„Beleszólnak, már megint beleszólnak az életünkbe, ránk kényszerítik a szokásaink megváltoztatását.” Egyéves mondat ez, 2015 márciusában írtuk le, az utolsó vasárnap megjelenő Vasárnapi Hírekben. Tiltakoztunk akkor a vasárnapi boltbezárást elrendelő törvény ellen, de tenni nem tudtunk mást, mint alkalmazkodni, és egy nappal előre hoztuk a lap megjelenését. Tavalyi tehát a mondat, de nem idejétmúlt. Mert a kormányzati alapállás azóta is változatlan: „mi mindenkinél mindent jobban tudunk”. És miután ez mély meggyőződésüknek tűnik, jobb belátásra térésük kizárt. Talán éppen ennek, a kérlelhetetlen hübrisznek lett szimbóluma a vasárnapi boltbezárás ügye. Nem azért vonták most vissza, mert utálta a többség. Hiszen utálta akkor is, amikor bevezették. Azért vonták vissza, mert esélye látszott annak, hogy a boltzár utálata politikai akarattá formálódjon. Ettől ijedt meg a Fidesz, egész pontosan azoktól rettent meg, akiktől módszeresen távol tartja magát egy ideje már: az úgynevezett választóktól. Érdemes is összeszedni, milyen tanulságokkal szolgál ez a vasárnapi hátraarc.
Kiderült például, mi kell a Fidesz rendíthetetlennek tűnő akaratának megtöréséhez. Kell hozzá egy ügy, amelyben megteremthető a társadalmi többség. A szabad tescózásban kétségtelen rejlik mozgósító erő, de azért mutatkozik keresnivaló olyan apróbb ügyekben is, mint az oktatás, egészségügy, vagy a korrupció témája, gondoltam, szólok. Kell aztán a Fidesz legyűréséhez a szisztematikus politikai aprómunka. Ez nehezebb dió, mert ez a kamerák hatótávolságán kívül zajlik, és bizony a heti kétszer 3 perc Kálmán Olgánál nem számít annak. És kell egy párt. Igen, az, amire prüszkölni manapság széles körben illik, de amelyik egyedül képes a többségi akarat politikai képviseletére.
A lehetséges ellenzéki recept megismerése mellett sokat tanultunk a kormány és vezetőinek állapotáról is. Semjén Zsoltról kiderült például – maga mondta –, hogy nem ért egyet a „népével”. Mondjuk, ez fordítva is igaz, a népe sem ért egyet Semjén Zsolttal, persze mindez azok után, hogy a napnál világosabbá vált, KDNP nevű párt egész egyszerűen nem létezik, már nem is érdekes. Az érdekes csak az, hogy ezekre az antipatikus antipolitikusokra vajon mi szüksége van a miniszterelnöknek? Magyarázat annyi adódik, hogy Orbán Viktor hatalmának legfontosabb pillérei az akarat és karakter nélküli mamelukok. A többiekkel csak a baj van.
Itt van mindjárt Lázár János, akinek boltzárügyi ellenállását és azt magyarázó szavait, aligha lehet máshogy érteni, mint hogy a Fideszben az elvszerűség mércéje a vasárnapi boltzár kérdése lett. Aki tehát megengedné, hogy a vasárnap is vegyek a gyereknek vajas kiflit, az per definitionem nem lehet rendes konzervatív. Ennyi maradt a polgári Magyarországból. A Fideszből meg annyi, hogy akadnak még páran, akik a gombnyomogatásra beidomított átlagképviselőnél kicsit nehezebben viselik, hogy rendszeresen segget csinálnak a szájukból. Akárhogy is, a boltzáras hátraarc szabad szemmel is láthatóvá tette a Fideszen belüli törésvonalakat. Orbánt magát ugyan még nem éri (nyílt) kritika, de a környezetét már lehet szidni, és kormányzási képességei is megkérdőjeleződnek már a Fideszen belül. Hogy tudniillik lehet-e országot vezetni kizárólag közvélemény-kutatási adatokra alapozva, csakis kommunikációs szempontoknak megfelelve?
Nem lehet, látjuk. Ennek a boltzáras visszavonulásnak a legfontosabb tanulsága – ahogy Lakner Zoltán is fejtegette minap – az: nem folyik kormányzás Magyarországon. Két dolog folyik csak, permanens kampány, és a kormányfőhöz lojális érdekkörök és konkrét strómanok kistafírozása. Ezen állítások újdonságereje erősen korlátos, tudom, de ha ezekre kezdene az ellenzék a fent említett következetességgel és aprómunkával politikát építeni, tán érdemben befolyásolhatná egy olyan vasárnap történéseit is, amikor vásárlás előtt-után szavazni is menni lehet majd.
A vezércikk ezen a ponton kénytelen átcsapni szolgálati közleménybe, mert persze a vasárnapi nyitva tartás lehetősége befolyásolja a Vasárnapi Hírek életét is. A kapkodást meghagynánk a kormány privilégiumának, ezért mi azonnal elkezdtünk várni. Lehetséges lépéseinket ugyanis több dolog befolyásolja. Mindenekelőtt az Olvasóink. Nekik köszönhetjük, hogy lapunk nemcsak hogy túlélte a vasárnapi boltbezárás nehézségét, de piaci helyzetét stabilizálni is tudta. Köszönjük. Külön hála jár azoknak, akik előfizetéssel szavaztak bizalmat szerkesztőségünknek. Ha a Vasárnapi Hírek visszatérne a vasárnapi megjelenésre, akkor az előfizetés lehetőségéről kénytelenek lennénk lemondani, hiszen a posta ezután is csak hétfőn kézbesíti az újságot. Márpedig mi az előfizetők bizalmát megszolgálni és nem visszamondani szeretnénk. Olvasóinkat akkor szolgáljuk jól, ha nem jelent számukra komolyabb fáradságot a lap megvásárlása, ez azonban nagyban múlik azon, hogy hány árushely nyit ki újra vasárnap. Ezt ma még nem tudhatjuk. Meg kell várnunk, amíg kiderül, hol lehet ezentúl vasárnap is újságot kapni. Addig is maradunk a szombati megjelenésnél, de a lapot természetesen vasárnap is meg lehet majd vásárolni. Olvasnivalót továbbra is egész hétvégére kínálunk. És kíváncsiak vagyunk az Önök véleményére is arról, hogyan érdemes reagálnunk a megváltozott körülményekre. Kérjük, hogy javaslatát írja meg nekünk a milegyen@vasarnapihirek.hu e-mail címre.
Hogyha már beleszólnak, megint beleszólnak az életünkbe, kell-e változtatnunk a szokásainkon?
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
