Azt hittem, ez a hét sem lesz több annál, mint hogy egy kedélyes „Nahát, már megint mennyit összeloptak maguknak!” felkiáltással összegezzük e rovat keretében az eseményeket.
Azzal kezdtem volna, hogy Tiborcz Istvánt nevezem az új Simicska Lajosnak. Az önerejéből a miniszterelnöki családba beházasodó üzletember ugyanis úgy nyeri manapság a közbeszerzési pályázatokat, mint egykor a Közgép ura – pofátlan mennyiségű pénzt (most éppen például 181 milliót) harácsol össze versenytársak nélküli pályázatokon, hogy fénybe borítsa a közterületeket.
Aztán Mészáros Lőrinccel folytattam volna, aki akkora atyaúristen már, hogy a 2016-os adócsomagban külön passzus jut arra, hogy jobban járjon még az eddiginél is. „Azok a vállalkozások, amelyek egyik évről a másikra ötszörösére növelik adózás előtti eredményüket, elhalaszthatják az adó megfizetését, így több forrásuk marad tevékenységük bővítésére” – szól a szöveg, és lehet, hogy csak nekem szúrja a szemem, hogy akkor pont Mészárosnak nem kell majd adóznia.
Példaként hoztam volna a pofátlanságra még az V. kerületet, ahol idén is több mint 13 milliót fizetnek szakértői díjként egy olyan cégnek, amely a kerület kétes ingatlanértékesítéseihez nagyjából annyiban járult hozzá szakértőként, hogy összeszorzott két számot. Ráadásul a kerületi tulajdonú üzlethelyiségek értékbecslésével idén is a helyi alpolgármester édesapjának cégét bíznák meg. Aki egyébként nem más, mint Rubovszky György KDNP-s képviselő.
A Belvárosról persze azonnal eszembe jutott volna Rogán Antal, az egykori polgármester, akit az ingatlanbotrányok olyannyira nem tépáztak meg (legalábbis saját berkein belül), hogy állítólag Orbán a párt népszerűségvesztését is vele korrigáltatná, és a nép közeli kormányzás jegyében előretolná politikai kabinetfőnökké. Lelke rajta, ha Rogánnál szimpatikusabb arc nincs a kormányban…
Fájdalmasan felszisszentem volna Matolcsy szuper önreklámján, a növekedési hitelprogram népszerűsítésére elköltött 5,77 milliárd forinton (kár, hogy ennyi pénzért még csúnyácskák is voltak azok a reklámok). Ami után már csak elnéző fejcsóválással említettem volna, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 15 milliárd forintos kerettel úgy hirdette meg a falusi motorizációs programot, hogy a falugondnoki terepjáró pályázata mellé épp csak nem csatolták egy nagy piros nyíllal a Suzuki Vitara fotóját, amúgy minden paraméternek (mondjuk a kötelező térdlégzsák valóban fontos!) csak ez az egy autó felelt meg.
Jött volna egy kis lamentálás arról, hogy vajon kinek lesz az jó, ha új hidat építenek Kalocsa mellett, hogy az emberek onnan könnyebben jussanak át Paksra az atomerőművet építeni, miközben alig köpésnyire, akár északi, akár déli irányban, van már egy-egy híd. És ha már itt tartottam volna, nevetek egy kicsit azon, hogy miután Orbán jól lenyomta Simicskát, még a Közgép és a Strabag által épített bajai gyaloghidat is inkább ő avatja fel személyesen, mintegy tort ülve az egykori barátságon. Háborogtam volna egy keveset, miután Lázár János már odáig vetemedett a vasárnapi zárva tartás védelmében, hogy elmeséli, mit csinálok a Balatonon, ha arra járok („Aki a Balatonhoz megy, nem vásárolni megy, hanem pihenni.”), mintha ott szuszogna a nyakamban vasárnaponként, és rácsapna a kezemre, ha májkrémet vennék a boltban.
Feltettem volna a költői kérdést, hogy vajon miért nem nézi senki a köztévé esti híradóját, és hogy vajon megérte-e ennyire közszolgálativá fazonírozni sok milliárdért a csatornát, ha mostanra fele annyian sem nézik itt a híreket, mint két hónappal ezelőtt (immár 151 ezerre sikerült letornázni a nézőszámot)?
Jó is lett volna, ha csak ennyi lett volna. Sajnos azonban volt még lejjebb. Az aljasság olyan szintjére sikerült süllyedni, amire nincsenek elég kemény szavak. Szerda, társadalomismeret, emelt szintű érettségi. „Milyen veszéllyel jár(hat) az illegális migráció a befogadó országra nézve?” Nem kell bizonygatni, hogy egy ilyen, súlyosan manipulatív kérdést feltenni, pláne egy érettségi keretein belül bűn. Csak sajnálni tudok minden diákot, akinek az lesz az egyik utolsó emléke az oktatásból, hogy 5 pontért kellett kifejtenie a menekültkérdés veszélyeit – mentségükre szól, hogy ha mostanában figyelték Orbán Viktor szavait, legalább azt az 5 pontot könnyedén megszerezhették. Ezt hívják emelt szintű kormánypropagandának.
A hab a tortán mégsem ez volt. Hanem az, hogy hazatérve, a postaládámból kifordult a miniszterelnök úr levele. Az a bizonyos nemzeti konzultáció a bevándorlásról és a terrorizmusról. Pont olyan gonosz és hazug, mint amilyennek elképzeltük. Csak kézbe venni még sokkal rosszabb érzés.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!