Köszöntjük kedves olvasóinkat Utópiában, ahol Orbán Viktor tart idegenvezetést a The Wall Street Journal című lapnak adott interjú formájában. Az eközben a való világban tartózkodó munkatársunk beszámolót küldött a heti eseményekről.

 
Kilátás a miniszterelnök felcsúti birtokáról (Fotó: Koszticsák Szilárd, MTI)

„2010-ben Magyarország nem volt képes megállni a lábán, mások pénzére volt szüksége, ami csorbítja a nemzeti büszkeséget és az önbecsülést. Az ország most a piacról tudja finanszírozni magát. A magyarok kötvényeket vásárolnak, a munkanélküliség csökken, a foglalkoztatottság növekszik. A jövedelem reálértéken nő, a nyugdíjak emelkednek. A gazdaság ismét növekszik.”

Több régi trafikos sem vállalja az ideiglenes dohányárusítást azon az 1150 településen, ahol senki nem nyert koncessziót, mert egyszerűen nem éri meg nekik – értesült a Népszava. Legalább 100 ezer forintos pluszköltséggel kell számolniuk a törvényileg előírt dizájn miatt, és egy 600 ezer forintos pénztárgépet is be kell szerezniük. Miközben fogalmuk sincs, meddig trafikozhatnak, ráadásul a szegény falvakban a feketekereskedelem teljesen tönkreteheti a dohányboltokat. Az ideiglenes trafikosok csak addig árulhatnak dohányt, amíg nem kap valaki koncessziót, ám azt senki nem tudja megmondani, ez mikor fog megtörténni.

„Olyan vezető vagyok, aki vonzó munkának tekinti az ország megmentését, megújítását. Ez egy igazi kihívás. A magamfajta emberek szeretnek valami jelentőset véghezvinni, valami rendkívülit. A történelem megadta nekem ezt az esélyt.”

Tulajdonközösséget hozott létre Orbán Viktor, valamint édesapja, Orbán Győző és a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány a felcsúti stadion melletti területre április végén – írta a Népszabadság. Az ingatlanokat, ahol VIP-parkolók állnak majd, 2006-ban vette a kormányfő, akinek az alapítványa 2007 óta évek óta vásárolja fel a környékbeli házakat. A legutóbb szerzett ház korábbi tulajdonosa az állami földbérletpályázat egyik helyi győztese volt. Az egyik ingatlanra – és a Puskás akadémiára – a Duna Takarékszövetkezet (DT) több százmilliós jelzálogjogot jegyzett be. Emlékeztetőül: az utánpótlás-alapítvány hitelkeretét egy éve emelte 600 millió forintra a DT, amelynek vezetője a Videoton tulajdonosa, miniszterelnöki megbízott, Garancsi István, és amely az egyetlen várható kivétel az államosításra váró több mint száz takarékszövetkezet közül.

„Válságban a sztenderd gazdaságpolitika nem működik, ilyenkor célzott akciókra van szükség. Az ilyen politikára mondják az emberek, hogy unortodox. Pozitívabb szemlélettel nézve innovatív és célirányos.”

Melyik az igazán aljas adó? – tette fel a kérdést az Origo. Meg is válaszolta: amikor 1+2 gyerek nem egyenlő 3 gyerekkel, ha „csak” élettársak nevelnek nem közös gyerekeket, amikor az állam a jövedelem 125 százalékát vonja el, mint a 98 százalékos végkielégítés-adónál, amelyre 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni (kivéve azoknak, akiket mentesítenek alóla, mint legutóbb Szász Károly PSZÁF-elnököt és alelnökeit – ők ezzel fejenként 20 milliót nyernek), amikor az adót adóztatja meg, mint a jövedéki adóra vagy a vámra rakódó áfával, amikor visszamenőleg adóztatja meg a távközlési cégeket, és összevissza a bankokat.

„Amikor átvettük az ország irányítását, világos elképzelésünk volt arról, miként győzzük le a válságot.”

Három hónap alatt 3,2 milliárd forint adóbevételtől esett el az állam az elektronikus kaszinók és általában a pénznyerő automaták tavaly novemberi betiltása miatt, viszont elszaporodtak az illegális játékbarlangok, a nagypénzűek pedig külföldön vagy az interneten játszanak, így ebből egy fillér bevétele sincs az államnak. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter most 10 vidéki kaszinó létesítését és 10 évre szóló működtetési jogát értékesítené. Az októberi döntés indokai közül csak a nemzetbiztonsági kockázat maradt meg: erre hivatkozva írható ki zártkörű koncessziós pályázat.

„A kétharmados többség előfeltétele a jó vezetésnek ebben a válságban. A kétharmados többség alapvető fontosságú, és jól használtuk fel. A kormány gazdaságpolitikája a középosztályt erősítette.”

Tőkeemeléssel nyílttá tette eddig csak sejtett meghatározó tulajdonát az osztalékmilliárdos Simicska Lajos Fidesz-közeli oligarcha az Észak-Dunántúl agrárszféráját uraló Mezort Zrt.-ben – írta HVG, melynek számításai szerint a mérlegadatok alapján tavaly 12 milliárd, idén 16 milliárd forint volt a szinte az egész gazdaságot lefedő Simicska–Nyerges-cégbirodalom által a tulajdonosoknak termelt idei tiszta haszon.

„Az embereknek érezniük kell, hogy a vezetők törődnek velük, odafigyelnek gondjaikra. A kormány ezt teszi: megpróbál segíteni azokon a családokon, amelyek súlyos devizaadóssággal, vagy magas rezsiköltséggel küszködnek.”

Jelentősen emelkedtek az önkormányzati adóból származó bevételek; az állam által elvont iparűzési adót a lakossági adóból pótolják a helyhatóságok. A Napi Gazdaság szerint az elmúlt két évben az idegenforgalmi adó két év alatt 16 százalékkal emelkedett, a kommunális adók 29 százalékkal, az építményadó és a telekadó 16,5-16,5 százalékkal nőtt.

„A kultúrára, a sportra és a tudományra fordított kiadások nagyobbak, mint az elmúlt 20 évben bármikor.”

Több millió forintos prémiumot kaptak a közszolgálati médiumok vezérigazgatói a tavalyi munkájukra, melynek része volt több száz ember elbocsátása – tudta meg a Népszabadság. Medveczky Balázs (MTV) 4,5 millió, Jónás István (Magyar Rádió) 4,8 millió, Dobos Menyhért (Duna TV) 4,8 millió, valamint az MTI vezérigazgatói posztjáról tavaly év végén távozott Belénessy Csaba 4,8 millió forint prémiumot kapott. Mindannyian 1,7 milliót keresnek havonta.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!