Néma a csend, mégis tudom, nem vagyok egyedül. Felfeszített ablak tessékeli be a huzatot. Lopják az emlékeim, kifosztanak lelketlenül. Hallom, ahogy sáros csizmában tapossák a porcelánszerű életem, de belül dermedt a csend. Vigyenek mindent, csak engem hagyjanak. Öt éve már, hogy éjszaka feldúlták az otthonunk, míg mindnyájan aludtunk. Azóta tudom, milyen az: félni. Azóta tudom, nem akarok úgy és ott élni, ahol félni kell. Otthonra sosem lel, aki retteg.

Magyarországon minden ötödik ember érzi azt, hogy még a közvetlen környezetében is védtelen, nálunk volt a legrosszabb a közbiztonság megítélése az Eurobarométer friss felmérése szerint az egész unióban. A biztonságérzet szubjektív, nem tény, hanem vélemény. Nem arról van szó, hogy az unió legkevésbé biztonságos országában élünk, hanem arról: ezt az országot tartják a lakói a legkevésbé biztonságosnak. Így talán még rosszabb.

Sok mindentől lehet tartani, félni, aggódni, hogy bekövetkezik. Egy soha ki nem mondott ígérettől, betegségtől, veszteségtől, bizonytalanságtól. De a legszörnyűbb, amikor a csontodban kopogtat a félsz, hogy bántani fognak. Kifosztani, megalázni, összeverni. Lelkiekben széjjeltörni. A fizikai valódban gyötörni. Ez a legalja. A felmérés szerint minden harmadik magyar ember nem mer éjszaka a saját környékén sétálni, minden második retteg, hogy erőszakos bűncselekmény áldozata lesz. A társadalom többsége egyszerűen nem érzi, hogy képesek lennének őt megvédeni.

Így talán könnyebb a magyar kórképet felállítani. Megérteni a lelkivilágunkat. A komor arcokat, a lemondó keserves mondatokat, a közdepressziót. A lelket mérgező népbetegséget. Attól, mert az embert nem üldözik, még nem kell felhagyni a meneküléssel. Ezt érezheti ez a búskomor egyharmad. Hát még, ha üldöztetik?! Egy ember, aki tele van félelemmel, csak gyűlölni tud. A harag a rémület természetes következménye, a félelemtől válunk öntörvényűvé.

Még mindig hallom: „Két hét múlva rend lesz”. Nem lett. Pedig nagyon sokan elhitték a kampánydumát, ebből (is) lett a kétharmad. De vajon az az egyharmadnyi magyar, aki szerint ez az ország nem biztonságos, melyik kétharmad melyik fele? Bonyolult, többismeretlenes egyenlet kerekedik, de a lélek nem matek. Nem kiszámítható. Mint, ahogy az ígéretek sem. Jelentkező viszont megint akad egy kiadós rendrakásra. Csak könyörgöm, két év múlva el ne higgyünk nekik!

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!