„Mi marad Magyarországból, ha még egyszer kisebbségbe kerülünk a saját hazánkban” – tette fel a kérdést Lázár János a Rádió 7 nevű, hódmezővásárhelyi adónak, merthogy szerinte a történelem folyamán már volt példa arra, hogy a magyarok kisebbségben voltak a saját országukban, és ez Trianonhoz vezetett. Ezt az eszmefuttatást azért illik értelmezni, mert a Miniszterelnökséget vezető miniszternek tudnia kellene, hogy a magyarság sosem volt kisebbségben Magyarországon.
Ha például a trianoni döntés előtti, 1910-es népszámlálás adatait vesszük alapul, akkor abból kiderül, hogy az ország lakosainak 16,1 százaléka vallotta magát románnak, 10,7 szlováknak, 10,4 németnek, 2,5 szerbnek, 2,5 ruténnek, 1,1 horvátnak, 0,6 cigánynak, 0,4 vendnek. A félelmetes pirézek még akkor sem éltek. Viszont, ami a lényeg: 54,4 százalék magyar anyanyelvűnek vallotta magát. Ez, akármerről nézzük is, nem tűnik kisebbségnek. De ha még csak 44 százalék lett volna a magyar ajkúak aránya, az vajon miféle logika szerint lenne kisebbség? Vagyis: miféle kisebbségre gondolhatott Lázár? Kérdésfelvetése ráadásul nem 1920-ra, hanem 2016-ra és az azt követő évekre vonatkozik. Viszont ahhoz, hogy a magyarság kisebbségbe kerüljön Magyarországon, legalább tízmillió olyan azonos etnikumú és anyanyelvű embernek kellene betelepülnie hozzánk, aki nem magyar, és nem akar azzá válni. Lázár János ezek szerint olyan inváziótól tart, amely nem is fenyegeti az országot, kijelentése viszont tökéletesen alkalmas arra, hogy megtámassza az Orbán-kormány gyűlöletre alapozott migránspolitikáját, s hogy szinten tartsa a hatalom által teremtett félelmet és a rettegést, igazolva ezzel a Fidesz–KDNP-kormányzás szükségességét. Másrészt, ha nagyon akarnánk, úgyis értelmezhetnénk Lázár szavait, mint elszólást – „Mi marad Magyarországból, ha még egyszer kisebbségbe kerülünk a saját hazánkban” –, hiszen a Fidesz–KDNP mintha egyszer már kisebbségbe került volna – vagy kétszer is?
Azt viszont tényleg csak remélni lehet, hogy nem azért fél a kisebbségtől Lázár János, mert mondjuk a magyarországi nemzeti kisebbségek, a görögök, a szerbek vagy a cigányok, a lengyelek, a románok, az örmények, az ukránok, a horvátok, a szlovének, a németek, a szlovákok, a bolgárok, netán a ruszinok olyan mértékben szaporodnának, hogy egyszer csak olyan többségbe kerülne bármelyik is, hogy önálló, minimum autonóm rendet követelne magának. Hiszen azzal alighanem a kormány is tisztában van, hogy nem feltétlenül a Testvérben az erő! kampány hatására, de születnek Magyarországon görögök, szerbek, cigányok, lengyelek, románok, örmények, ukránok, horvátok, szlovének, németek, szlovákok, bolgárok és ruszinok is. Akik ráadásul magyar állampolgárok. Nagyon is azok.
Ebben a témakörben nincs komoly kihívója Lázár miniszter úrnak – bármennyire tűnik is komoly revánsnak Pierre Woodman, a pornóipar nagyágyújának kijelentése a Mandinernek, még 2015 hajrájában, miszerint „Azért, hogy az emberek kevesebbet szexelnek, szerintem elsősorban megint csak a politika felelős”. Ám Woodman az AIDS-ről beszélt, amiről senki nem mondja el az igazságot. Nocsak, igazság. Biztosan nem olvasta még Deák Ferencet, a haza bölcsét, aki olyasvalamit talált mondani egyszer, hogy idelent (mármint a Földön) a jog, odafent (mármint a mennyben) az igazság uralkodik. De a pornócézár szerint a politika bűne az is, hogy „kötelezővé teszik (az óvszert), és ezzel elveszik az emberek libidóját, hogy kevesebbet szexeljenek”.
Hát, így, 2016 elején, úgy tűnik, nem feltétlenül kellene mélyebben kibontani ezt a témakört, mint ahogyan nem is kellene bármilyen bé betűs szóra gondolni – kivéve beruházás, befektetés (ez, mondjuk, határeset), boldogság, bizalom –, de abban azért érdemes volna futni néhány kört, hogy most akkor jár-e a rendőröknek a túlórapénz vagy sem, mert a délvidéken megvédték az országot a ránk törő menekültáradattól, vagy fizessék inkább vissza a pénzt, amit ezért kaptak. Úgy tűnik, sokkal többe kerül egy menekült- és kvótaellenes kampány, mint kivezényelni bárkit is a határra, aki még csak nem is határőr, vizet is alig ihat, mert úgy jönnek ezek a migránsok, mint a hangyák a föld alól, és mi lesz, ha a hangyák többen lesznek, mint a magyarok…
Mennyivel felemelőbb, és szívet melengetőbb a Jobbik Ifjúsági Tagozata nemzeti érzelmű tehetségkutatójának ötlete, a 14–35 év közötti Kárpát- medencei fiatalok Nemzeti Ki Mit Tud?-ja, ahol bárki, aki fellép, „értéket képvisel”, mondjon verset vagy zúzzon metált, és a zsűri elnöke a szépséges Gregor Bernadett (képünkön). A fekete díva előtt felléphetne Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is, aki nemzeti meglepődésben aligha végezhetne rosszabb helyen, mint az élen. Az történt vele ugyanis, hogy az Orbán-kormány ölelésétől pihegő Magyar Távirati Iroda munkatársának kérdésére bevallotta, hogy ránézett a nemzet adóbevételeire, és meglepődött, hogy azok a várakozáson felül alakultak 2015-ben, köszönhetően a feketegazdaság visszaszorításának. S bár tény, hogy a pénztárgépek adóhivatali bekötése remek ötletnek bizonyult, de azt azért a miniszter is elismerte, hogy „még nagyobb lenne az áfával történő visszaélések csökkenése, ha az EU megengedné, hogy a fordított áfa gyakorlatát a mostaninál jóval több termékre kiterjessze a magyar kormány”. Ilyen éleslátás mellett azonban továbbra is érthetetlen, hogy bár harmadjára van hatalmon az Orbán-kormány, azt a gazdasági alapvetést még a Fidesz–KDNP-nek sem sikerült fölismernie – vagy tán nagyon is –, hogy nem illik adót beszedni olyan számlák után, amelyek kifizetése még nem is teljesült; vagyis a számlát kiállították, de a pénzt még át sem utalták. Addig pedig, amíg ez lehetséges, legyen bármilyen kormány is hatalmon, nem tűnik őszintének egyetlen kormánypárti nyilatkozat sem, mely szerint a kabinet a nemzetért dolgozik.
De úgy tűnik, ennél megint van fontosabb kérdés: az Anonymous nevű nemzetközi hackercsoport állítólag háborút hirdetett a budapesti kormány és a Fidesz ellen, mert Orbán Viktor trükközve nyerte meg a választást és a diktatúra felé kormányozza az országot. A csoport kritizálta még a kormány sajtószabadsággal kapcsolatos gyakorlatát, menekültpolitikáját is. S bár az álarcos társaság maszkját viselő alak azt üzente, hogy a támadások a hét minden napján, a nap 24 órájában zajlanak majd, egészen addig, amíg nem történik radikális változás az országban, a legtöbb hír továbbra is arról szól, hogy az ország jobban teljesít; Magyarország kormánya nemet mond a menekültkvótára; s ma már három gyerek a menő; és már Demjén Rózsi Ferenc, Kossuth-díjas énekes-dalszerző is védelmébe vette Ákost, Kossuthdíjas énekes-dalszerzőt, aki karácsony előtt tette társadalmi helyükre a nőket. Rózsi ugyanis megmondta, hogy „Nem értem az egésznek a lényegét, hogy mi volt itt a hiba, vagy mit mondott rosszul. Amit mondott, az teljesen belefér mindenféle európai és akármilyen más kultúrába vagy vallásba”.
Nos, nem volna rossz, ha mindenki eldöntené végre, hogy mi fér bele mibe. Elvégre 2016-ot írunk – még akkor is, ha vannak olyanok, akik szerint 1920-at.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!