Jogászszemmel: Nemzeti saláta

Olyan hiányszakmákat érint ez a rendelkezés, ahol a nyugdíjba küldött szakemberek pótlása gyakorlatilag lehetetlen. Mindeddig azonban senki sem tette szóvá, hogy ez a döntés valójában a jogalkotási szabályok kijátszásával született. A kényszernyugdíjazásról ugyanis egy kormányhatározat rendelkezik. És bármilyen meglepő, egy kormányhatározat nem minősül jogszabálynak. Márpedig csak jogszabályban lehet olyan döntést hozni, ami az állampolgárokat közvetlenül érinti. Ezt még a magyar Alaptörvény is így szabályozza. Kimondja ugyanis, hogy „általános kötelező magatartási szabályt… jogszabály állapíthat meg”. Tételesen fel is sorolja, mi tartozik a jogszabály fogalmába: „Jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete és az önkormányzati rendelet…”

Mi következik ebből? A kormány hozott egy határozatot, amely látszólag csupán a kormány alá tartozó szerveknek szól. A határozat címe is némileg álságos, amikor „a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről” tesz említést. A kormány természetesen az alá tartozó szervezeteket irányíthatja, de csakis azokat. Ebben az esetben azonban ez a kormányhatározat közvetlenül érinti az állampolgárok egy jelentős csoportjának jogait. Az új Munka törvénykönyve szerint ugyan egy átlagos munkáltató indokolás nélkül megszüntetheti a nyugdíjkorhatárt elért munkavállaló munkaviszonyát, de ez a munkáltató – és ennek következtében a munkavállaló számára is – csak lehetőség. Ezzel szemben a költségvetési szerveknek kötelességük így eljárni. Így azok az állampolgárok, akik szerencsétlenségükre köztisztviselők vagy közalkalmazottak, egy jogszabálynak nem tekinthető döntés révén válnak a kényszernyugdíjazás áldozataivá.

Közel sem ilyen drasztikus következményekkel járó jogalkotási botrány, de a mai állapotokra igencsak jellemző. Tudomásom szerint először fordult elő, hogy a CompLex jogtár szerkesztője összevitatkozott egy minisztériumi főosztályvezetővel. A CompLex jogtár egy olyan elektronikus jogszabálykereső, amely mindig a jogszabályok éppen hatályos állapotát tartalmazza, ebből lehet követni az amúgy követhetetlen jogszabály-változásokat. De miről is szólt ez a vita? A Nemzetgazdasági Minisztérium azt kifogásolta, hogy a CompLex jogtárban megjelent, az adózás rendjéről szóló törvényből egyes kiegészítő szabályok hiányoznak. A jogtár szerkesztője – aki nem ma kezdte a szakmáját – közölte, hogy a minisztérium kifogása nem csak a szabályoknak, de a józan észnek is ellentmond. Úgy hozták meg ugyanis az adózás rendjéről szóló törvényt tavaly novemberben, hogy az 2013 januárjában lépjen hatályba. Ehhez képest tavaly december 22-én már kihirdettek egy módosító rendelkezést. Vagyis amikor a módosítást kihirdették, nem is volt még mit módosítani.

Ilyen, amikor a mennyiség átcsap minőségbe. Gyalázatosba.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!