A bajok nem ma kezdődtek. Talán akkor, amikor 2007 júniusában a bíróság bejegyezte Magyar Gárda néven azt a „hagyományőrző és kulturális egyesületet”, melynek célja – egyebek között – „a magyar fiatalság lelki, szellemi, fizikai felkészítése egy olyan eshetőségre, amikor rendkívüli helyzetben szükség van az emberek mozgósítására”.
A bejegyzést követően mindössze hat hónap telt el az első, országos felháborodást kiváltó gárdafelvonulásig Tatárszentgyörgyön, de még jó néhány felvonulást kellett szervezniük ahhoz, hogy az ügyészség az egyesület feloszlatását kérje. A bírói határozat 2009-ben született meg, az idő azonban addig, sőt a döntést követően sem telt eseménytelenül: Erzsébet téri demonstráció, Szabadság téri nagygyűlés, az Új Magyar Gárda tagjainak szentendrei eskütétele, a gárdamellényes Vona Gábor megjelenése az új Országgyűlés alakuló ülésén – hogy csak a legemlékezetesebbeket említsük.
Azért, hogy mégis történjen valami, a parlament módosította a szabálysértési törvényt, így ma már elzárással is lehet sújtani azt, aki feloszlatott társadalmi szervezet működésében vesz részt, vagy ilyen szervezet egyenruháját viseli. Persze, ha egy szervezet neve Új Magyar Gárda, az ugye már egészen más. Hiszen ezt még nem oszlatta fel senki.
A Jobbik úgy játszik az igazságszolgáltatással, mint macska az egérrel. 2012. április 3-án két rendezvényt is bejelentett a rendőrségen, mindkettőt augusztus 25. napjára. Az egyiket a Hősök terére, a másikat a Kossuth tértől a Szent György térig vezető útvonalra. Budapest rendőr - főkapitánya mindkét rendezvényt megtiltotta. A Jobbik azonban csak a Hősök terére bejelentett rendezvény tiltása miatt fordult a bírósághoz.
Az természetesen igaz, amit a bíróság közleményében állított, hogy ő kizárólag a megtámadott közigazgatási döntés jogszerűségét bírálhatja el. A közlemény egyéb részeivel kapcsolatban azonban már vannak fenntartásaim. Eszerint a bíróság nem vizsgálhat „utólag” felvetett szempontokat, valamint nem vizsgálhatja azt sem, hogy a Jobbik által bejelentett rendezvény résztvevői azonosak-e a betiltott Magyar Gárda tagjaival. A rendezvény célja azonban nem volt titok a bíróság előtt sem. A gyülekezési jogról szóló törvény azt is tartalmazza, hogy a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások jogainak sérelmével. Vajon nem sérti-e mások jogait az a rendezvény, amely egy, a bíróság által betiltott szervezet megalakulásának évfordulójáról emlékezik meg? Egy olyan szervezetéről, melyet éppen azért tiltottak be, mert mások jogait sértette. Ezt a szempontot vajon nem mérlegelhetné a bíróság?
A másik betiltott rendezvény kapcsán a Jobbik az alapvető jogok országgyűlési biztosához fordult, nem titkolva azt, hogy e határozatot azért nem támadta meg bíróság előtt, hogy hozzá fordulhasson. A két „jogorvoslati” lehetőség ugyanis kizárja egymást, az ombudsman nem vizsgálhatja a bíróság döntéseit. Itt azonban nem volt szerencséjük, mert Szabó Máté szerint a rendőrség nem sértette meg a gyülekezési jogot, amikor megtiltotta a Jobbiknak a Kossuth tér és a budai vár közé tervezett felvonulását. Azt azonban az ombudsman leszögezte, hogy sem a rendőrség, sem a bíróság nem folytat következetes gyakorlatot. Az Andrássy útra bejelentett számos rendezvény közül a rendőrség egyeseket tudomásul vett, másokat – teljesen azonos forgalmi adatok alapján – arra hivatkozva tiltott meg, hogy a közlekedés más útvonalon nem biztosítható.
Kétségtelen, hogy a gyülekezési jogról szóló törvény hiányos, magyarul, a törvény rossz. Elsősorban ez az oka a sokszor egymásnak is ellentmondó döntéseknek. Vajon az a törvény is „rossz”, amelyre mostanában a rendőrség hivatkozik? Állításuk szerint azért nem tudnak eljárni a Kuruc.info tulajdonosai és szerkesztői ellen, mert úgymond eltér az amerikai és a magyar jogértelmezés. Nekem ezzel szemben erős kételyeim vannak. A Kuruc.infóra felkerült tartalom sok esetben egészen pontosan definiálható bűncselekményeket valósít meg. Nem igazán értem, hogy a Magyarországon megjelenő tartalom magyar szerzői ellen miért ne lehetne Magyarországon büntető el já rást indítani. Nem a szerver leállítását kellene erőltetni, hanem annak itthon megjelenő tartalmát jogilag értékelni. És akkor mindjárt érdektelen lenne az amerikai jogértelmezés.
De ahogy a mondás tartja, a jog a politika szolgálólánya. Amíg a hatalomnak nem érdeke az egyértelmű szabályozás, addig egyes szervezetek továbbra is macska-egér játékot játszhatnak. És játszanak is. Sajnos nem csak az igaz ságszolgáltatással, hanem az egész magyar társadalommal.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!