Csaknem három éve folyik a vita arról, vajon jogosan cselekedett-e a Széchényi Könyvtár volt igazgatónője, aki a kocsijából a táskáját kilopó motorosokat üldözőbe vette, autójával meglökte a motort, és ennek következtében az egyik tolvaj meghalt. Az eset 2012-ben történt, az elsőfokú ítélet a minap született meg. A bíróság közúti veszélyeztetés és rongálás miatt 1 év börtönre ítélte az asszonyt, de a büntetés végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. Elítélte az életben maradt motoros tolvajt is bűnsegédként elkövetett lopás bűntette és segítségnyújtás elmulasztása miatt. Az asszonyt 2, a motorost 5 évre tiltotta el a járművezetéstől
Az eset megítélése olyannyira nem egyszerű, hogy még a bíróságok között is vita támadt. A kerületi bíróság át akarta tenni az ügyet a Fővárosi Törvényszékre, mondván, itt emberölés történt. Az ügyész azonban nem módosította a halált okozó közúti veszélyeztetés vádját, így a kerületi bíróságnak kellett letárgyalnia az ügyet. A bíróság végül még az ügyészi vádnál is enyhébben minősítette a nő tettét.
Hogy mennyire nem babra megy a játék, azt jól mutatják a büntetési tételek. Az emberölésé 5–15, a közúti veszélyeztetésé 3 évig, míg a halált okozó közúti veszélyeztetésé 5–10 évig terjedő szabadságvesztés.
A kulcskérdés az volt, hogy vajon az asszony jogos védelemben cselekedett-e. Joga volt-e üldözni a tolvajokat és felelős-e egyikük haláláért?
A Btk. szerint „nem büntethető az a cselekmény, amely a saját vagy mások személye vagy javai… ellen intézett… jogtalan támadás elhárításához szükséges”. A jogos védelmi helyzet addig áll fenn, amíg a támadás – ez esetben a lopás – be nem fejeződik.
Mikor befejezett egy lopás? Befejeződött-e már azzal, hogy a tolvaj magához ragadja a táskát? A Kúria szerint nem. Amíg a lopás a sértett szeme láttára, „élőben” zajlik, amíg a sértettnek lehetősége van a közbeavatkozásra, tulajdonának visszaszerzésére, addig a lopás még csak kísérleti stádiumban van.
Az elsőfokú bíróság ebből kiindulva döntött úgy, hogy az asszonyt az egész autós üldözés alatt megillette a jogos védelem, mivel a lopás még nem fejeződött be. Ha pedig jogos védelmi helyzetben cselekedett, akkor nem róható fel neki az egyik tolvaj halála. Azt ugyanis nem szándékosan okozta. Az üldözéssel csak a táskáját akarta visszaszerezni. Az új Btk. – és ennek alapján a Kúria – szerint, ha valaki csak gondatlanul okozza a balesetet, akkor nem lehet azt vizsgálni, hogy a tolvaj halála arányban áll-e egy táska ellopásával.
Akkor a bíróság mégis miért ítélte el a vádlottat közúti veszélyeztetés és rongálás miatt? Az üldözés során az asszony számos közlekedési szabályt megsértett. 70 km/óra sebességgel haladt a pénteki csúcsforgalomban, áthajtott záróvonalakon, piros jelzésen, száguldott a szembesávban, és nem csak a motort lökte fel, de más autóknak is nekiütközött. Ezzel számos vétlen ember és gyerek életét, testi épségét közvetlenül veszélyeztette, és öt járműben összesen mintegy 2,7 millió forint kárt okozott. A „kívülálló” ártatlanokkal szemben pedig nem hivatkozhat jogos védelemre. Az ítélet ellen mindenki fellebbezett.
Az ügyész nemcsak a büntetés súlyosításáért, hanem azért is, mert szerinte az asszony tette az eredeti vád szerinti halált okozó közúti veszélyeztetésnek minősül. Vagyis az ügyész álláspontja szerint az asszony igenis felel a tolvaj haláláért.
Attól tartok, az ügyésznek ebben nincs igaza. Abban viszont – szerintem – igen, hogy a közúti veszélyeztetésért és mellette az ugyancsak 3 évig terjedő börtönnel sújtható, nagyobb kárt okozó rongálásért kiszabott mindössze 1 évi börtön aránytalanul enyhe büntetés.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
