Hogy mennyire igaz a magyar iskolarendszerre is az ismert bon mot – miszerint az oktatás célja előidézni azt a lehető legnagyobb mértékű neurózist, amelyet az egyén még összeroppanás nélkül kibír –, talán az alábbi történetek is igazolhatják…

 
Illusztráció - Shutterstock


A legújabb botránykő (botránykönyv), a Regnobooks Budapest kiadó gondozásában megjelent kifestő, amely „napközis házi feladatként” kínál olyan szórakoztató elfoglaltságot a hatéves elsősöknek, mint például: színezd ki a papád fütyijét. Hogy kicsit bővebben is kifejtsem ezt az első olvasatra bizonyára elmebajnak tűnő tananyagot, ez egy dán író-pszichoterapeuta, bizonyos Per Holm Knudsen 1975-ben megjelent művének magyarítása. Az eredeti cím: „How a baby is made?, vagyis: Hogyan készül egy gyerek? Ebben szerepel (és szépen ki is színezhető) idevágólag egy sor téma, mint például a szeretkezés, a terhesség kezdete, a jön a baba és hasonlók.

Mi több, az is feketén-fehéren (illetve kiszínezve) kiderül, hogy nem a gólya hozza a kisbabát. Ízelítőül egy rövidke idézet abból a részből, amikor apa fütyije nagy lesz. „Ahhoz, hogy az apa és az anya magocskái találkozzanak, nagyon kell szeretniük egymást. Mikor nagyon-nagyon közel kerülnek egymáshoz, és csókolóznak, apa fütyije nagy lesz és megkeményedik. Anya pedig várja, hogy még közelebb kerüljenek egymáshoz.” És akkor már csak színezni kell…

Tegyük mindjárt hozzá, ehhez a korosztályhoz, ebben a témában, tucatnyi hasonló könyv kínál tájékoztatást testünk változásairól, a fiúk és a lányok közötti különbségekről, arról, hogy hogyan kerül a kisbaba a mama hasába, de a magyar kiadónak vélhetően sikerült a világ leginkább traumatizáló gyermekkönyvét kiválasztania.
Hogy aztán ez egy újabb fideszes botrány vagy inkább balliberális mocsok, folyik a tanakodás a neten – „A dohányboltokon 18-as karika, itt meg színezd ki az apád fütyijét!” –; mindenesetre szerdai hír: nincs több fütyis színező az üzletekben, bezúzták a példányokat.

Persze nemcsak a házi feladat okozhat problémát, az is, ami a gyerekkel az iskolában  történik. A babócsai plébános például a kulcscsomóját vágta a hangoskodó gyerekek közé, ami nagyon szerencsétlenül talált el egy kilencéves kisfiút, aki kórházba került, mert megrepedt a szaruhártyája és több helyen is bevérzett a szeme.

A pap a hangoskodó gyerekek között akart rendet tenni, a kulcscsomót nem is a megsérült kisfiúnak szánta. Egyébként pedig sajnálja a történteket, felajánlotta, hogy kifizeti a kezelés költségeit, de a család ezt nem fogadta el, feljelentést tettek a rendőrségen.

Bár a gyerekeknek szánják a legújabb haditervet – legyen lövészeti oktatás is –, de ha azon a tanárok is részt vehetnek, talán a plébános úr legközelebb már pontosabban talál… Mindez a nyári zánkai és a fonyóligeti Erzsébet-táborok kapcsán is szóba került, ahol a gyerekek nevelésére – a sportolást, a hazafiságot, a hagyományőrzést előtérbe helyezve – még nagyobb hangsúlyt fektetnek. És amikor majd ősszel visszaérkeznek az iskolájukba, ott szép új lőtér várja őket, hogy zavartalanul folytatódhasson a hazafias nevelés.

A történelemórákon viszont nem puskák durrognak, hanem az ideológia fegyverei.
Már akkor, ha nem változik az új 8. osztályos történelemkönyv, ami miatt Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa vizsgálatot indított. Azok a nyolcadikosok, akik már kiszínezték a papa fütyijét, és megtanultak célba lőni, azok ebből a könyvből megtudhatják, hogy Orbán miniszterelnök miért tartja gyarmattartónak az uniót, hogy a baloldal radikális és hajlamos lebecsülni a múlt eredményeit, míg a jobboldal figyelembe veszi a nemzeti értékeket, a vallást és a családot, valamint, hogy egy Gyurcsány Ferenc nevű főgonosz, a privatizáció egyedüli nyertese.

A baj csak az, hogy az így kiművelt emberfő aztán hajlamos kimenni a portugál-magyar mérkőzésre Lisszabonba, és azzal a táblával vonul fel a városban, hogy „Cristiano homoszexuál!”, amire még az elemiben is nyelvtan egyes járna. (A másik körbehordozott táblájuk, hogy tudniillik „Utálunk szar Románia”, helyesírásilag rendben volna, csak éppen a kauzalitás szempontjából tűnik a portugál-magyar idején egetverő marhaságnak. De az oksági összefüggés a szurkolók számára már elérhetetlen magasságban lévő gimnáziumi tankönyvekben található.)

Visszatérve alapesetünkre, a fütyis színezőre, azt ismerik, hogy a tanító néni a szerető családról és az otthoni életről kérdezgeti az elsősöket?
– Elmondanád Móricka, hogy apukád és anyukád esténként mivel tölti el az idejét?
Mire Móricka:
– Pontosan tudom. Szerintem a tanító néni is tudja. De nem korai még ilyen dolgokról az elsősöket kérdezgetni?
 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!