Számos jogsértést megértem már a közelmúltban, de az elmúlt napok pró és kontra jogellenes akciói szinte verhetetlenek. Egész héten kapkodtam a fejemet.
Az egyetemfoglalók még meg sem kezdték azt a tüntetést, amelyet a hallgatói szerződés Alaptörvénybe foglalásának terve miatt szerveztek, amikor a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) munkatársai már ellepték az ELTE Bölcsészkarának Múzeum körúti kampuszát.
A nyomozók azt állították, hogy „előzetes értesüléseik” szerint a tüntetés résztvevői hidat foglalnának vagy a hidakon vonulnának. Az NNI szerint ez bűncselekmény: közérdekű üzem működésének megzavarása. Az egyetemfoglalók szerint ugyanakkor a nyomozók tanúvallomásokat vettek fel, arról érdeklődtek, hogy a tiltakozó diákok milyen demonstrációt terveztek, kik a főszervezők és „kik alszanak rendszeresen az egyetemen”.
A rendőrség másnap közölte, hogy az NNI ismeretlen tettes ellen büntetőeljárást indított. Mint közismert, a nyomozás elrendeléséhez „megalapozott gyanú” szükséges. Az NNI nyilatkozata szerint ők a Facebookon olvasták, hogy „egyes hallgatók Budapesten öt Duna-híd szükséges elfoglalására tesznek előkészületet”. Szerintük az egyetemen foganatosított intézkedésük tehát szükséges, mértéktartó és arányos volt.
Ez utóbbi állításuk már önmagában sem igaz. Napnál világosabb, hogy az akció mindenekelőtt a tüntető diákok megfélemlítését szolgálta. Ha nem így lett volna, vajon mi köze a Facebook-bejegyzésekből szerzett információnak ahhoz a kérdéshez, hogy „kik alszanak rendszeresen az egyetemen”? Álmukban tán még a legelvetemültebb egyetemisták sem foglalnak hidakat. És miért nyomoznak „közérdekű üzem megzavarása” miatt, amikor annak előkészületére még az oly hiteles Facebook-bejegyzésekből sem lehetett következtetni?
A Btk. szerint ugyanis ezt a bűncselekményt az követi el, „aki közérdekű üzem működését berendezésének, vezetékének megrongálásával vagy más módon jelentős mértékben megzavarja…”. És hogy mit ért a törvény közérdekű üzemen? A közforgalmú tömegközlekedési, a távközlési, valamint a hadianyagot, energiát vagy üzemi felhasználásra szánt alapanyagot termelő üzemet.
Gondolom, hadianyagot termelő üzemek nincsenek Budapest hídjain, marad tehát a „a közforgalmú tömegközlekedési üzem”, amin a tömegközlekedést biztosító cégeket – MÁV, Volán, BKV stb. – kell érteni. Az esetleges hídfoglalás azonban egy másik operett. Volt arra bármilyen indoka is a rendőrségnek, hogy attól tartson, a diákok villamosokat, buszokat akarnának megrongálni, vezetékeket leszakítani, járatokat eltéríteni? Mert ha nem, akkor ez csak egy – jogilag is nagyon sántító – ürügy volt az intézkedésre.
Éppen miközben a rendőrség fellépésén háborogtunk, látott napvilágot az a hír, hogy a bölcsészkar Hallgatói Önkormányzata (HÖK) világnézetük, pártszimpátiájuk, vélt származásuk és felekezeti hátterük szerint listázta a gólyatáborába jelentkezőket. Úgy vélem, e lista készítésének jogellenességét meg sem kell indokolni. A HÖK elnöke visszautasította a listázással kapcsolatos vádakat. Erre megjelent az interneten a teljes lista, névvel, személyi adatokkal együtt. A baj csak az, hogy a lista nyilvánosságra hozatala éppen olyan durva jogsértés, mint maga az eredeti listázás. Mint ahogyan jogsértő az Anonymous csoport „igazságosztó” fellépése is, akik – az oldal meghackelésével – elérhetetlenné tették annak egyes részeit.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!