Ismert a mondás: az üléspont meghatározza az álláspontot. Ezt a mondást ugyan többnyire pejoratív értelemben szokták használni, én most mégis pozitívumot látok benne.

 
2018. február 3.

Szimbolikus, hogy az új Országos Bírói Tanács (OBT) nem a hivatal, hanem a Kúria épületében tartotta meg alakuló ülését, mintegy ezzel is demonstrálva függetlenségét és azt, hogy valódi „főnöke” kíván lenni Handó Tündének, az Országos Bírósági Hivatal nagyhatalmú elnökének.

Az alakuló ülésen, ahogyan az lenni szokott, elhangzottak a protokolláris felszólalások, ám aki tud a sorok között olvasni, hallani – és ebben az országban erre mindig is nagy gyakorlatra lehetett szert tenni –, az meghallhatja a lényeget.

Az OBT ülésének elnöki tisztét hat hónaponként más-más tag tölti be, méghozzá bírói gyakorlatuk hosszának sorrendjében. Az első ülést az a Hilbert Edit vezette, aki korábban, még az új OBT-tagok választásának idején az Alkotmánybírósághoz fordult azért, mert Handó fegyelmik osztogatásával próbálta befolyásolni, hogy kikből lehessen, pontosabban ne lehessen OBTtag.

A jogszabály szerint ugyanis nem lehet szavazni arra a bíróra, aki fegyelmi hatálya alatt áll. Handó ezzel éppen Hilbert Edit megválasztását akarta megakadályozni, a jelek szerint sikertelenül. Hilbert nem véletlenül hangsúlyozta, hogy a jelenleg általa elnökölt szervezet eltökélt abban, hogy valódi kontrollt gyakoroljon a hivatal elnök asszonya felett.

A jelek szerint Handó nem örül az új összetételű bírói tanácsnak. Ez nem is csoda, hiszen számos kritikusa ül benne, míg „hívei” közül a bírák egyetlenegyet sem szavaztak meg. Nyilván ezért hangsúlyozta, hogy a bíróságok csak akkor működhetnek jól, ha a hivatal, a bírói tanács és a Kúria, akárcsak „három külön hatalmi ág” – kiegyensúlyozottan működik. A kiegyensúlyozottsághoz persze az is kell, hogy ő ne éljen vissza igazgatási hatalmával, többek között a bírói pályázatok indokolatlan érvénytelenné nyilvánításával, ahogyan azt eddig számos esetben tette.

A kormányközeli Origón az OBT megalakulásának napján jelent meg egy hosszú interjú Handó Tündével. Ebben nyíltabban üzen az új testületnek: „Ami számomra is meglepő, hogy az új OBTben a sajtóhírek szerint van néhány tag, aki mintha azzal a céllal került volna be, hogy valamifajta revansot vegyen az őt ért sérelmekért. Bízom abban, hogy az Országos Bírói Tanács új tagjai az általuk kitűzött nemes célok érdekben képesek lesznek a jogszabályi keretek között működni.” De üzent a sajtónak is: „Valós veszélyt jelentenek azok a szervezettnek tűnő sajtótámadások, amik a bírósági szervezetből származó álhírekből próbálnak botrányt kavarni.”

Nem tudom, ki és hol írta volna, hogy egyes OBT-tagok „revansot” akarnának venni, meg azt sem, hogy milyen „álhírekről” beszélt az elnök asszony. Az ugyanis, hogy Handó Tünde egyes rendelkezései miatt bírák fordultak az Alkotmánybírósághoz és Strasbourghoz, vagy az, hogy Vasvári Csaba bíró munkajogi pert indított ellene, valódi hírek. De volt néhány keresetlen szava az elnök asszonynak a „volt bírákhoz” is, akik szerinte „korábbi bírói titulusukat felhasználva” szólalnak meg politikai rendezvényeken, „miközben fogalmuk sincs arról, mi történik a bírósági szervezetben”. Tényleg nincs?

Handó azt is elárulta az Origónak, hogy a létszámemelés eredményeként „a Fővárosi Törvényszék leterheltsége az országos átlagra süllyedt, ami egy nagyon komoly előrelépés”. Ám az InfoRádiónak tett nyilatkozata szerint „Fazekas Sándor elnök felelős azért, hogy a Fővárosi Törvényszék ügyterhe nem a kellő mértékben csökken”. Így persze nehéz eligazodni és megérteni, vajon miért is lett Fazekas elnöki pályázata érvénytelen.

A Kúria épületében megalakult Országos Bírói Tanács komoly hatáskörrel rendelkezik, és számos eszköze van ahhoz, hogy valódi egyensúlyt teremtsen a Handó által említett „három hatalmi ág” között. Kívánom, hogy mostani üléspontjuk hat éven át valóban határozza meg mindenkori álláspontjukat.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!