Így nevezte Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a napokban elfogadott új bírói etikai kódexet. Újdonsága mindössze abból áll, hogy önfényező hírt lehetett kreálni belőle. Ezen kívül nemigen tér el a 2005-ös kódextől. Igaz, a „régi” az első Gyurcsány-kormány idején készült, így evidens, hogy használhatatlan. De ha a régi és az új kódex szövegét összevetjük, a bekezdések számozásán és a szórenden kívül alig-alig találunk más különbséget.

Egy példa:
Régi: „A bíró politikai tevékenységet nem végez. Nem vesz részt pártpolitikai gyűléseken, vagy egyéb ilyen jellegű rendezvényeken. Nyilvánosság előtt tartózkodik politikai tartalmú megnyilatkozásoktól.”
Új: „A bíró politikai tevékenységet nem végez, nem vesz részt politikai gyűléseken és rendezvényeken, nyilvánosság előtt tartózkodik a politikai jellegű megnyilvánulásoktól.”

Lehet, hogy Handó Tündére sem a régi, sem az új kódex nem vonatkozik? Különben nyilván nem vehetett volna részt az idei kötcsei pikniken. Ezt még a szintén ott vendégeskedő, és baloldali elfogultsággal aligha vádolható Kondor Katalin is kifogásolta egy jobboldali lapban megjelent írásában. A Magyar Rádió volt elnöke szerint hiba volt a miniszterelnök családi barátját kinevezni az OBH élére, „mert aki a látszatra sem adva megjelenik a kiválasztott jobboldaliak rendezvényén, az kinyilvánítja politikai elfogultságát”. Kondor szerint számos egyéb ok is tetézi a Handó kinevezésével elkövetett hibát: „aki éjjel küld e-mailben utasítást munkatársainak reggeli teljesítésre, aki alatt a legnagyobb fluktuáció volt az OBH-ban, aki konfliktushelyzetben hisztérikusan jár el, és akit korábban alkalmatlansága miatt nem neveztek ki az OIT vezetőjének, az egyénisége miatt alkalmatlan a korlátlan teljhatalomra”. Hasad a jobboldal? Vagy csak okosodik?

A hosszas egyeztetés után kiizzadott etikai kódex mindössze egy háromoldalas „fecni”. És bár tudom, hogy „hadban állunk” az Egyesült Államokkal, csupán az összehasonlítás végett elővettem a náluk használatos bírói etikai kódexet. Az ő 40 oldalas kódexüket nem bírák írták maguknak, hanem ügyvédek nekik. Ez maga az unortodoxia! Azt írják: „A bírák nem tarthatnak megbeszéléseket a törvényhozó és a végrehajtó hatalom képviselőivel, kivéve a jogrendszerre és az igazságszolgáltatásra vonatkozó hivatalos konzultációkat.” Emlékszünk, hogy Handó Tünde négyszemközti kávézgatásra invitálta Schiffer Andrást. Az is csak nálunk fordulhat elő, hogy a bírák érdekvédelmére hivatott Magyar Bírói Egyesület „stratégiai szövetséget” kötött az Igazságügyi Minisztériummal, közösen készítve elő a bírák kényszernyugdíjazását. Etikai eljárást jelenleg csak bíró, vagy maga az etikai bizottság indíthat. Vagyis a fogalmazókat, titkárokat, és más, az igazságügyben dolgozókat nem ruházták fel a kezdeményezés jogával. Az amerikai kódex szerint – helyesen – valamennyi bírósági dolgozó az etikai bizottsághoz fordulhat. Nálunk az etikai bizottság tagjai csak bírák lehetnek, az USA-ban viszont a bizottságot öt bíró mellett öt nem bíró jogász és két állampolgári képviselő alkotja.

Igazságtalan lennék, ha nem ismerném el, hogy van azért egy-két új mondat is a friss etikai kódexben. Például: „A bíró tiszteletben tartja mások szellemi alkotását.” Az okot is tudni vélem, amiért ez belekerült a kódexbe. Emlékezetes, hogy a Fővárosi Törvényszék azóta lemondatott elnökhelyettese, Polgárné Vida Judit a bíróság – bulvármagazinná átszabott – hírlevelében Paulo Coelho brazil író sorait plagizálta. Eszerint a bírákat arra is figyelmeztetni kell, hogy ne kövessenek el olyasmit, ami akár bűncselekmény is lehet?

Még szerencse, hogy az nem szerepel a bírák „kis tízparancsolatában,”, hogy „ne ölj, ne lopj, és ne paráználkodj”.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!