„Parancsba” kaptam, hogy addig egy sort se írjak az Uberről meg a taxistüntetésről, amíg a szerdai kormányülés véget nem ér. Bocsánat, kedves főszerkesztőm, ha – kellő tisztelettel – naivnak merem Önt nevezni. Merthogy várt valamit a kormánytól. Egy korszerű ötletet. Egy fair playt. „A kormány álláspontja szerint igazuk van a Budapesten demonstráló taxisoknak” – mondta Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár. Mégis hagyják abba a demonstrációt. (Abbahagyták.) Majd tárgyalgatnak egy sort. Persze úgy, hogy a tárgyalásokra a másik felet, az Ubert meg sem hívják. „Nem betiltásról van szó, hanem egységes feltételekről” – így Tuzson. „A folyamatnak az is lehet a vége, hogy ha az Uber nem tartja be a szabályokat, akkor betilthatják” – mondta ugyanaz a Tuzson. Aha.
Azt már sokan megírták, hogy az Uberrel – a taxisokon kívül – mindenki jól jár. Még az állam is, persze, ha vezetőinek volna józan esze. Például az észtországi Tallinnban az adóhatóság és a Kaliforniában alapított Uber megállapodott egy egyszerű online adóbevallási rendszerben.
De vizsgáljuk meg ezt a kérdést „jogászszemmel”.
Azonkívül, hogy a taxisok nem szeretik a konkurenciát, mi a baj ezzel a 21. századi technológiának megfelelő szolgáltatással?
Tény: Magyarországon az Uber nem fizet társasági adót. Ez valóban nem öröm, de – sajnálatos módon – a dolog legális. A cégnek két leányvállalata van Hollandiában, ahol az egyik leány a szellemi tulajdon használatának jogcímén jogdíjat fizet a másik leánynak. A holland törvények szerint a jogdíj nem adóköteles. Bosszantó, de törvényes.
Tény: az Uber nem fizet járulékot a sofőrök után, mondván, ők nem a cég alkalmazottai. Igaz, Kaliforniában született már olyan ítélet, amelyben kimondták, hogy az uberes sofőrök alkalmazottaknak számítanak. A hazai szabályokat nézve én ezt erősen vitatnám. Az Uber mint cég és az uberes sofőrök közötti kapcsolat alapján – ami gyakorlatilag nem más és nem több, mint egy internetes applikáció (alkalmazás) – igencsak erőlködnünk kellene ahhoz, hogy ezt munkaviszonyként értelmezzük. Lehet, hogy a cégnek ez esetben járulékokat kellene fizetnie, ellenben az uberes sofőrnek akkor – szükség esetén – munkanélküli-segély, továbbá ingyenes társadalombiztosítási ellátás, sőt nyugdíj is járna.
Azt nem tudom tényként leírni, hogy a sofőrök nem fizetnek személyi jövedelemadót, mert sehol sem találtam erre vonatkozó hiteles adatot. Pedig a NAV-nak gyerekjáték lenne a magánszemélyek adózását vagy nem adózását figyelnie. Az egész Uber-folyamat ugyanis lépésről lépésre nyomon követhető. Ellentétben a taxizással, itt nincs készpénzforgalom, mindenki mindenkinek kártyával fizet. Az Uber és partnerei között az a megállapodás, hogy a sofőr saját felelőssége, hogy az adót befizesse a megszerzett jövedelme után. Adórendszerünk erre kivételesen egyszerű megoldást biztosít, az úgynevezett „katát”. Azaz, a nem főállású Uber-sofőr havi 25 ezer Ft befizetésével minden további adó és járulék befizetése alól mentesül.
Az Uber jó fél évvel ezelőtt már elküldte javaslatait a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak.
Azt persze nem tudjuk, hogy a minisztérium részéről bárki leült volna velük tárgyalni. Pedig éppen Önök mondták, Uraim, még 2002-ben, hogy „A jövő elkezdődött”.
Hát, higgyék is el.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
