Az elmúlt héten a vádlottak kihallgatásával folytatódott a Veszprémi Törvényszéken a vörösiszap-katasztrófa miatt indított büntetőeljárás tárgyalása.
Az előzmények ismertek: a MAL Zrt. tízes számú vörösiszap-tározója 2010. október 4-én átszakadt és a kiáradó vörösiszap elöntötte Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet. A katasztrófa nyolc ember halálát, száznál többek sérülését és különösen nagy anyagi kárt okozott.
A hét első napján a bíróság Deák Józsefet, a cég műszaki igazgatóját hallgatta meg. A másodrendű vádlott tételesen cáfolta valamennyi vádpontot. Hangsúlyozta, most is meg van győződve arról, hogy a katasztrófa általuk előre nem látható, elháríthatatlan és kivédhetetlen volt. Utalt rá, hogy a tízes számú kazetta létesítési, működési és környezethasználati engedélyezése nagyrészt arra az időszakra tehető, amikor a privatizáció során létrejött MAL Zrt. még nem létezett, illetőleg a tízes számú kazetta az állam tulajdonában volt. Tény, hogy ők minden hatósági előírást, technológiai szabályt betartottak, a katasztrófa bekövetkezése nem az ő mulasztásukon, vagy hanyagságukon múlt.
Deák József vallomásának volt egy nagyon személyes része is. „Súlyos lelki teherrel kell leélnem az életem, függetlenül attól, hogy miként ér véget ez az eljárás” – mondta. Bár bűnösnek nem érzi magát, mégis osztozik a katasztrófa áldozatainak gyászában, akik között saját barátai, ismerősei is voltak.
Az elsőrendű vádlott korábban már jelezte, hogy a gyár működését, a MAL Zrt. legfontosabb adatait és történetét egy prezentáció keretében kívánja bemutatni annak érdekében, hogy a bíróság megismerhesse a teljes gyártási folyamatot. A tárgyaláson részt vevő ügyész azonnal felállt és tiltakozott az ellen, hogy a vádlott szemléltető eszközök felhasználásával tehesse meg vallomását. Azzal érvelt, hogy a büntetőeljárási törvény ezt csak a szakértők számára teszi lehetővé. Ez az ügyészi érvelés azonban – és erre dr. Szabó Györgyi bírónő azonnal rámutatott – téves. A törvény akként fogalmaz, hogy „a szakértő a meghallgatása során az írásban előterjesztett szakvélemé nyét vagy feljegyzéseit igénybe veheti, és szemléltető eszközöket alkalmazhat”. Ez a szabály nem jelenti egyúttal azt is, hogy a törvény megtiltaná a vádlottnak, hogy vallomását képekkel, grafikonokkal, rajzokkal tegye közérthetőbbé.
Az ügy elsőrendű vádlottja, Bakonyi Zoltán, a MAL Zrt. jelenlegi vezérigazgatója a második tárgyalási napon kezdte meg részletes vallomástételét. Számos ponton bírálta a nyomozóhatóság munkáját. A nyomozati hiányosságoknak tulajdonította, hogy a vádirat nélkülöz minden szakmaiságot. Nehezményezte, hogy a Magyar Nemzetből tudták meg, mivel vádolják őket.
Bakonyi Zoltán egy meglehetősen nagyméretű dobozt adott át a bíróságnak azzal, hogy abban „háromezer oldalnyi tudomány” van, egy újabb, 16 kötetnyi igazságügyi szakértői vélemény a katasztrófa okairól. A bírói pulpitus mellé kifeszített vászonra vetített képeken bemutatta a MAL Zrt.-t jellemző adatokat, a gyár és a vörösiszap-tározók valós méretét és egymástól való távolságát. A mintegy hatezer dolgozót foglalkoztató cég évente húsz milliárd forintot fizet be a költségvetésnek. A vádlott nevetségesnek minősítette azt a számítógépes animációt, amely a technológiai folyamatokról a nyomozás során készült, amelynek szerinte semmivel sincs több köze a valósághoz, mint egy gyerekeknek szánt rajzfilmnek.
A tárgyalássorozat novemberben folytatódik.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!