Vajon mi köze lehet a Vajnai Attila elleni rendőri erőszaknak a Heinekenhez? Elmondom. Az „Európai Baloldal – Munkáspárt 2006” elnökét rendőrök teperték le a Klauzál téri piacon. Hogy miért és miként, arról mást mond a rendőrség, és mást Vajnai. Utóbbi szerint ő többször telefonált a rendőrségre, mert felháborította, hogy egy árus Hitler-képpel ellátott CD-t árusít a piacon.
Kérte, hogy intézkedjenek, mert ha nem, akkor spontán demonstrációt tart. Ez hatásos volt, a rendőrök kiszálltak és a járdára a „Stop Nazism” felirat első betuit festő Vajnait – némi jogelméleti vitát követően – leteperték. (Tudjuk, a járdára festés manapság főbűn minálunk, lásd a Kétfarkú Kutya Párt renitens akcióit.) A jogi vita azon tört ki, hogy a rendőrök szerint 72 órával korábban már el kell határozni és nekik bejelenteni, hogy majd 72 óra múlva „spontán” nagyon mérges leszek.
A rendőrök verziója szerint viszont ok azért alkalmaztak „testi kényszert”, mert Vajnai megtagadta, hogy igazolja magát, majd „kivonva magát az intézkedés alól”, ellenszegült és a vásárcsarnokba távozott (ahol a Hitler-CD-árus volt). Ezért bilincselték meg. Nem az árust. Vajnait. A közeg alaposan megnézte ugyan a Hitler-képet, de valahogy nem vette észre az ex-Führer karján virító horogkeresztet.
Ezért azután gyorsan le is szögezték, hogy nem történt bűncselekmény, és tessen csak nyugodtan tovább árusítgatni.
Végül is nem várhatjuk el a nép egyszerű fakabátjától, aki még az olyan külföldi szavakat sem érti, mint a „spontán”, hogy esténként, elalvás előtt a Btk.-t forgatgassa. Mert abba ugye bele van írva, hogy a horogkereszt önkényuralmi jelkép, és azt nem illik terjeszteni, meg közszemlére tenni, vagy ha mégis, akkor elzárás jár érte. Igaz, csak akkor, ha mindez „a köznyugalom megzavarására alkalmas” módon történik.
Lássuk be, azért az bonyolult kérdés, hogy éppen a Klauzál téren „sérti-e az áldozatok emberi méltóságát vagy kegyeleti jogát” egy horogkereszt.
A Btk.-nak ez a megszorítása éppen Vajnai Attilának köszönhető, aki a saját vöröscsillag-viselése érdekében egészen Strasbourgig szaladt. Pert is nyert ott, mert a bíróság szerint az akkori Btk. sértette a véleménynyilvánítás szabadságát.
A Fidesz-kormányt, mint tudjuk, a vörös csillag sokkal jobban irritálja holmi horogkereszteknél.
Így jutott eszükbe idén márciusban, hogy törvényjavaslatot nyújtsanak be „az önkényuralmi jelképek kereskedelmi célú hasznosításának tilalmáról”, közismert nevén a lex Heinekenről.
Mert mi más sértené az áldozatok emberi méltóságát, mintsem a Heineken üvegén 1889 óta virító, ma már az unióban bejegyzett védjegyként használt vörös csillag.
Jó, persze az egész cirkusz mögött a székelyföldi Csíki Sör és a Heineken pereskedése állt. A kormány pechére a peres felek megegyeztek egymással, így lekerült a napirendről a téma. Egészen mostanáig.
Szatmáry Kristóf, a Miniszterelnökség kereskedelempolitikáért felelős miniszteri biztosa szerint szeptember végére megszavazhatja a parlament a lex Heinekent, mert az Európai Bizottság nem emelt kifogást az önkényuralmi jelképek kereskedelmi célú hasznosításának tilalmával szemben.
Szatmáry nem is titkolja, hogy a cél a multik erőfölényének korlátozása a kisüzemi sörfőzdék javára.
Ennyit az ideológiai érvekről.
Arról persze a biztos úr biztosan megfeledkezett, hogy a bizottság álláspontjával szemben Hollandia élt a véleménynyilvánítás jogával, így amíg azt el nem bírálják – újabb 3 hónap –, nem léphet életbe az olyannyira vágyott lex Heineken. Szatmáry azt is elfelejtette említeni, hogy az Európai Bizottság kikötötte: nem érheti hátrány az egyes gazdasági szereplőket, mert ha így lenne, kész kötelezettségszegési eljárást indítani. Vörös csillagot ugyanis nem csak a Heineken használ, hanem például a San Pellegrino, a Converse vagy a Milky Way is.
És íme: itt kapcsolódik a Vajnai elleni rendori erőszak a Heineken- sztorihoz.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!