A Vasárnapi Hírek 2015. 40. számában megjelent olvasói levelek - Krenner István karikatúrájával.

 
Határeset... – Tulajdonképpen kapóra jöttünk nekik, mert velünk tudják elterelni a nép figyelmét a kormányátalakítással járó hatalmi harcokról… KRENNER ISTVÁN rajza

Emberi sorsok
Ferenczy Tamásné, Győr–Budapest
Az utóbbi pár hónapban rengeteget hallunk migránsokról, megélhetési bevándorlókról, menekültekről. Kis ország számára, mint a miénk, természetesen rengeteg problémával jár ügyeik intézése. A kormány képviselői sokat beszélnek mindenről, de ritkán hallani tőlük, hogy a menekültek is emberek, és többségüket a nagyon nehéz sors hozta Európába. A múlt héten, egyik este vonatra vártam a győri állomáson, hogy indulhassak haza, Budapestre. Mellettem a padon ült két idősebb ember, egy nő meg egy férfi, franciául beszéltek egymással. Láttam rajtuk, hogy a menekültekhez tartoznak. Beszélgetni kezdtem velük. Megtudtam: Szíriából valók, mindketten – férj és feleség – idegsebészek, Párizsban tanultak, otthon, Szíriában dolgoztak egy sebészeti klinikán addig, ameddig az év elején az Iszlám Állam katonái szét nem rombolták a klinikát. A betegek többségét, mert a szír hadsereg tagjai voltak, kivégezték. A házaspár néhány nap múltán nekiindult a világnak, akárhova, ahogy ők mondták, csak ne lássák a borzalmakat. Megkérdeztem tőlük, beszéltek-e a magyar tisztviselőkkel Győrben, akik a migránsokkal foglalkoznak, elmondták-e, mi a szakmájuk. A pár szomorúan azt válaszolta, hogy itt senkinek a sorsa senkit nem érdekel. Nincs kivel beszélni, a rendőröknek, akik őrzik őket, ez nem feladatuk. Megérkezett a vonatom, indultam haza, és nem tudtam megnyugodni. Nálunk vajon miért nincs valaki, aki legalább megkérdezné az ideérkezőket, kinek mi a szakmája? Ők is emberek, köztük is rengeteg a tanult, intelligens ember. Olvasom, hogy hamarosan új, a migránsokat kutató intézetet hoznak létre Budapesten. Mivel foglalkoznak, ha fogalmuk sincs, ki is ez a sok ezer ember, aki Magyarországon, ha ideiglenesen is, de megfordult? Vagy tényleg mindegyikük terrorista?

Ferenc pápa tudja, miről beszél
Kutnyik Pál, Szeged
Mostanában sok szó éri a történelmi egyházak vezetőit. Leginkább a hallgatásukért, de azért sem kevésbé, amit egyesek a migrációs ügy kapcsán nyilatkoztak. Erdő Péter bíboros, megemlítve az ország igen fura jogi kavalkádját, arra hivatkozott, hogy azért nem fogadják be a földön fekvő gyerekeket, mert akkor embercsempészek lennének. Kiss-Rigó László szeged- csanádi megyés püspök kifejezetten erőszakosaknak, majdhogynem bűnözőknek minősítette a menekülteket. Az egyház a politika szolgálója lett. Egyebek mellett azért, mert ha Orbán Viktornak ellentmondóan nyilatkoznak, cselekszenek, igen jelentős, többmilliárdos állami pénztámogatástól esnének el. És akkor nyilvánosságot kapott Ferenc pápa – ma már sokak által ismert – iránymutatása, minek alapján némileg elváltak a magyar kormány és a katolikus egyház irányelvei a menekültekről szóló kommunikációban. De miért kellett ehhez a pápa intelme? Ezzel el is értünk a lényeghez. Már tudniillik a magyar állam és az egyház évekkel korábban létrejött különleges együttműködéséhez. A függőség, ami az egyházat illeti, utóbb oda fog vezetni – ne adj’ Isten! –, amiért korábban már megszűnt az állam és az egyház szövetsége. Wildmann János teológus szavait idézve: „A trón és az egyház szövetsége megszületett” – 2011-ben nyilatkozta a Vasárnapi Híreknek. Mint mondta, az Alaptörvény ugyan foglalkozik az állam és az egyház szétválasztásával, de azzal is, hogy „Az állam és a vallási közösségek a közösségi célok elérése érdekében együttműködhetnek”. Ez a megfogalmazás annyira általános és megfoghatatlan, hogy akár azt is sugallhatja: vissza a múltba! Miért is ne tette volna le voksát Kiss-Rigó László Orbán Viktor mellett, amikor azt mondta a pápa üzenetére, hogy Ferenc pápa nem is tudja, miről beszél, mert az Európába érkező tömegek nem is menekültek.

Csapdahelyzet jött létre
Fábri Ferenc, Budapest
Orbán Viktor, a nemzet prófétája már januárban látta, hogy a menekültkérdés politikai téma lesz, amelyen keresni lehet. Meg is tett mindent, hogy az emberek az ő szájíze szerint gondolkodjanak erről: „konzultációval”, plakátokkal igyekezett gyűlöletet kelteni a migránsok ellen. A dolog csak részben jött be neki: sokak valóban utálják és minden baj okozójának tartják őket, mások azonban a nélkülöző, szenvedő embert látják bennük és segítenek nekik, ahogy tudnak. Önmagát azonban jól leégette a világ szemében, ma mindennek elmondják őt a nemzetközi sajtóban, csak jó embernek nem. Egy dolog azonban remekül sikerült: a menekültáradat maga alá temette a Fidesz-rendszer összes disznóságát: a Quaestor-ügyet, a földmutyit, a korrupciós eseteket, a hívek mértéktelen gazdagodását s a négymillió létminimum táján élőt, a stadionokat, a paksi atommutyit, az oktatási rendszer tönkretételét, az egészségügy reménytelen állapotát és valamennyi nemzetellenes tettüket. S bár a migránsügy túlnőtt az Orbán-csapat elképzelésein, európai problémává vált, melytől hosszú évekig nem fogunk szabadulni, a fenti botrányaikról aránytalanul kevés szó esik. Az amúgy is gyenge ellenzék még jobban megbénult a téma hatására, hiszen bármely humanitárius érvet a jobboldal azonnal a nemzetellenesség címkéje alá sorol. Csapdahelyzet jött létre: az unió is tehetetlen, hiszen nem ilyen kérdések megoldására hozták létre, s amíg ez marad a fő téma, itthon nem kaphat elég hangsúlyt mindaz, amiért meg kellene szabadulnunk Orbán rendszerétől.

Megint várhatunk öt évet
Popovics Lászlóné, Beregszász
Kevesebb, mint egy hónap múlva a kárpátaljai magyarok az ukrán lakossággal együtt az urnákhoz fognak járulni, hogy megválasszák a helyi és megyei önkormányzatok képviselőit. Tudjuk, a központi hatalom mindent megtett azért, hogy a beregszászi járásban ne legyen önálló magyar körzet sem, amit pedig megígértek. Tavaly, amikor köztársaságunkban elnöki választások voltak, Petro Porosenko mint államfőjelölt egy memorandumot írt alá a KMKSZ vezetőjével arról, ha ő lesz az ukrán államelnök, a magyarok megkapják a magyar körzetet. Mostanra tudjuk, hogy az egész hazugság volt, Porosenko nem tartotta be ígéretét. Ezért nem vagyunk annyira biztosak abban, hogy a „vegyes” körzetekben, ahol az ukrán és a magyar jelöltek egyforma lehetőséghez jutottak, a magyar jelöltek megkapják-e a többséget. Csak ebben az évben igen sok delegáció érkezett Beregszászra és Ungvárra, tárgyaltak megyei és járási vezetőkkel, tárgyaltak a kijevi vezetőkkel, de arról, hogy a választásokon legyen egy önálló magyar körzet, szó nem esett. Nem tudom, mit keresnek itt minden hónapban Potápi Árpád János államtitkár és helyettesei, mit keres itt a Kijevbe akkreditált magyar nagykövet. Mi végre jönnek ide, milyen céllal, ha annyit nem tudtak elérni, hogy az itteni magyarok végre megkapják azt, ami megilleti őket? Köztársaságunkban a 150 ezer magyarnak nagyon fontos, hogy legyenek képviselői a helyi önkormányzatokban. Úgy vélem, megint várhatunk erre öt évet. Ahogy a magyar delegációkra is – hetenként – a határátkelőkön.

A reformok működnek
Martényi Csaba, Budapest
A minden postaládába eljuttatott kormánypropaganda a magyar reformok működését hirdeti. Mint írja, nálunk nagyobb a gazdasági növekedés, mint az EU-ban. Újra nő a minimálbér. A családi adókedvezmény nagy segítség. Sokat spóroltam a rezsicsökkentéssel. És így tovább. Minden nagyszerű e csodás országban. Megtudom azt is, hogy több mint nyolc év alatt nem volt olyan alacsony a munkanélküliek száma, mint most. Lehetne még jobb a helyzet, ha a hiányszakmák üres munkahelyeit is be tudnák tölteni. A hiányszakmákban több mint 13 ezer betöltetlen állás van. Nem meglepő, hogy az egészségügyben, az oktatásban, az infokommunikációs szektorban elsősorban a felsőfokú végzettségűeket keresik. De hiány van a szakképzetlenek körében is, mert ezeknek a munkáknak alacsony a megbecsültsége, roppant alacsony a fizetés a megterhelő munka mellett. Ilyen az építőipari segédmunka, a mezőgazdasági munka. A munkaerőhiány akadálya a beruházásoknak is, ezért sem érthető a migránsok befogadásának merev elutasítása – nem akarunk illegális bevándorlókat!, írják a füzetben –, hiszen a friss munkaerő enyhíthetne gondjainkon.

Kérjük önöket, amennyiben véleményüket megjelenésre szánják, adják hozzá nevüket. Adataikat bizalmasan kezeljük. Az itt megjelent vélemények nem feltétlenül tükrözik lapunk álláspontját.



Kedves Olvasóink!
A Vasárnapi Hírek postacíme: 1300 Budapest,
Pf. 231. Telefonszám: (06-1)999-9531.
E számon várjuk olvasóink hívását minden
hétfőn délelőtt 9 és 12 óra között.
Faxszám: (06-1)430-1563.
E-mail cím: levelezes@vasarnapihirek.hu.
Kérjük, leveleiket e címekre küldjék!

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!