Hullámvasúton – ellenzéki politika magasban és mélyben

2012. október végétől az ellenzék különböző csoportjai – pártjai és mozgalmai – elkezdtek fölfelé kapaszkodni. Október végétől december végéig úgy látszott, hogy az ellenzéki erők együttesen nemcsak megkapaszkodnak a Fidesz fölött, de bekövetkezik a várva várt trendforduló. Ám a lendület megtört, és januártól az ellenzék lejtmenetbe került.

Rossz és veszélyes kanyarokkal elkezdett lefelé száguldani. Az emelkedés annál is inkább reményt kelthetett az Orbán-rendszer ellenzőiben, mert első ízben származott pozitív várakozásokból és nem csak az Orbán-rendszer hibáiból. Bajnai Gordon zászlóbontása arra a választói várakozásra erősített rá, hogy 1) lehetséges hozzáértő, hiteles és kormányképes jelöltet találni ellenzéki oldalon; 2) aki képes egy középre tartó ellenzéki mozgalmat hatékonyan meg szervezni, és egy egységes ellenzéket a közép liberális konzervatívjaiból, a balközép szociálliberálisaiból, zöldjeiből, szociáldemokratáiból, illetve a baloldali szocialistákból 2013 tavaszára összehozni; 3) aki alkalmas stratégiai pontokat, programokat meghatározni és koordinálni. Ezzel egy időben következett be a kormánnyal párbeszédet folytató Tőke megingása és elvonulása a bizonytalanok közé, valamint a Munka képviselőinek fölbátorodása és nyomása a kormányra. De ennél is fontosabb volt, hogy három területen a Fidesz legfontosabb bázisait ingatta meg pozitív akció. 1) Ilyen a fiatalok lázadása a felsőoktatásban végbemenő orbáni–hoffmanni változtatásokkal szemben. 2) A határon túli magyar pártok elpártolása Orbán mellől és kivonulásuk a bizonytalanok, tán az ellenzékiek közé. 3) A köztársasági elnök és az Ab „alkotmányos lázadása” az átmeneti törvények és a regisztráció kapcsán.

Ennyi lehetőség, esély ritkán adódik egy ellenzék számára, joggal gondolhatta mindenki, hogy élni fognak vele. De nem ez történt. A lehetséges ’14-es győzelem esélyei nem önmérsékletet, hatékony, nyílt és főleg gyors megállapodásokat hoztak az ellenzéki csoportok között, ellenkezőleg, könyörtelen háborút egymás ellen. Az ellenzéki összefogás egyik kulcsszereplője, az LMP, nemhogy kihasználta volna helyzeti előnyét, és kedvező feltételekkel megállapodásra jut az Együtt 2014-gyel, öngyilkos belharcba kezdett, amivel nemcsak magát törte darabokra, de bevitte a romlást a rá kényszeresen várakozó Együttbe is. Az Együtt belső mozgása, politizálása a legveszélyesebb képet mutatja: csinálói mindennek látszanak, csak hozzáértő politikusoknak nem. A Bajnait leginkább megrendítő képzet: amatőr. Olyan amatőr, aki nem tud rendet tartani a háza táján. Orbán főnök és rendet tart a Fideszben, Mesterházy az MSZP-ben, Vona a Jobbikban – de ki az Együtt főnöke, ki határozza meg a vonalat, kihez kell ott igazodni? Az október vége óta tartó várakozás, várakozás és várakozás, amikor az új hír még mindig az, hogy az ugyanott tartó Együtt vár a szétesett LMP maradékaira – kiábrándító. Mesterházy Attila az elmúlt hónapokat nem a Fidesz elleni offenzívára, de az ellenzéken belüli pozíciószerzésre használta föl. Nemcsak megőrizte, de megerősítette az MSZP-n belüli teljhatalmát. Minden eszköz, tárgyi és emberi erőforrás az ő kezében van. Szervezete van. Választói vannak. Egyetlen átkaroló mozdulattal az ellenzéki együttműködés élére állt. Kitárta a Nagy Testvér ölelő karját. Ha nem mész be az ölelésbe, te akadályozod Orbán legyőzését. Ha bemész, elveszítheted a középre szavazókat. Bajnai és csapata nem volt fölkészülve se az LMP elutasítására, se az MSZP ölelésére. Így se LMP, se MSZP – kint maradtak a hidegben. Végül, Mesterházy jól kihasználja, hogy Bajnai levette róla a felelős kormányzás, a középre beszélés terhét, anélkül, hogy megkapta volna a szocialisták fölhatalmazását a kormányzásra. Mesterházy és csapata mondhat népszerű populista és bosszúálló mondatokat a Fideszről, a jobboldalról, mert nem neki kell majd tárgyalnia. Az MSZP átveheti és közvetítheti a Fidesz elleni gyilkos dühöt, kilőheti gyávaként, puhaként, árulóként a középen állókat, a tárgyalásba bocsátkozókat, a jobboldallal kapcsolatot keresőket. Ezzel Mesterházy nemcsak a negatív szavazókat nyerheti meg, de Bajnait és a középet is arra kényszerítheti, hogy hozzák meg a lehető legrosszabb döntéseket: ha átveszik a bosszúállók, a „mindent vissza” nyelvét, akkor elveszítik a kormány- és tárgyalóképességüket, de ha tárgyilagosan szólnak, akkor elveszíthetik az egyre dühösebb vagy-vagy szavazókat.

Az MSZP stabilan áll, ahol eddig is állt. Január óta a forgatókönyvek ismét az Orbán–Mesterházy, többség-kisebbség párban íródnak. Nincs harmadik erő, nincs átjárás a politikai blokkok között. Van egy hatalmas, pénzzel, logisztikával, szilárd szervezettel, professzionális vezetéssel, médiával és belső kommunikációs láncolatokkal, állami furkósbottal és mézesmadzaggal rendelkező Fidesz-többség, és egy hozzá képest elenyésző pénzzel, logisztikával, gyengébb szervezettel, kevésbé professzionális vezetéssel, megroppant médiával, államilag fenyegetett kisebbség. A többség vezetője tudja, hogy szinte minden erős választói csoport sérelmet szenvedett tőle, de kellően felkészült és éber ahhoz, hogy e csoportok érdekeit, értékeit és érzelmeit egymás ellen fordítsa, ne engedje az ellenzéki erők által egységesíteni. Orbánnak és Mesterházynak egyaránt csak attól az ellenféltől kell megszabadulnia, aki átlát a blokkok fölött, aki tárgyalást tud kezdeményezni a társadalmi csoportok között, aki felülírja a vagy-vagy, a ki kit győz le könyörtelen logikáját. Orbán okkal-joggal bízik abban, hogy nemcsak törzsszavazóit tudja megnyerni az ellenfél elleni durva negatív kampánnyal, de jutalommal és fenyegetéssel megszerezheti azokat a szavazókat is, akik beletörődnek az elkerülhetetlenbe: Orbán a kisebbik rossz. Mesterházy ugyancsak okkal-joggal reménykedhet, hogy Orbán átmenetileg lecsendesítheti a dühös szavazókat, de a választások napján kitör az elfojtott harag krátere, és a negatív szavazók a mindent, csak ezt ne kiáltással szavaznak: Mesterházy a kisebbik rossz. És Mesterházy Attila miniszterelnök- jelölt gazdasági miniszteri címet ajánl Bajnai Gordonnak. Ha elutasítja, nem baj, ha elfogadja, nem baj.

Az Orbán–Mesterházy forgatókönyv, páros tánc nem sok esélyt ad egy valóságos ellenzéki megállapodásnak. Visszatér a 2012 októbere előtti állapotokhoz: egy a tábor, egy a zászló. A Fidesz felfalja a jobboldalt, az MSZP a baloldalt. Közép nincs. Mai eszemmel azt mondanám, hogy ez a forgatókönyv a biztos ellenzéki vereséghez vezet. De igaz Kuncze Gábor mondása: „mindenki Orbán győzelmén dolgozik, kivéve Orbánt!” A rendszer csődjét nehéz elfedni: 1) Itt növekedés nem lesz, forrásai, a beruházás, a fogyasztás és a hitelezés elapadtak, gazdaságilag versenyképes projektek nincsenek. Ez az anyagi források hiányát jelenti, a tartalékok felélését. Elfedheti a jövedelmek és a vagyonok újraelosztása, de a meglévő újraelosztása nem vezet növekedéshez. 2) A fiatalok elvesztése, az emberi erőforrás hiánya. A Fidesz-rendszer akkor is elvesztette a jövőt, ha átmenetileg pacifikálja is a fiatalok mozgalmait. A millenniumi nemzedék nincs az Orbán-rendszerrel. 3) Az Orbán-rendszer nem tud rendszerszerűen működni, csak kézi vezérléssel és kétharmaddal működtethető. Ez a rendszer-automatika hiányát jelenti.

Van-e esélye az „októberi útnak”? Ha március közepéig kialakulnak a két ellenzéki tömb biztos körvonalai, vagyis az MSZP és holdjai (baloldali kisebb-nagyobb pártok, mozgalmak), illetve az Együtt és holdjai (konzervatív liberálisok, szociálliberálisok, baloldali zöldek), akkor van esély érdemi megállapodásra a választási együttműködésben. Ha Bajnai és közvetlen csapata világossá teszi, hogy ki a gazda az Együtt 2014-ben, ha hivatásos politikusok jelennek meg Bajnai Gordon mellett és végre megszületnek a politikai stratégiai döntések. Ha világossá válik Bajnai és az Együtt 2014 stratégiai döntése a legfontosabb gazdaságpolitikai kérdésekben. Ha kiderül, hogy az Együtt milyen működőképes alkotmányos és demokratikus, hatékony kormányzati és helyi közigazgatási, illetve gazdasági rendszert talált ki az Orbán-rendszer helyébe. Ha Bajnai döntése megszületik, hogy mit tervez az orbáni jövedelem és vagyon újraosztás kedvezményezettjeivel, az államosított és félállamosított javakkal, a Simicska-birodalommal, és hogyan kívánja terveit kivitelezni. Ha kijövünk az általános depresszióból. Ha…

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!