőri eljárás során bekövetkezett bármiféle esemény, no pláne haláleset esetén a bizonyítási kényszer automatikusan megfordul: a rendőrségnek – és esetünkben az ügyészségnek – kell tisztáznia magát. A tisztázáshoz pedig azt is be kell vallani, pontosan milyen szerepet szánt a vádhatóság és annak politikai környezete Welsznek. Hogy őt szánták-e az új Balog Zsoltnak? Balog Zsolt – mond ez a név valamit? Semmit? Pedig négy éve még ő volt a koronatanú, egy másik szocialista, Hagyó Miklós ügyében. Balog, a BKV volt vezérigazgatóhelyettese a négy évvel ezelőtti választási kampánynak egy jól kiválasztott pillanatában interjút adott a Magyar Nemzetnek, és elővezette az elhíresült nokiás doboz, benne 15 millió forintnyi kenőpénz történetét. Pár nap múlva már nokiás dobozokkal dobálták a kampányoló szocialista politikusokat, megint pár múlva pedig a Fidesz, az ügytől nem függetlenül, kétharmados győzelmet aratott. Hagyót, amint elveszítette parlamenti mandátumát, bilincsbe verték, Balogot pedig kinevezték egy önkormányzati cég igazgatójának. Három évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy ez a Balog immár a bíróság előtt beszélhessen a nokiás doboz történetéről. Nos, a bíróság előtt minden állítását visszavonta, még elnézést is kért a hazugságokért, azt mondta, nem akart börtönbe menni, és úgy gondolta, ennek érdekében célszerű lehet a sajtónak is kiborítani az ügyet. De mindez akkor már kit érdekelt?
Én sem Hagyót, sem Simont mentegetni nem fogom, nincs rá okom, szókincsem se. Aki korrupcióba, annak gyanújába keveredik, annak felelnie kell. De ez a cikk nem róluk szól, hanem arról a rendszerről, amely egy ember vélt vagy valós vétkeit egy egész közösségre vetíti. Korrupt szocialistából korrupt szocialistákat, aztán meg korrupt baloldalt csinál. Ez a forgatókönyv bejött egyszer, ezt töltik most újra – igaz, kell hozzá egy Hagyó meg egy Simon, kellenek hozzá tisztázatlan szerződések és rejtegetett milliók, és amíg ilyenek vannak, a forgatókönyvek is újraírhatók. De azért az mégiscsak feltűnő, hogy most is éppen a választási kampányban robban az ügy, mint akkor. Most is spontánul felvonulnak simonozós táblákkal spontán aktivisták minden ellenzéki fórumra, mint akkor. Most is erre az ügyre hivatkozva lehet kibújni a politikai vita demokratikus kötelessége alól, mint akkor. És most is látszott egy koronatanú, aki bármit mondhat, bárkit belekeverhet, akivel a vádhatóság valamiféle egyezséget kötött, mint akkor.
Írták nemrég, hogy a Fidesz három lejárató kampányt tárazott be erre a választásra. Az első volt Simon-ügye, a második Zuschlag könyve, a koronatanú jól időzített interjúja lehetett volna a harmadik. Welsz Tamás elhunyt, de a páncélszekrénye itt maradt, a kulcsa meg a politika szolgálójává züllesztett vádhatóságnál.
Biztos, hogy nincs önnek bissau-guineai útlevele?
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
