A márciusi jegybanki elnökcsere óta minden befektető attól rettegett, hogy az elmúlt három év gazdaságot szétziláló unorthodoxiája az új jegybankelnök személyével a Magyar Nemzeti Bankba is beköltözik és a magán-nyugdíjmegtakarítások felélése után a jegybanki devizatartalékokat is talált pénznek tartó kormányzati politika miatt sérülékennyé teszik a forintot.
Ezért voltak idegesek a piacok március óta és ezért gyengült jelentősen a forint árfolyama. A csütörtöki bejelentés emiatt volt annyira fontos, de a befektetők szerencséjére a vártnál sokkal kisebb horderejű dolgot jelentett be Matolcsy György, az új jegybankelnök. Az angliai jegybank mintájára a nemzeti bank a saját forrásaiból 250 milliárd forint értékben nulla százalékos hitelt nyújt a bankoknak, amit azok 2-2,5 százalékos kamattal a kis- és középvállalkozások hitelezésére fordíthatják, ezen túl segít a kisvállalkozásoknak a devizahiteleik kiváltásában szintén 250 milliárd forint értékben. Erre azért van szükség, mert az elmúlt három év bankellenessége és a szektort sújtó különadók miatt a külföldi tulajdonú bankok hatalmas tőkekivonást hajtottak végre a magyar piacról. Mivel a tőke csökkenése együtt jár a hitelbe kihelyezhető eszközök csökkenésével, ezért a magyar vállalkozások alig jutottak hitelekhez.
Ezen azonban az új program sem fog érdemben segíteni. Egyrészt a teljes kerete a hitelállomány 7 százalékát éri csak el, másrészt felvetődik a kérdés, miért is hiteleznének a bankok az eddigi átlagos 4,5-5 százalékos kamatmarzsuk – azaz a betéti kamataik és a hitelkamataik különbsége – helyett 2 százalékos haszonnal? Maximum annak a pár cégnek, amelynek eddig is adtak 2 százalékos felárral hitelt, kiváltják a hitelét a támogatott hitelre, de aki eddig sem kapott hitelt, még 5 százalék felár ellenében sem, az ezután sem fog. (Bár mivel a támogatott hitel a nemzeti bank mérlegét fogja terhelni, nem a bankokét, talán valamelyest enyhülhet a hitelbírálat.) Félő, hogy az alacsony kamatmarzs miatt a bankok egy része fel sem veszi a kínálatba az új támogatott hitelt (ahogy a támogatott lakásvásárlási hitelt sem vette fel szinte egy bank sem, ameddig a kormány nem emelt a bankok számára elérhető kamatmarzson). Nem véletlen, hogy Angliában is gyakorlatilag kudarc a program, a felajánlott keret töredékét vették igénybe a vállalkozások. A bejelentett intézkedéseknek a gazdaságra gyakorolt hatása az elemzők szerint elenyésző lesz, a Nemzeti Bank által remélt 0,7 százalékos GDP-növekedés valószínűleg nem fog teljesülni.
Ami igazán jó hír, hogy a program megmarad ésszerű keretek között és várhatóan mindössze 10 százalékkal csökkenti a nemzeti bank devizatartalékát. A másik pozitívum, hogy három év populista bankellenesség után mintha a kormány is belátná, hogy bankszektor nélkül nincs hitelezés, vállalati hitelezés nélkül pedig nincs gazdasági növekedés és beruházás.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!