„A bíróság elrendelte annak a férfinak a házi őrizetét, aki a gyanú szerint 2017. május 15-én érvényes vezetői engedély nélkül, autójával a Dózsa György úton halálos közúti balesetet okozott. A cselekmény halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége, és kábítószer fogyasztásával elkövetett kábítószer birtoklása vétsége megállapítására lehet alkalmas.” Így szól a Fővárosi Törvényszék közleménye.
Természetesen M. Richárdról van szó, és arról a balesetről, amelyben ketten meghaltak, és további öt ember megsérült.
A sajtóközleményt, meglehetősen szokatlan módon, a megjelenését követő napon helyesbítették.
A változtatás ugyan alig észrevehető, ám igen lényeges. Míg az első közlemény szerint a gyanúsított összeütközött a szabályosan közlekedő Citroennel, a másodikból a szabályosan szó kimaradt. Ez alátámasztja a gyanúsítottnak azt az állítását, hogy a műszaki szakértői vélemény szerint nem biztos, hogy ő az egyedüli felelős a balesetért. Ennek megítélése persze majd a bíróság dolga lesz.
A népharagot az váltotta ki, hogy M. Richárdot a bíróság előzetes letartóztatás helyett „csupán” házi őrizetbe helyezte. A bírói gyakorlatban ez a döntés valóban szokatlan. De attól még nem biztos, hogy törvénysértő is.
A házi őrizet és az előzetes letartóztatás törvényi előfeltételei azonosak: a szökés, a bizonyítás megnehezítése és a bűnismétlés veszélye. A bíróság azt mérlegeli, hogy „az előzetes letartóztatással elérni kívánt célok” eléréséhez elegendő-e a házi őrizet.
Anélkül, hogy a bíróság végzésének indokait olvashatnánk, számos olyan körülmény vált ismertté, amely magyarázhatja ezt a döntést.
Vegyük sorra. Kell-e tartani attól, hogy a gyanúsított megszökik? A sajtó felháborodottan tudósított arról, hogy miközben folyt a nyomozás, M. Richárd a Seychelle-szigeteken nyaralt. Az viszont, hogy a várható súlyos büntetés ellenére onnan visszajött, hogy három hónappal a tragédia után a hatóság rendelkezésére állt, éppen nem ok annak feltételezésére, hogy meg akarna szökni. Mint ahogy azok az – ugyancsak a sajtóban megjelent – információk sem erre utalnak, melyek szerint egy korábbi zavaros ügyben egy „korrupt” rendőr segíthetett M. Richárdnak és társának, hogy „visszaszerezzenek” egy ellopott autót. Abban az ügyben M. Richárdot is megfigyelték a titkosszolgák. Az már csak az én fantáziám szüleménye, hogy akár segíthetett is a rendőrségnek, hiszen vele szemben – eddigi ismereteim szerint – nem indult eljárás. Normális az, akit figyel a titkosszolgálat és szökni próbál?
Marad tehát a bűnismétlés veszélye mint ok a letartóztatásra vagy a házi őrizet elrendelésére. Házi őrizetben a gyanúsított csak akkor és csak azért hagyhatja el a lakását, amikor és amiért azt a bíróság megengedi. Ez az intézkedés akár elég is lehet ahhoz, hogy ne tudjon újabb bűncselekményt elkövetni. Ha pedig megszegi a házi őrizet szabályait, jöhet az előzetes letartóztatás.
És hogy megnyugtassam a felháborodott közvéleményt, elárulok még valamit. 1 év előzetes letartóztatás beszámítása 1 évvel teszi rövidebbé a majdan kitöltendő büntetést, míg 1 év házi őrizet csak mintegy 4 hónappal.
Az ítélet persze még odébb van. E cikk írásakor még a házi őrizetről szóló végzés sem jogerős. Ma még csak a politikusok „tudják”, mit kell tennie a bíróságnak. Rogán Antal – igaz, most csak némi unszolásra, hiszen vélhetően saját őrző emberéről van szó – már megint megmondta a tutit.
Akárcsak az MSZP – amelyik még a híreket sem olvasva –, kokain hatásáról beszél, holott a szakértői vélemény szerint a gyanúsított a balesetkor nem állt már kábítószer hatása alatt.
Jó lenne, ha a politikusok végre nem dumálnának bele bírósági döntésekbe! Se jobbról, se balról, se pró, se kontra! Tennék inkább tisztességesen a saját dolgukat. És főként hagyják, hogy a bíróság is azt tegye! Akár tetszik nekik, akár nem.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!