A kormányzati szereplők az elmúlt időszakban kerülik azokat a nyilvános szerepléseket, szakmai fórumokat, ahol kínos kérdésekbe, vagy nem éppen baráti megnyilvánulásokba futhatnak bele – derült ki a héten.

 
Orbán Viktor szombaton Ópusztaszeren felavatta a Nemzeti Összetartozás Emlékművét. A kormányfő hangsúlyozta: a Turul a magyarok ősképe, melybe mindenki beleszületik, mint a nyelvbe és a történelembe

A szokást Orbán Viktor vezette be, és nem is mostanában: ellenzékben is évekig kerülte a parlamenti vitákat, a nem jobboldali újságírókat, mostanában pedig már a nyilvános szerepléseket is. Az utóbbi hónapokban csak zárt körben mutatkozott: gyár-, fürdő-, hotelavatók, olimpikonok köszöntése, találkozó a „baráti” szakszervezeti vezetőkkel, nyitóbeszéd a közszolgálati egyetemen. A kormányzati kommunikátorok olyannyira fontosnak tartják a protokollszerepléseket, hogy szombaton Ópuszta szeren a Nemzeti Összetartozás Emlékművének az avatásán beszélt, pénteken pedig még a Budafoki Munkás Testedző Egyesület századik születésnapjára rendezett ünnepi közgyűlésen is részt vett. Orbán amúgy is furcsán válogatja meg a programjait: miközben az utóbbi hónapokban szakított időt borászokra, állást foglalt a videobíró ügyében, helyre tette a Magyar Fesztivál Balett protekcionista állami támogatása ellen tiltakozó szakmát, addig a kormány emblematikus döntéseit (kórházak, iskolák államosítása, járások kialakítása, fizetős felsőoktatás stb.) nem igyekezett személyes részvétellel illusztrálni.

Sajtószerepléseit is alaposan megválogatja: messziről elkerüli azokat, akik kínos kérdéseket tehetnek fel neki, így maradnak a megyei lapok és a szokásos péntek reggeli „interjúk” a Kossuth rádióban. A miniszterelnök nemzetközi elszigeteltsége mára közhely: ezen a helyzeten csak rontott a baltás gyilkos kiadása miatt kiélezett örmény–azeri helyzet. Az októberi (még meg nem erősített) találkozó Angela Merkellel pedig nem bájcsevegés lesz: egyes hírek szerint veszélyben Orbán alelnöki helye az Európai Néppártban, ebben az ügyben is rászorul a német kancellár jóindulatára. Nyugaton nem szívesen látott vendég, ezért kénytelen volt Keletre utazni, hogy baráti fogadtatásra találjon: a múlt héten a grúz választási kampányba szállt be Mihail Szaakasvili államfő oldalán.

Október 23-a közeledtével az is kérdés, hogy vállal-e közszereplést a kormányfő. Tavaly sem a kormány, sem a Fidesz politikusai nem szólaltak fel a nemzeti ünnepen. Utoljára március 15-én szólalt fel: „nem leszünk gyarmat” – támadt neki akkor az EU-nak. Akkor viszont alig két hónappal a százezres „békemenet” után voltunk, és Orbán népszerűsége még 10 százalékkal magasabb volt.

Kedden az [origo] írt arról, hogy a bankszövetség nagyszabású nemzetközi konferenciával ünnepelte volna meg a kétszintű bankrendszer 25 éves hazai múltját, a rendezvényt azonban lefújták, mert Orbán Viktor és Matolcsy György is hirtelen lemondta a szereplését. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) arra hivatkozott, hogy technikai okok miatt kellett halasztani, és ha „egy későbbi időpontban megrendezik a konferenciát, a kormány magas szinten képviselteti magát”. Azonban az 50. Közgazdász-vándorgyűlésre is csak a lemondások érkeztek. Varga Mihály közleményben cáfolt, pedig a korábban meghirdetett programban szerepelt. A tárca nélküli miniszter arra hivatkozott, hogy már azelőtt elfogadott egy másik konferenciára szóló meghívást, hogy a közgazdász-vándorgyűlésre szóló felkérést megkapta volna – a csütörtöki eseményről tudósítást nem találtunk. Egerben a távolmaradást úgy jelentették be, hogy pénteken rendkívüli kormányülés, szombaton pedig a Mihály-nap miatt nem tud részt venni. Nyilván Cséfalvay Zoltán, az NGM államtitkára is hivatalos lehetett a névnapi zsúrra, hiszen ő is lemondta péntekre ígért előadását. A kormányt egy helyettes államtitkára képviselte egy szekcióelőadással. A kritikákra ő sem reagált.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!