Míg a franciaországi labdarúgó Európa-bajnokságon győzelemmel felérő döntetlent játszott a magyar válogatott Portugália ellen, és minden magyar a csoportelső helyen továbbjutó nemzeti válogatottját ünnepli, az eufória mögött szépen, csendben lemondott polgármesteri tisztségéről Balogh József, Fülöpháza első embere. Mindezt nem jószántából tette, hanem azért, mert a Kecskeméti Törvényszék tíz hónap börtönbüntetésre ítélte – két évre felfüggesztve –, miután még 2013-ban részegen eltörte élettársa orrát és járomcsontját, majd amikor kérdezték, mi történt, azt állította, hogy a nő átesett egy vak komondoron.
Az elsőfokú bíróság még csupán 420 ezer forintra büntette, ami már akkor is megmutatta a történet abszurditását: Balogh bár kilépett a Fidesz parlamenti frakciójából, független képviselőként folytatta munkáját, sőt a 2014-es polgármesteri megmérettetésen Fülöpháza lakói újból a település vezetőjének választották. S bár egyedüli jelöltként indult, az eredmény azt mutatta, hogy a voksolók többsége szerint teljesen rendben van az, hogy egy asszonyverő politikus vezeti a hivatalt, Balogh pedig – persze ma már bánja tettét – sosem érezte úgy, hogy erkölcsileg alkalmatlan lenne feladatának ellátására.
A másodfokú bíróság ítéletével nem csupán az erkölcs és jog közötti szakadék mélységét mutatja meg, hanem arra is rávilágít, hogy Magyarországon tényleg csak akkor lehet bűnös valaki, ha a törvények és a bíróság ítélete szerint is az. Minden egyéb esetben bárki hófehér bárányként rohangálhat feketén az amúgy szürke nyájban. Ám valahol helyes is, hogy a jogi keretek között bárki bármit bégethet, feltéve, ha eljut egy-egy ügy odáig, hogy ítéletet lehessen mondani róla. Mert itt van például a Magyar Nemzeti Bank (MNB) esete, melynek felügyelőbizottsága az MNB kastélyában ülésezve mindent rendben talált a jegybank alapítványainál.
De ez érthető is, hiszen Magyarországon kevés olyan közpénz kapott Fidesz–KDNP-s politikai hátszelet és hatalmi védelmet, mint a Matolcsy György jegybankelnök által sajátosan értelmezett és meglehetősen szűk hatalmi körben, rokoni szálakat sem mellőző osztogatásra szánt 260 milliárd forintja – de ha a fideszes Papcsák Ferenc vezette felügyelőbizottság szerint rendben vannak az alapítványi papírok, akkor erre nem nagyon lehet mit mondani, nemde. Igaz, az MSZP feljelentést tett néhány olyan MNBügyben, amely közérdekű adattal való visszaélésre (pl. eltérő dátumok és oldalszámok), sikkasztásra és hűtlen kezelés gyanújára utal, de ezekben az ügyekben annak a Polt Péternek kellene nyomozást indítania – legfőbb ügyészként –, aki csak azért mondott le Fidesz-tagságáról, mert 1995-ben ombudsman-helyettessé választották, majd fideszes jelöltként legfőbb ügyész is lett, 2010 óta pedig a később plágiumügybe belebukó államfő, Schmitt Pál javaslatára újból legfőbb ügyészként dönthet arról, milyen ügyekben kell, és milyen ügyekben nem kell nyomozást indítani Magyarországon. De jutott a hétre egy másik második fokú, jogerős ítélet is, a Közgépé. Az ügy még oda datálódik, amikor Simicska Lajos multimilliárdos vállalkozó szimplán gecinek (G-Day) nevezte Orbán Viktor miniszterelnök urat. Tette ezt azt követően, hogy a két barát, Lajos és Viktor összeveszett egymással. S lám, nem is olyan későn a G-Day után Lajos cégét, a Közgépet kizárták az addig jól jövedelmező közbeszerzési pályázatokból.
Az eset nyertese Orbán Viktor másik barátja, Mészáros Lőrinc, kinek cégei azóta rommá nyerik magukat, bárhol és bármilyen pénzszerzési beruházási versenyen indulnak is.
Mészáros valamelyik cége talán még a labdarúgó Európa-bajnokságot is megnyerné, feltéve, ha Magyarország rendezné a tornát, de legalábbis az Orbán– Polt–Rogán–Mészáros–Matolcsy játékvezetői csapat vezetné a mérkőzéseket – igaz, ehhez Geráékat kellene legyőznie, és az mostanában nem tűnik olyan egyszerűnek. De a lényeg, kiderült, hogy jogtalanul zárták ki a Közgépet a közbeszerzési eljárásokból, és ismerve az ügy előzményeit, felmerül a kérdés, hogyha tényleg jogtalanul, akkor nem történt-e a hatalommal való visszaélés ebben az ügyben. Mielőtt azonban belemerülnék ennek értelmezésébe, gondoljunk csak Balogh Józsefre, aki szintén nem gondolt semmit, amíg a bíróság nem gondolkozott helyette.
Vagyis, ne csodálkozzunk, ha a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánított egy hatmilliárd forint értékű miskolci precíziós szerszámgyártó üzem megépítését, melyet az a cég végezhet el, melynek tulajdonosai között van a Hernádi Zsolt MOL-vezér cége és Rogán Antal miniszter úr egyik szomszédja is. De ez így is van jól, hiszen az eset azt mutatja, hogy a kormány figyeli azokat, akik vele tartanak. Mi sem bizonyítja jobban, hogy éppen azoknak a hivatalnokoknak akarja akár hetven százalékkal emelni a bérét, akik kormányhivatali ügyeket intéznek. Igaz, Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára szerint ki is rúgnak pár ezer embert, bár ezt úgy adja elő, hogy ők az átképzés után helyet találhatnak a versenyszférában. Az államtitkár úr arra nyilván nem is gondol, hogy mi lesz azzal a hivatalnokkal, akit mondjuk a Közgép szívna fel.
Vagyis, száz szónak is egy a vége: a magyar labdarúgó-válogatott következő ellenfele Belgium lesz a franciaországi Európa-bajnokságon. Brüsszelben ugyan még most sem értik, hogy a magyar kormány mit akar üzenni a kvótaellenes plakátkampányával, de a fiúk legalább megmutatják, mire vagyunk képesek a pályán. Mert ott legalább elértük, hogy komolyan vegyenek minket, magyarokat.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
