A Kúria a hét elején hozta meg végső és megmásíthatatlan döntését Marian Cozma, az MKB Veszprém és a román kézilabdázója ellen elkövetett emberölés ügyében.
Az úgynevezett Cozma-ügy a szokásosnál is nagyobb vihart kavart. A felfokozott érdeklődést a cselekmény brutalitása mellett a sértettek és a vádlottak személye, az utóbbiak roma volta is táplálta. A Veszprém Megyei Bíróság első fokon Raffael Sándor elsőrendű és Németh Győző másodrendű vádlottakat életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte, Sztojka Iván harmadrendű vádlott pedig húsz év fegyházbüntetést kapott. A Győri Ítélőtábla ezt az ítéletet változtatta meg úgy, hogy az első- és másodrendű vádlott büntetését 18-18 évre, a harmadrendűét pedig 8 évre mérsékelte.
A másodfokú, jogerős ítélet kihirdetése után nem csupán a laikus közvélemény hördült fel, de Orbán Viktor és Navracsics Tibor is indíttatva érezte magát, hogy állást foglaljon ezzel „az emberéletet nem kellően védő és tisztelő” döntéssel szemben.
Mi volt a két ítélet közötti jelentős különbség oka? Az első fokon eljáró bíróság jogi szempontból úgy értékelte a történteket, hogy a vádlottak mindvégig szándékegységben voltak. Ez magyarul azt jelenti, hogy az elkövetők tudtak egymás cselekményeiről, azt mindvégig közösen, egységes akarattal, szándékosan követték el. Ehhez a minősítéshez igazodtak a kiszabott büntetések is.
A Győri Ítélőtábla azonban ezt az egész cselekménysorra kiterjedő szándék- és akarategységet nem állapította meg. Ha pedig ez nincs, akkor nem lehet életfogytig tartó szabadságvesztéseket kiszabni. Az első két vádlottra kiszabott 18-18 év tehát igazán nem tekinthető törvénysértően enyhének.
A Legfőbb Ügyészség ezt a másodfokú ítéletet támadta meg felülvizsgálati kérelemmel, méghozzá úgy, hogy azt – véleményem szerint – inkább a „társadalmi elvárás”, mintsem a jog inspirálta.
A Kúria hétfőn kihirdetett ítéletében az ügyészi indítványnak csak részben adott helyt. Kizárólag a harmadrendű vádlottal, Sztojka Ivánnal szemben megállapított minősítést és a vele szemben kiszabott büntetést változtatta meg. Sztojka Ivánt 13 évi börtönbüntetésre és 10 évi közügyektől eltiltásra ítélte. Az első- és másodrendű vádlottra kiszabott 18-18 éves szabadságvesztését helybenhagyta.
Az eljáró felülvizsgálati tanács elnöke, Kónya István által ismertetett tényállásból az is kiderült, hogy Sztojka Iván korábban is tudta, az utcán pedig látnia is kellett, hogy Raffael Sándornál kés van. Az elsőrendű vádlott a nyílt utcán szúrta szíven Ma rian Cozmát, majd a másodrendű vádlott vesén szúrta a Cozma segítségére siető Ivan Pesicset és fejbe rúgta az ugyancsak segíteni akaró Zarko Sesumot. Mindeközben a harmadrendű vádlott jelen volt, ott „ugrált” közöttük. Ebből következően Sztojka Iván valamennyi cselekmény bűnsegédje volt.
A Kúria indokolásában kifejtette, hogy miközben az elsőfokú, megyei bíróság a vádlottak között – tévesen – teljes szándék- és akarategységet állapított meg, ugyanakkor a másodfokú bíróság – szintén tévesen – elemeire bontotta szét az egyes vádlottak cselekményeit. A Győri Ítélőtáblának igazat adott abban, hogy egyik vádlott terhére sem állapítható meg a több emberen elkövetett emberölés bűntettének kísérlete, márpedig ha tettes nincs, bűnsegéd sem lehet. A Kúria szerint azonban tévedett az ítélőtábla abban, hogy az elsőrendű vádlott bűnösségét nem állapította meg a Pesics sérelmére elkövetett emberölés kísérletében. Ehhez azonban, nem nyúlhatott hozzá, mert az első- és másodrendű vádlottakra kiszabott büntetés még a részben téves minősítés ellenére sem tekinthető törvénysértőnek. A kiszabott 18 évi szabadságvesztés törvényes. Más volt a helyzet Sztojka Iván esetében. Az ő cselekményének téves minősítése törvénysértően enyhe büntetés kiszabásához vezetett. Ezért ezt korrigálni lehetett és kellett. A Cozma-ügy lezárult, fellebbezésnek helye nincs.
Az ügy kapcsán számos internetes véleményt, hozzászólást olvastam. Elkeserítőeket. Ha az ítélkezési gyakorlat nem a törvénynek, hanem „a társadalom elvárásainak” akarna megfelelni, akkor még ma is lenne halálbüntetés, karóba húzás, esetleg kerékbetörés – sajnos. A gyilkosság az gyilkosság, függetlenül a sértettek, vagy a vádlottak kilététől. A törvény előtt mindenki egyenlő. A Kúria – szerencsére – ennek jegyében hozta meg döntését.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!