Kommunikációs problémák

A Fidesz–KDNP kommunikációs stratégiája rendkívül egyszerű és bevált alapelveken nyugszik, ezért sikeres. Irigylik, és ha tehetik, másolják is a politikai ellenfelek, bár sokkal, de sokkal halványabb eredményekkel. Valószínűleg azért, mert a riválisok propagandájából többnyire hiányzik a tűzön-vízen át nyomatott makacs következetesség, erőszakosság és kíméletlenség. Talán az lehet a bajuk, hogy nekik vannak gátlásaik, aggályaik, korlátaik, amiket nem szívesen lépnek át. Pedig igazából nem kéne mitől tartaniuk, hiszen a nemes célok indokolt esetben – például a hatalomért vívott harcban – akár nemtelen eszközök használatára is felmentést adhatnak. Ahogy a nagy előd, a Nagy Kormányos is mondta anno: A forradalmi háború antitoxin, amely nemcsak az ellenség mérgét teszi ártalmatlanná, de mi magunkat is megtisztít minden szennytől. (Az elhúzódó háborúról, 1938. május. Lásd ugyanott!)

És most mégis, mintha homokszem került volna az egyébként olajozott kommunikációs gépezetbe. Népszerű – a politizáló értelmiség jelentős részére nagy befolyással bíró – konzervatív blog­ge­rek, a Mandiner, a Véle­mény­vezér, a Konzer­va­tó­rium, Török Gábor és mások is abbéli véleményüknek adnak hangot mostanában, hogy a szerintük egyébként helyes célokat rosszul kommunikálja a párt. Azt mondják, a hiba a nagyképű, kioktató, ellenvéleményt nem tűrő stílusban, az agresszív, revolverező módszerekben van. Ezek okozzák azt a felháborodást, amit a Fidesz újabb és újabb ötletei, intézkedései váltanak ki a közvélemény egy részéből.

Szijjártó pártszóvivő a bírálatokat ennyivel intézte el: „Ha egy kormánynak az a feladata, hogy megmentse az emberek nyugdíját, nem a blogolók véleményével kell számolnia”.

Nem szívesen teszem, mert nagyon árt a renomémnak, de ezúttal Szijjártóval kell egyetértenem. Vannak ugyanis szituációk, amikor a bevált, hagyományos kommunikációs módszerek nem működnek. Vegyünk egy nagyon egyszerű tanpéldát a revolverező stílusra: minapi ügyeletes bankrablónk például az őt üldöző rendőrök felszólítására megadás helyett tüzet nyitott a géppisztolyából. Ezt értékelhetjük súlyos kommunikációs bakinak, hiszen azonnal szitává lőtték. De vajon volt-e alternatívája? Hagyományos kommunikációs paneleket alkalmazva, türelmes ember módjára elvileg leülhetett volna a rendőrökkel, hogy elmagyarázza nekik a mögöttes okokat és összefüggéseket. Elmondhatta volna, hogy hiány keletkezett a háztartási büdzséjében, amit mindenképpen be kell tömnie. Milyen eszközök álltak ehhez a rendelkezésére? Megtehette volna, hogy megszorításokat alkalmaz, azaz sötét utcasarkokon addig szorongatja a járókelők nyakát, amíg át nem adják a pénztárcájukat. De ezek tolvaj, rabló, komcsi módszerek, amelyekhez nem szívesen folyamodik. Pénzt viszont csak onnan lehet elvenni, ahol éppen van, azért esett a választása a bankokra. Elmondhatta volna, hogy az emberek pénze egyébként sincs biztonságban a bankoknál, lásd a periodikus gazdasági válságokat, bankcsődöket és még az ezeknél is sokkal gyakoribb bankrablásokat. Ő tehát nem erőszakkal elvette, hanem biztonságba helyezte az emberek pénzét. Bankrabló helyett bankbetétvédelmi megbízottnak kellene őt nevezni, és üldöztetés helyett támogatást és elismerést érdemelne úgy a rendőrség, mint a széles néptömegek részéről.

El tudja valaki is képzelni, hogy ezt a dumát bevették volna a rendőrök? Na, ugye!

Én inkább úgy gondolom, hogy a Fidesz nem most követett el bakikat, hanem még a választási kampány idején, amikor nem bontotta ki az igazság minden szeletét. Amikor azt ígérte például, hogy megvédi a magánnyugdíjpénztárakat, akkor hozzátehette volna, hogy a tagok pénzétől védi meg. Amikor azonnali és radikális adócsökkentést ígért, akkor elmondhatta volna, hogy rádió- és tévéadók csökkentésére gondolt az új médiatörvénybe applikált brutális büntetési tételek révén.

Adnék egy kommunikációs tanácsot, amit a Fidesz korábban nagyon tudott ugyan, de úgy tetszik, a kormányzás hevében most átmenetileg elfelejtett: ha bajban vagy, ha látod, hogy minden lépéseddel még mélyebbre süllyedsz a slamasztikában, akkor egy dolgot tehetsz: ígérj! Hogy megint csak a keleti szél által idefújt, már egy múltkori írásomban is citált – mert aktuálisnak gondolt – vörös könyvecskéből idézzek: Állandó propagandát kell folytatnunk a nép körében a világ haladásáról és a fényes jövőről, hogy a győzelembe vetett hit hassa át az embereket. (A csungkingi tárgyalásokról 1945. október 17. Mao Ce-tung Válogatott Művek IV. k.)

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!