Lapáton – a bírák belügye

Számomra leginkább az derült ki, hogy az olvasók úgy gondolják, a bírák eddigi pályafutásuk során halálra keresték magukat. Hogy mennyire téves ez az elképzelés, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a rendszerváltásig lasszóval kellett bírót fogni, olyan alacsony volt a bérük. Igaz, a bírák fizetését a rendszerváltás óta két esetben is „rendezték”. Az első fizetésemelés után viszont négy évig (az első Orbán-kormány ideje alatt) a bíróság egyetlen költségvetési fillért sem kapott, ennek következtében a bírák fizetése ez idő alatt 30 százalékot veszített reálértékéből. Ezt kompenzálta a második fizetésrendezés (Bárándy Péter igazságügy-miniszteri regnálása idején), ami azt eredményezte, hogy már nem csupán az „őrült” elhivatottak, de más tehetséges fiatalok is szívesen választották a bírói pályát. És még egy utolsó megjegyzés a jövedelmekről. A bíró a szolgálati viszonya ideje alatt semmiféle egyéb jövedelemszerző tevékenységet nem folytathat. Az ítélkezés mellett kizárólag taníthat és írhat, esetleg művészeti tevékenységet végezhet, gyakorlatilag ez minden. És ebből – a közhiedelemmel ellentétben – még egyetlen bíró sem halmozott fel vagyont.

Amikor valaki bíró lett, arra számított – és eddig ezt joggal tette –, hogy 70 éves koráig gyakorolhatja a hivatását, hiszen több mint 150 éven át ez volt a bírói hivatás felső korhatára. Szellemileg és anyagilag egyaránt úgy tervezte az életét, hogy az a lényeges életszínvonal-csökkenés, amit a nyugdíjazás jelent, majd csak 70 éves korában sújtja. És akkor hirtelen elvesznek 8 évet az életéből, józan ésszel megmagyarázhatatlan okokból. Ez a hirtelen és indokolatlan döntés nem csak a bíró életét borítja fel, hanem évekre viszszaveti a bíróság működését is. A számok önmagukért beszélnek: ebben az évben, a több mint 200 bíró elbocsátásával mintegy 40 ezer ügyet kell átadni más bíráknak. Olyan ügyeket is, amelyeket az „öregek” már áttanulmányoztak, részben le is tárgyaltak. A büntetőügyekben például, ha a bíró személye megváltozik, a tárgyalást elölről kell kezdeni. Könnyen belátható tehát, hogy ez az intézkedés hosszú évekre lassítja le az igazságszolgáltatást, és nem a bírák hibájából.

Az Alkotmánybíróság – többszöri nekifutás után – talán hétfőn végre határozatot hoz a bírák nyugdíjazásának ügyében. Eddig nem sikerült dönteniük, annak ellenére, hogy már számos esetben napirendre tűzték a kérdést. Nem véletlen tehát, hogy az Európai Bizottság kezdeményezésére az Európai Unió Bírósága is tárgyalni fogja, hogy a bírákat korai nyugdíjba kényszerítő törvény megfelel-e az uniós jognak. Az elküldött bírák közül pedig mintegy 150-en a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordultak, mert úgy gondolják, hogy az őket sújtó törvény egyfelől hátrányos megkülönböztetésüket jelenti még a saját kollégáikkal szemben is, másfelől pedig sérti a tulajdonhoz való jogukat. Az eddig joggal elvárt jövedelem (magyarul a 70 éves korukig járó fizetésük) ugyanis része a tulajdonjognak, melytől most megfosztották őket.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!