A „Régi idők focijában” mondta Minarik Ede mosodás ezt az azóta szállóigévé vált mondatot. Szerintem is kell csapat, egy jogászcsapat, de legalább egy árva jogász, aki megsúgná az egyébként joggal felháborodott pártoknak, hogy mikor, miért, hogyan kell feljelentést tenni.
Történt a minap, hogy Toroczkai László, Ásotthalom hírhedt jobbikos polgármestere azzal kérkedett a Facebookon, hogy egy „migránscsoport” a határon felállított dupla kerítésen átjutva behatolt Ásotthalom területére. „Nem tudták azonban, hogy a mi mezőőrségünk mindig éber” – írta. Bejegyzését fotókkal is illusztrálta. Ezeken részben térdelő, részben hason fekvő emberek és egy UNHCR (ENSZ Menekültügyi Főbiztosság) feliratú hátizsák látható.
A képek alapján erősen gyanítható, hogy a menekültek nem jószántukból feküdtek a földön.
Szigetvári Viktor (Együtt) önbíráskodás és kényszerítés gyanúja, a Párbeszéd – pontosabb megjelölés nélkül – bántalmazás miatt tett feljelentést „Toroczkai László és neonáci bandája” ellen. Mindenekelőtt tisztázzuk: a jogban az önbíráskodás merőben mást jelent, mint a köznapi beszédben.
A Btk.-ban a vagyon elleni bűncselekmények közt van a helye. Az erőszak vagy fenyegetés csak akkor minősül önbíráskodásnak, ha azt „jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igény” érvényesítése érdekében alkalmazzák. Vagyis nem lehet önbíráskodás az, ahol a történetben nincs szerepe az anyagiaknak.
A kényszerítés pedig csak akkor állapítható meg, ha más – annál akár enyhébb, akár súlyosabb – bűncselekmény nem valósult meg.
Nehogy félreértés essék, Toroczkai és/vagy mezőőrei természetesen jogsértést követtek el. Csak éppen nem azt, ami a feljelentésben szerepel. Ez persze nem mentené fel a rendőrséget az alól, hogy nyomozást folytasson. De – ismerve a honi közeget – nem kéne ilyen magas labdát adni nekik ahhoz, hogy megtagadhassák/megszüntethessék a nyomozást.
A bejegyzés alapján persze azt sem tudjuk, hogy maga Toroczkai részt vett-e a botrányos akcióban. Ha igen, ő mint hivatalos személy, bűncselekményt követett el. Ahhoz ugyanis nincs joga egy polgármesternek, hogy bárkit megfosszon a személyi szabadságától, hogy jogellenesen fogva tartsa. Ezért alapesetben 1–5 évig terjedő szabadságvesztés dukál.
De ha ő csak közzétette „hős” mezőőreinek akcióját, akkor is baj van. Ez esetben – jogilag – nem annyira vele, mint a mezőőrökkel.
A mezőőrök feladatait törvény szabályozza. De még csak a törvény ismerete sem kell ahhoz, hogy rájöjjünk: a mezőőr feladata a településhez tartozó termőföldek, az azon lévő termények, felszerelések, eszközök, a haszonállatok, mezőgazdasági építmények és földmérési jelek őrzése. Valamennyi jogosultság ehhez a feladathoz igazodik. Ha a mezőőr például azt látja, hogy valaki lopja a terményt, az illetőt igazoltathatja, felszólíthatja, hogy hagyja el a területet, vagy bekísérheti a rendőrségre, a lopott holmit elveheti és átadhatja a rendőrségnek. Alkalmazhat testi kényszert és/vagy könnygázszprét, de csak ellenszegülés esetén, és ami a lényeg, kizárólag mezőőri feladatainak ellátása keretében.
Elég világos mindebből, hogy a „migránsok”, „határsértők” elfogása, földre fektetése – erőszakkal vagy anélkül –, visszatartása, személyi szabadságuktól való megfosztása nem tartozik a mezőőri feladatok körébe. A rendőrségnek pedig ki kell vizsgálnia, hogy a kényszerítő eszköz használata, vagy a személyi szabadság korlátozása jogszerűen történt-e. Mivel ebben az esetben a Toroczkai-féle mezőőrség tettének a leghalványabb köze sincs az eredeti feladatukhoz, az a kérdés, hogy jogszerűen jártak volna el, fel sem merül.
Őszinte kíváncsisággal várom a rendőrség intézkedését, „ismeretlen tettesek” ellen a nyomozás elrendelését és azt, hogy az ügyészség vajon kik ellen és milyen bűncselekmény elkövetése miatt emel vádat.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!