Folytonossá válik az árfolyamgátba való belépés lehetősége a Fidesz legújabb módosító indítványa alapján. Az árfolyamgát 2012. április 1-je óta érhető el, igénybevételének határidejét pedig már kétszer is meghosszabbították, legutóbb május 31-ig. Idén március végéig 150 ezer adós lépett be az árfolyamgátba, az összes jogosult egyharmada.

A konstrukció lényege, hogy az árfolyamgát futamideje alatt (2017. június végéig) a havonta esedékes törlesztőrészleteket az aktuális árfolyamtól függetlenül egy fix árfolyamon számolja el a bank (svájci frank: 180 forint, euró: 250 forint, japán jen: 2,5 forint). A valódi árfolyam és az árfolyamgát által használt virtuális árfolyam közötti különbségből adódó többlet azonban nem veszik el. Azt a részt felosztják az adós, a bank és az állam között, mégpedig úgy, hogy az adós fizeti a havi törlesztőrészlet tőketörlesztésének elmaradt részét, a kamatrészt pedig az állam és a bank közösen állja. (Minden törlesztőrészlet a nálunk lévő pénzre fizetendő kamatból és a tőke törlesztésének aktuális összegéből áll. A hagyományos, úgynevezett annuitásos hiteleknél a havi törlesztőrészletben az első években a kamat sokkal több, mint a tőketörlesztés. Egy speciális hitelkonstrukció az úgynevezett kombinált hitel, ahol 4-10 évig a banknak nem fizetünk tőketörlesztést, mert azt egy életbiztosításban vagy lakás- takarékpénztári számlán gyűjtjük. Ekkor a havi törlesztőrészletünk nem tartalmaz tőketörlesztést a bank felé.) Az adóst terhelő különbözet egy úgynevezett gyűjtőszámlára kerül, ami 2017 nyaráig a bankközi kamatokkal megegyező módon kamatozik, majd utána egy piaci kamatozású forinthitellé alakul át, amit a havi törlesztővel együtt kell megfizetnünk.

Vagyis az árfolyamgát lejárta után akár jelentősen megnő a havi törlesztőrészletünk, erre érdemes időben felkészülni. Ezen túl a lejárat után ugyanúgy piaci árfolyamon kell majd fizetnünk a devizás hitelünket a gyűjtőszámlán felhalmozott tartozásunk mellett. Tehát az árfolyamgát csak átmeneti könnyebbséget ad, nem végső megoldást. A magasabb kamatozású gyűjtőszámlahitel miatt a futamidő végéig az összes fizetnivalónk nem is feltétlen lesz kevesebb, mint az árfolyamgát nélkül.

Amennyiben csak átmeneti a megoldás, sőt a teljes futamidőt nézve nem is feltétlen nyerünk rajta anyagilag, akkor vajon megéri-e belépni az árfolyamgátba? A válasz az, hogy igen. Mert megfordítva a kérdést, veszteni sem vesztünk rajta semmit, ellenben még négy évig védve vagyunk az árfolyam-ingadozásoktól, ami egy túlfeszített havi költségvetésnél akár életmentő is lehet.

Csak arra kell vigyázni, hogy amit megspórolunk az árfolyamgát miatt, azt az összeget ne éljük fel, mert négy év után a havi törlesztőnk több lesz, mint amennyi volt az árfolyamgát előtt. Az így megspórolt összeget lakás-takarékpénztárba fektetve előtörleszthetjük a hitelünk egy részét négy év múlva.

Amennyiben pedig nem tudjuk félretenni a különbséget, akkor időt nyerünk, hogy 2017 nyaráig valahogy megszabaduljunk a hiteltől, legvalószínűbb módon az ingatlan eladásával.

Az árfolyamgát részleteiről és a csatlakozás feltételeiről érdeklődjön a bankjánál.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!