A bostoni esküdtszék halálra ítélte Dzsohar Carnajevet. A csecsen fiatalember és a bátyja az iraki háború elleni tiltakozásként egy játékautó távirányítójával robbantott fel két kuktafazékba rejtett bombát a bostoni maraton győztesére váró tömegben. Három ember, köztük egy 8 éves kisfiú életét vesztette, 264-en megsebesültek, közülük 14-nek amputálni kellett a lábát. Néhány nappal később a rendőrség üldözőbe vette a merénylőket. A tűzharcban egy rendőr és az idősebbik testvér is meghalt. Dzsohart egy csónakba rejtőzve fogták el.

Az amerikai jogrendszer eltér a mienktől. Az egyik leglényegesebb különbség, hogy míg nálunk az élet elleni ügyekben egy hivatásos bíró és két ülnök ítélkezik, az USA-ban 12 tagú esküdtszék – azaz laikusok hozzák meg a döntést. Dzsohar ügyében az esküdtek több mint három napon át vitatkoztak. A 30 vádpont közül 17 halállal volt büntethető. Massachusetts államban ugyan nincs halálbüntetés, de mégis ki lehetett szabni, mert a robbantó ellen úgynevezett szövetségi vádat emeltek.

Az USA-ban minden államnak saját jogrendszere van, ám a legsúlyosabb bűncselekmények szövetségi hatáskörbe tartoznak. Ilyenkor nem az adott állam, hanem az Amerikai Egyesült Államok szövetségi jogát kell alkalmazni.

Az esküdtek kiválogatása hosszú folyamat. Ebben az ügyben 1000 embert hívtak be ahhoz, hogy a 12 esküdtet és a 6 pótesküdtet kiválasszák. A per ideje alatt a kiválasztott esküdtek nem nézhetnek tévét, nem olvashatnak újságot, sokszor a külvilágtól is elzárják őket.

A bíróság elutasította a védelemnek azt a kérését, hogy ne abban a városban tárgyalják az ügyet, ahol a bűntett történt, mert Bostonban feltehetően mindenki elfogult.

A védők azzal is érveltek, hogy az elkövetéskor mindössze 19 éves vádlott erőszakos, szélsőséges nézeteket valló bátyja hatására vett részt a robbantásban. Állításukat számos bizonyíték is alátámasztotta. A báty kapott terrorista kiképzést, ő szerezte be a bombához szükséges alkatrészeket. A robbanószerkezeteken is csak az ő ujjlenyomatait találták meg. A báty nézegetett szélsőséges iszlamista honlapokat, és ő kereste fel a „Hogyan készíts bombát anyád konyhájában” című oldalt is a neten.

Az esküdtek közül hárman értettek egyet a védőkkel abban, hogy Dzsohar a bátyja nyomására vett részt a terrortámadásban, sőt az egyik esküdt szerint a fiú nem követ el többé hasonló cselekményt.

Magyar ésszel elképzelhetetlen, de a bostoniak 85 százaléka ellenzi, hogy a robbantót halálra ítéljék. És ami még megdöbbentőbb: ugyanígy vélekedett az a sértett is, aki a robbanáskor elveszítette 8 éves kisfiát, 6 éves kislányának amputálni kellett a lábát, felesége fél szemére megvakult, ő maga pedig megsüketült.

A védők bizonyosan fellebbezni fognak. Akár új eljárást is kérhetnek, mert az esküdteket nem tájékoztatták arról, hogy ha közülük csak egy is ellene szavaz, a halálbüntetést nem lehet kiszabni. Ez pedig súlyos eljárási hiba. Azt is kifogásolhatják, hogy a bíró nem engedte, máshol tárgyalják az ügyet. Hosszú évek telhetnek el addig, amíg a végső döntés megszületik, és még akkor sem biztos, hogy a vádlottat kivégzik.

Az Egyesült Államokban, amelyre a halálbüntetés hívei rendszeresen hivatkoznak, az elmúlt 27 évben szövetségi szinten 80 halálos ítélet született, ám az elítéltek közül mindössze hármat végeztek ki. Nem véletlenül. „Odaát” tudják, hogy még egy tökéletesen bizonyított ügyben is előfordulhatnak olyan törvénysértések, amelyek a halálbüntetés végrehajtása után már nem orvosolhatók.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!