A bajba jutott devizahiteleseket aligha menti meg, de legalább a lakossági fogyasztást élénkítheti ősszel a kétlépcsős kormányzati mentőcsomag.
Nagyjából 100 ezer forintra csökkenhet őszig egy átlagos devizahitel havi 124 ezer forintos törlesztőrészlete. A kormány ugyanis benyújtotta a kétlépcsős mentőcsomag első törvényjavaslatát. Miután a Kúria döntése az árfolyamrés, vagyis a svájci frank vételi és eladási ára közti különbség adósokra terhelését egyértelműen tisztességtelennek minősítette, várható volt, hogy a jogszabály ezt semmisnek nevezi. Szintén nem keltett meglepetést, hogy az egyoldalú kamatemelések is tisztességtelenek, kivéve, ha a bankok ennek ellenkezőjét bizonyítják. Mert erre a Kúria határozata is hagyott elvi lehetőséget. Eddig ugyan nem volt tudott, de teljesen érthető, hogy a végtörlesztőkre nem vonatkoznak visszamenőleg az új szabályok, hiszen őket egyszer már megmentették.
Sokan felkapták a fejüket Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggeli rádióinterjúját hallgatva, hogy az egyoldalú szerződésmódosítások semmissége nem csak a devizahitelesekre vonatkozik, hanem a forinthitelesekre is. Ennek a lépésnek jogtechnikai jelentősége van, amennyiben a jogszabályok ellentmondás mentességéről szól, hiszen ha valami tisztességtelen az egyik ügylettípusban, nem lehet tisztességes a másikban. Ugyanakkor a bajba jutott adósok megmentéséhez nem lehet köze, mert kamatcsökkentések visszavonására, praktikusan kamatemelésekre kényszerítheti a forinthitelek esetében a bankokat.
A közel 20 százalékos tehercsökkenés egyébként jól hangzik, de észre kell venni, hogy ez a mentőöv alkalmatlan a megemelkedett törlesztéstől fuldokók megmentésére. Egy átlagos devizahitel törlesztése ugyanis az induláskor körülbelül havi 60 ezer forintos terhet jelentett, innen jutott el 124 ezerig. Magyarán, az őszre kialakuló 20 százalékos mínusszal még mindig nagyjából 60 százalékos pluszban lesznek a hitelesek. Emlékezhetünk még, hogy a 2011-es végtörlesztés főként azokon a devizahiteleseken segített, akik még nem kerültek bajba. Nos, nem nehéz megjósolni, hogy a mostani csomag meg azokon segít majd, akik maguktól is partra evickélhetnének, a többieken nem igazán.
Van azért kormányzati logika abban, ha 500 milliárddal megsarcolják a bankrendszert, ami éppen kétszerese a végtörlesztés – leírható bankadóval csökkentett – nettó terhének. De ez semmiképpen sem a bajba jutott devizahitelesek megmentése. Ők ugyanis elsősorban a magas devizaárfolyamoktól szenvednek, ám ennek tisztességét nem kérdőjelezte meg a Kúria, s a kormány is a gyenge forintban érdekelt. Mert az uniós pénzek mellett a leértékelt forinttal támogatott ipari export fűti a gazdaságot.
A gazdasági növekedés kerékkötője jelenleg az alig létező belső fogyasztás. Nos, a mentőcsomag révén a GDP 1-2 százaléka kerülhet vissza a bankoktól az adósokhoz. Így ha másra nem, némi lakossági fogyasztásélénkítésre azért mindenképpen jó lehet az intézkedés.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
