Azt eddig is tudtuk, hogy a hatalom elég nagyvonalúan bánik a közvagyonnal.
Például az Orbán Viktor által egy hónappal ezelőtt felavatott gyártósornál akár hússzor nagyobb, 40 milliárdos beruházásra is esélyes lehetett volna a Coca-Cola magyarországi egysége, ha a kabinet nem döntött volna az unortodox gazdaságpolitikai lépések mellett – írta a Napi Gazdaság. A 2 milliárd forintos projekt csak azért valósult meg, mert bonyolultabb lett volna leállítani, mint befejezni, a miniszterelnök későn próbál békejobbot nyújtani a multiknak. A rugalmasan fejleszthető dunaharaszti gyár jól jöhetett volna ki a Coca-Cola európai átszervezéséből, a terveket azonban az új különadó, a népegészségügyi termékadó és a kiszámíthatatlan gazdaságpolitika keresztülhúzta, így aztán Romániában, Horvátországban és Ausztriában hajtotta végre a fejlesztéseket a Coca-Cola.
A fideszes vezetésű győri önkormányzat ügyvédje, rajta keresztül pedig egy hozzá több szálon kapcsolódó offshore-hátterű cég szerezte meg annak az ingatlannak a nagy részét, ahol várhatóan az Audi logisztikai központja épül majd – derítette ki a hvg.hu. A győri ipari parknál lévő szántóföldeket tavaly ősszel vásárolta fel akkori tulajdonosaiktól Borkai Zsolt polgármester közeli ügyvéd ismerőse, a Fidesz országgyűlési frakciójának is dolgozó Rákosfalvy Zoltán. Márciusban a földhivatal már engedélyezte is az ipari hasznosítást. Áprilisban az ingatlanok nagy része egyelőre tisztázatlan módon az SR Invest Logistic Kft.-hez került. A 2010 januárjában alakult cég ügyvezetője Rákosfalvy élettársa, Horváth Mónika, székhelye pedig megegyezik az ügyvédi iroda címével. Májusban az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Termé szetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség úgy határozott, hogy a majd autóalkatrészek raktározásának otthont adó ingatlanon nem kell környezeti hatásvizsgálatot végezni. Eddigre már hat szakhatóság is „feltétel nélkül” hozzájárult a zöldmezős beruházáshoz. A lap kérdéseire egyelőre sem Borkai, sem Rákosfalvy nem válaszolt.
Bár csak január 1-jén államosították a megyei múzeumokat és könyvtárakat, a kormány az év végével már meg is szabadulna tőlük – derül ki az emberi erőforrás miniszter által benyújtott törvényjavaslatból. Eszerint a megyeszékhelyek kapják az intézmények javát, de a kisebb városok sem ússzák meg, hogy fenntartsák a területükön lévő gyűjteményeket, miközben a miniszter továbbra is beleszól majd az igazgató kinevezésébe. A tervezet felkészül arra is, hogy pénzhiány miatt megszűnhetnek egyes múzeumok. Az államosítást tavaly azzal indokolta a kormány, hogy „a megyei önkormányzatok és intézményeik komoly lehetőséget kaptak, hogy 20 év nehézségekkel és kudarcokkal teli időszaka után megszabaduljanak az adósságcsapdától, a mindennapi működési gondoktól”. Áprilisban már határozat született arról, hogy a kormány nem kívánja állni a fenntartási költségeket, ennek megfelelően készült el most a törvényjavaslat, melynek fő oka a hvg.hu információi szerint az, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium nagyon drágának tartja a fenntartást. Ennyit a közvagyonról, jöjjenek a közerkölcsök.
A Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) egyetlen céget hívott meg egy pályázatra, amely 180 millió forintot adott volna két érdemérem megtervezéséért és legyártásért, de mivel ez a megoldás sérti a közbeszerzési törvényt, a KEH-et 2,5 millió forintra bírságolta a hatóság. A hivatal arra hivatkozik, hogy 2006- ban kötöttek egy olyan keretszerződést, ami után csak a Metal-Art Zrt.-t hívhatták meg ajánlattételre, de szerintük gyakorlatilag egyébként se lehetett volna mást meghívni. Ugyanis a történelmi előzményeinkkel is tisztában kell lennie a nyertes cégnek, így nyilvánvalóan csak magyar tulajdonú cég jöhet szóba. A Metal-Art Zrt. egyébként az első Orbán-kormány házi sztrádaépítője, a csődben lévő Vegyépszer egykori elnöktulajdonosának, Nagy Eleknek az érdekeltségébe tartozik – írta az Index.
A Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal polgári tagozatos kitüntetést kapta Fónagy János volt miniszter, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára, fideszes országgyűlési képviselő.
A magyarországi ifjúsági fesztiválok közönsége teljesen más, mint a drogfogyasztásról elhíresült ozorai fesztiválé, és a kormányzat mindent megtesz azért, hogy a kábítószereket kiszorítsa a szórakozni vágyó fiatalok rendezvényeiről – mondta az Emberi Erőforrás Minisztérium (Emmi) ifjúsági főosztályának vezetője az MTI-nek. Téglásy Kristóf, aki pénteken a Szegedi Ifjúsági Napokon vett részt, közölte: nem lehet egyenlőségjelet tenni a kétféle rendezvény közé. Amíg az ozorai fesztiválként ismert rendezvényen „egy bizonyos zenéhez kötődő szubkultúra” jelent meg, addig a többi ifjúsági rendezvényen azok a „normális magyar fiatalok”, akik számára a fesztiválok „a közösségi együttlétet, a zenét, a bulizást jelentik, nem pedig az alkohol- vagy a drogfogyasztás színterét” – fogalmazott.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
