Nagyjából elérte támogatottsági maximumát a Fidesz – azaz saját táborát ugyan egy az egyben mozgósította, új támogatókkal nem büszkélkedhet. Erre enged következtetni az, hogy érdemben 5 százalékkal nőtt a kormány ténykedésével elégedetlenek száma.
A Publicus Intézet mérése, amelyet a Vasárnapi Hírek megrendelésére készített, azt mutatja: a bizonytalanok egyre kevésbé szeretik, amit a kormány csinál. Így összességében a választók 58 százalékának nem tetszik, ahogy az országban mennek a dolgok. Ezzel párhuzamosan pedig fokozódik a szavazási kedv, az emberek 67 százaléka vallja azt, hogy mindenképp voksolna – ha a lelkesedés kitart, akkor majdnem 5,5 millió ember tolong az urnáknál 2018 áprilisában. Márpedig az közhely, hogy minél tömegesebb a részvétel, annál halványabbak a Fidesz-kormány esélyei: Orbán Viktor – a jelenlegi számok alapján – akkor dőlhet hátra, ha a mintegy 8,2 millió választónak csak 50-55 százaléka küzdi el magát az urnákig.
A részvételi várakozást ebben az esetben is a bizonytalanok pumpálják: míg októberben még csak 53 százalékuk akart szavazni, immár 56 százalékukban nyilvánítaná ki politikai akaratát.
Egyelőre senki nem tudja
Félreértés azonban ne essék, egyelőre senki nem tudja, melyik erőt jutalmazzák/büntetik a bizonytalanok.
Így abból az alapvetésből érdemes kiindulni, hogy a Publicus szerint a Fidesz „birtokolja” a biztos pártválasztókat, míg az ellenzék rendkívül fragmentált.
Három olyan párt is akad, amelyikkel 2 százaléknyi biztos pártválasztó rokonszenvez. Ilyen a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, a Momentum és az Együtt. Utóbbi esetében szükséges megjegyezni, hogy 2 százaléknyi stabil voksolója már korántsem biztos, ugyanis a Publicus kutatásának lezárás után elvesztette miniszterelnök-jelöltjét, illetve faszozós-szivárogtatós botrányba keveredett.
Szél kétszer Gyurcsány
Az LMP és a DK szinte fej-fej mellett fut, utóbbi egy orrhosszal lemaradt (1 százalékkal kevesebb biztos pártválasztója van). Címerfiguráik között azonban már közel sem ilyen kiélezett a küzdelem: Szél Bernadett népszerűsége bőven a duplája Gyurcsány Ferencének, és ezzel a második legnépszerűbb ellenzéki politikus.
Azonban mindkettőjükben közös, hogy személyes kedveltségük nem húzza fel pártjuk népszerűségét.
És ennél a pontnál érdemes egy pillanatra elidőzni: a politikusok népszerűségi ábrája egyértelműen kirajzolja, hogy a személyeket sokkal többen szeretik, mint pártjukat.
De ez nem ellentmondás: a személy-/vezérelvű politika korában, kormányváltó hangulatban mindegyikük egy remény, a változásra, illetve arra, hogy integrálhatja az ellenzéket. A népszerűségi versenyből végül az kerül ki győztesen, akiről elhiszik, hogy össze tudja hangolni/fogni az ellenzéket.
Fordultak
Az ellenzék két meghatározó ereje, a Jobbik és az MSZP között fordult a helyzet: miután az előbbi három százalékpontnyi pártválasztót vesztett, az utóbbi egy százalékpontnyit szerzett, a szocialisták vették át a vezetést.
Viszont itt is célszerű jelezni két fontos eseményt. A Jobbik támogatottságát nagymértékben növelheti, hogy az Állami Számvevőszék mintegy 600 millió forintos büntetéssel fenyegeti a pártot, mondván: ahogy és amennyit (az Orbán Viktort és szűk körét legengszterező) plakátok kihelyezésért fizetett, az illegális pártfinanszírozás.
A Jobbik ezt követően adománygyűjtésbe kezdett, ami sikeres mozgósító akcióvá nőheti ki magát. Ez egyelőre azonban feltételezés.
Az azonban tény, hogy a párt elnöke a kevéssé népszerű ellenzéki politikusok köréhez tartozik – így egyre hiteltelenebb az a jobbikos kommunikáció, miszerint Vona lenne Orbán kihívója.
Párban tolják
Az MSZP esetében pedig azt nem mérhette a Publicus, hogy miképp módosította a párt népszerűségét Karácsony Gergely fellépése, a PM politikusa ugyanis a kutatás lezárása után jelentkezett be közös miniszterelnök-jelöltnek. Tippelni azért lehet. Egyrészt Karácsony Gergely az ellenzéki oldal legmenőbb politikusa. Másrészt nemcsak az MSZP-sek 90 százaléka öleli szívesen keblére, de a DK-sok 84 százaléka is ezt teszi, ráadásul a bizonytalanok 44 százalékánál jó – összességében pedig a kormányváltást akarók 63 százaléka szereti. Vélhetően nem túlzás azt állítani, hogy felpumpálja valamennyire az MSZP népszerűségét. Ezt támasztja alá, hogy a kormányváltást akarók 55 százaléka szerint Kunhalmi Ágnes szerepvállalása (emlékeztetőül: az MSZP budapesti elnöke lett a párt kampányarca) igenis segíti a baloldali ellenzéket a kormányváltásban.
Megőrülnek érte a DK-sok
Pedig Kunhalminak egy árnyalattal kevésbé erősek a számai: a bizonytalanok 37 százaléka szereti, a szocialista szavazóknak pedig 74 százaléka. Ám az MSZP kampányarcának akad egy titkos aduja: a DK-sok 84 százaléka odavan érte, ez pedig komoly előny, most, amikor a Demokratikus Koalíció az MSZP-vel egyezkedik az összefogásról.
Az ellenzéki formációk közül egyedül az LMP-sek nem kedvelik túlságosan Karácsonyt (48 százaléknyi zöldszavazónak szimpatikus) és Kunhalmit (34 százaléknyi LMP-hívő szereti).
Előcsalogatnák
Hogy célszerű-e az Állami Számvevőszékkel fenyíteni a Jobbikot, arról szórnak a vélemények. A legtöbben attól tartanak, hogyha mártírt csinálnak Vona Gábor pártjából, akkor megfordul a trend, és visszaépül fogyatkozó népszerűsége. Az egyetlen racionális szempontnak azt tartják a kormányoldalon, hogy így kiderül, mennyi pénzt hajlandó a Jobbikba invesztálni Simicska Lajos – ez világosan mutatja ugyanis, mennyire taksálja a párt választási győzelmi esélyeit. Ha megdobja a Jobbikot pár százmillióval, akkor az esélyt kínál arra, hogy beazonosítsák a strómanjai valamelyikét, és bizonyítottan az egykori főoligarcha zsebpártjának lehet bélyegezni Jobbikot.
A kormányzati kommunikáció ugyan most is ezt teszi, de konkrétumként csak annyit mutathat fel, hogy Simicska vállaltan a Jobbikra szavaz.
Az, hogy telne-e Orbán Viktor egykori szobatársának a több százmilliós kiadásra, most különösen nem kérdés. Ugyanis az állam 45 milliárd forintot fizet azoknak a cégeknek, amelyek az M4 2010-ben hirtelen leállított építésén dolgoztak. És köztük volt Simicska Közgépje is.
(A beruházást azután függesztette fel a kormány, hogy Simicska férfiú örökítő anyagnak titulálta Orbánt.)
Publicus Intézet – Vasárnapi Hírek
A válaszadók a kérdőív kérdéseire telefonon válaszoltak 2017. december 8–13. között.
A nem, életkor és iskolázottság szerinti reprezentatív mintába 1005 fő került.
A teljes mintában a mintavételi hiba +/–3,1 százalékpont.
Ön mennyire elégedett azzal, ahogy az országban mennek a dolgok?
Ön minek örülne jobban, ha 2018 után:
továbbra is a Fidesz kormányozna, vagy
ha más venné át a kormányzást
A politikusok ismertsége és népszerűsége
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!