Idén szinte hónap sem múlt el anélkül, hogy a magyar jogalkotás és jogalkalmazás szembe ne ment volna az európai és az emberi jogokkal, de azt sem kis munka számba venni, hogy hányszor próbálta a magyar kormány semmibe venni a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeit, hányszor és miként próbált ellenállni a jogállami követelményeknek.
Az év elején az Európai Bizottság (EB) előtt megindultak Magyarország ellen a kötelezettségszegési eljárások a jegybanktörvény, az igazságszolgáltatási reform és az új adatvédelmi hatósággal kapcsolatos sarkalatos törvény miatt. A sajtószabadsággal foglalkozó brüsszeli munkacsoport megállapította, hogy Magyarországon több a korlátozás, mint bárhol az unióban, valamint azt is, hogy túlságosan „erős” a magyar Médiatanács. A magyar kormány válaszlevelében a bírák kényszernyugdíjazásával kapcsolatban azt közölte, hogy majd egyéni alapon meghosszabbíthatják a bírák megbízatását, a Klubrádió ügyében pedig azt, hogy azzal azért nem kívánnak foglalkozni, mert e kérdésben éppen bírósági eljárás zajlik, és nem akarnak nyomást gyakorolni a bíróságra! Ezt követően több mint 40 bírói helyre írtak ki pályázatot, miközben a még fel sem mentett bírák szabadságukat töltötték. Júniusra az EB megindította a kötelezettségszegési eljárást a bírák kötelező nyugdíjazása, valamint az adatvédelmi felügyelő hatóság függetlenségének megsértése, továbbá a kiskereskedelmi válságadó, a telekomadó és a cafeteria miatt – elmarasztaló ítélet esetén az állam tízmilliárdokat fog fizetni. Júliusra az Alkotmánybíróság is kimondta: alkotmányellenes a bírák nyugdíjazásának szabályozása, ezért a törvényt visszamenőlegesen megsemmisítették, majd a munkaügyi bíróságok is elkezdték visszahelyezni tisztségükbe a bírókat. De Orbán Viktor közölte: „a rendszer marad”, amikor pedig az unió bírósága is kimondta, hogy a bírák kényszernyugdíjazása az uniós joggal ellentétes. A miniszterelnök ekkor sem hátrált meg, de végleges megoldás még nem született. Közben elfogadták az új Büntető Törvénykönyvet, amelyben bizonyos esetekben 14 évről 12 évre szállították le a büntethetőség korhatárát – az UNICEF szerint ez ellentétes az ENSZ gyermekjogi egyezményével. Az Európai Bizottság aggályainak adott hangot a Klubrádió frekvenciájáért vívott jogi csatározásokkal kapcsolatban. Augusztusban kiadtuk Azerbajdzsánnak az azeri baltás gyilkost. Szafarovot hazájában azonnal szabadlábra helyezték; az eljárás óriási nemzetközi botrányt okozott.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!