Mióta a jelenlegi kormány delegáltjai többségbe kerültek a Magyar Nemzeti Bankban, egy bő fél éve tartó jegybanki alapkamat-csökkentés vette kezdetét. A tavaly augusztusi 7 százalékról mostanra 4,75 százalékra csökkent az irányadó kamatláb. De mi is az a jegybanki alapkamat és mire használható?
A jegybank (amely a bankjegyeket is kibocsátja) egy ország úgynevezett monetáris hatósága. Feladata az ország fizetőeszközének védelme, az értékének a megőrzése, illetve a pénzügyi stabilitás fenntartása. Ennek legfőbb eszköze a pénzmennyiség és a kamatlábak szabályozása. Ezt a jegybanki funkciót Magyarországon a Magyar Nemzeti Bank tölti be. A kereskedelmi bankok felesleges likviditásának lekötése érdekében folyamatosan kéthetes kötvényeket bocsát ki, ezeknek a kamata a jegybanki alapkamat. Az, hogy a bankok mennyiért helyezhetik el a pénzüket a Nemzeti Banknál, közvetlenül befolyásolja, hogy egymás között milyen kamatok mellett nyújtanak, vagy igényelnek hitelt. Ez pedig közvetve a lakossági és céges hitelek, valamint a bankbetétek kamatait is meghatározza. Ha magas a kamat, aki teheti, megtakarít, illetve a cégek nem kezdenek új beruházásokba, mert túl magas a felveendő hitel kamatterhe. Ha csökken a kamatláb, már nem lesz annyira érdemes megtakarítani, sőt olcsóvá válik a hitel, ami mind a lakossági, mind a vállalati hitelfelvételt serkenti.
Amennyiben a gazdaság felpörgetése a cél, ennek remek eszköze az alacsony kamatláb. Nem véletlen, hogy az összes nagy deviza kamatlába alig magasabb nullánál, így akarják élénkíteni a betegeskedő amerikai és európai gazdaságot. Ebből a szempontból üdvözölnünk kell az alacsony jegybanki kamatot. Azonban a képlet Magyarországon nem ennyire egyszerű.
Ha magas a forint és ezzel összefüggésben a magyar állampapír kamata, akkor sok külföldi akarja idehozni a pénzét, hogy itt kamatoztassa. Ha sokan hozzák a pénzt, akkor sokan akarnak forintot venni euróért, dollárért vagy japán jenért, tehát erősödni fog a forint. Azonban, ha az elérhető többletkamat hónapról hónapra olvad, akkor ugyanezek a befektetők elviszik a pénzüket, vagyis forintért vesznek eurót, dollárt vagy japán jent. Tehát az alacsonyabb kamat szinte közvetlen következménye a gyengébb forint, amint ezt láthatjuk, illetve a devizahitelesek közvetlenül a zsebükön érzik is. Ez az egyik legnagyobb gond, amiért nem lehet egy bizonyos szint alá engedni a forint alapkamatát. Nem csak a fél ország, de maga az állam is hatalmas mértékben devizában van eladósodva, ezért nem lehet megengedni a forint túlzott gyengülését.
A másik probléma, hogy az elmúlt évek kiszámíthatatlan gazdaságpolitikája miatt a legtöbb vállalkozó akkor sem venne fel hitelt, ha (szinte) ingyen adnák, azaz az alacsonyabb kamat nem serkenti a hitelezést, először ugyanis a bizalmat kellene visszaállítani a vállalkozók felé. Ugyanígy a bankok sem égnek a vágytól, hogy Magyarországon hiteleket helyezzenek ki, az anyabankok inkább elviszik más országba a tőkéjüket, az alapkamattól függetlenül.
Az alacsonyabb alapkamat tehát jót tehetne a gazdaságnak, de sajnos sok egyéb tényező miatt a hatása korlátozott maradhat.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!