Olvasóink levelei a Vasárnapi Hírek augusztus 19-i számában. Krenenr István karikatúrájával.
Ki láthatja, ki olvashatja?
Delichon István, Keszthely
Az Orbán-kormányt rengeteg kritika éri azért, mert korlátozza a sajtószabadságot Magyarországon. Orbán arra hivatkozik védekezése során, hogy ez aljas rágalom, nálunk mindenki szabadon elmondhatja a véleményét. Ez valóban így van, de kérdés, hogy a kormányt nem dicsérő szavakat ki hallhatja meg?
Orbán, amikor 2010-ben átvette a hatalmat, első dolga volt a közmédia ellenőrzés alá vonása. Jelenleg több mint 70 milliárd folyik oda a költségvetésből. A frekvenciaállományt nemzeti vagyonnak nyilvánította, amit a saját embereiből álló Médiatanács osztogat a neki tetsző jelentkezőknek. Nem lehet csodálkozni, hogy a Class FM rádió kiszorult belőle.
Orbán nagy ötlete, hogy Fidesz-médiát alapított, ami 48 milliárdba kerül nekünk. A hozzá közel álló tulajdonosok: Mészáros Lőrinc, Andy Vajna, Habony vagy a Népszabadságot eltüntető főszereplő, Pecina. Most az összes megyei lap bekebelezésével mindegyik Orbán tetteit dicsőíti.
Mi maradt az ellenzéknek? Nem sok. A rádiókból teljesen kiszorult.
A Klubrádió csak Pest környékén fogható, az online adások a vidéki, egyszerű embereket nem érik el.
A vidéki újságok „elmentek”, maradt néhány országos napi- és hetilap. A Magyar Nemzet Simicska vezényletével sok kellemetlenséget okoz Orbánnak. A Népszabadság volt újságírói „elfoglalták” a Népszavát, jól megírt, valósághű írásaik a stílusuk miatt egyre távolodnak a vidéktől, pedig valamikor ez az újság a kevésbé képzett emberek számára is érthető volt. Talán a Vasárnapi Hírek nem változott, sokkal többen is olvassák, mint régebben.
Ilyen a sajtószabadság ma Magyarországon.
Utolsó lehetőség
Bojtor József, Dunakeszi
A 2018-as választás belátható időn belül az utolsó lehetőség emberközpontú, a társadalom egésze számára biztonságos életfeltételt teremtő országgyűlés megválasztására.
A jövendő parlament azonban csak akkor lesz képes e cél elérésére, ha megteremti az anyagi feltételét, ha megvalósítja a szerintem népakaratként jelentkező arányos (igazságosabb) közteherviselést, tehát alapjaiban alakítja át az adózási rendszert.
Rendszerváltáskor 7 kulcsos (0 százaléktól 60 százalékig) volt az szja, a tőkejövedelmet 20 százalékos adó terhelte.
Ha ezt a helyzetet arányosnak (igazságosnak) tekintjük (és miért ne, hiszen ennek ismeretében szavazott rendszerváltásra az ország), akkor nyilvánvaló, hogy utána az adókulcsok számának és nagyságának parlamenti ciklusonkénti csökkentése növekvő eltérést okozott az arányosnak elfogadott állapottól a lakosság egyre nagyobb hányadának a rovására.
Következmény: oktatási, egészségügyi forráskivonás; a növekvő bruttó jövedelműek egyre kisebb arányú hozzájárulása a közterhek viseléséhez; a jövedelemtől függetlenül mindenkit egyenlően terhelő adók, közszolgáltatási díjak emelése stb. A mindezek miatti társadalmi kiábrándultságot a kormányzati politikából bizonyítja a nemzeti konzultációnak 80 százalékos elutasítása. Ezt a helyzetet csak a progresszív adókulcsok visszaállításával vélem felszámolhatónak. Feltétele a 2018-as választásban való nagyarányú és tudatos részvétel. A felkészítés – a közterhek megosztása és a választásban való részvétel közötti összefüggés feltárása a bizonytalanok és a kiábrándultak előtt – a pártok feladata.
Kósa Lajos azt üzente
Békesi Dániel, Budapest
Hallgattam a Kossuth rádióban vasárnap a Fidesz frakcióvezetőjét, Kósa Lajost, és nem hittem a fülemnek. Ez az ember képvisel bennünket a magyar parlamentben!
Úgy vélem, számára még ezekben a nyári napokban sem létezik semmi más, mint beteges fóbia Soros Györggyel szemben.
És persze az utálat ellenzéki képviselőtársaival szemben.
Kósa elmondta, hogy nem fognak elmenni a rendkívüli parlamenti ülésre, mármint a kormánypártiak, „hacsak az ég a földdel nem válik egybe”. Kósa, szerintem, elfelejtve, hogy egy egész ország hallhatja a beszédét, kijelentette: semmi ok nincs arra, hogy nyáron összeüljön a parlament. Az ellenzéki kezdeményezésen látszik, hogy tiszta kamu az egész, ahogy fogalmazott.
Szeretném megkérdezni Kósát: van-e egyáltalán értelme annak, hogy hazánkban létezzen a parlament? Ha ő annyira gyűlöli az ellenzéket, nem lenne egyszerűbb, ha képviselők helyett az Országházban néhány olyan ember ülne, aki úgy táncol, ahogy Kósa fütyül?
Már a hajókázás se megy
Földvári Anna, Budapest
Szép az idő, száz evező… romantikára vágytunk, gondoltuk, elmegyünk BKK-hajókázni.
Az útvonal a következő – lett volna: Árpád hídnál be, Rómaira és vissza, a Müpánál ki. Ember tervez, hajóskapitány végez. Kb. 15 ember állt a FINA-arénánál a napon, a 17.40-es hajót várva, ami a Római- partra repítené őket. Meg is érkezett időben. A hajóállomáson az utasok meg vannak fenyegetve, tábla hirdeti, ha valaki a hajó beállta előtt a hídra lép, pénzbüntetéssel sújtatik. Ergo: mindenki szépen libasorban vár a parton. A szokás, hogy a leszállókat kiengedjük, és utána kezdődik a beszállás. De ez most nem jött össze, mert amint az utolsó leszálló elhagyta a hajót, a hidat még nem, még csak a hajóból lépett ki az utolsó ember, amikor is a hajóskapitány úgy döntött, hogy továbbáll. Szóval a várakozók hoppon maradtak.
Agyő, Római!
Nem voltam rest, bár nem szokásom, fölhívtam a parti táblán lévő információs telefonszámot és elmeséltem, mi történt. A vonal végén egy kedves úr, tényleg le a kalappal, ígéretet tett, hogy fölhívja a diszpécsert, és megkérdezi, mi történt.
A hajó vezetője azt állította, hogy öt percet állt a parton, ami nem igaz, mert nem állt semennyit. Valamint annak a hajónak a vezetője, amelyikre végül is sikerült feljutnunk, persze nem a Római felé, ahogy terveztük, minden megállónál lekiabált, hogy „Sürgesd meg őket, mert késésben vagyunk!”.
Ha már létezik a hajó, akkor jó lenne, ha nem hagyná az utasokat a parton. Üdv a hazudós kapitánynak! Legközelebb várja meg a beszállókat is.
Magyarellenesség mint életforma
Popovics Lászlóné, Beregszász
Sem én, sem a családom, sem a baráti köröm nem tudunk belenyugodni abba, hogy az ukrán sajtóban egy hete megint elkezdődött a magyarellenes uszítás. A napokban az egyik ukrán központi tévében, a 112. uacsatornán megjelent egy film az Ukrajna egységét fenyegető állítólagos magyar szeparatizmus és a kettős állampolgárság veszélyeiről. A riporter igyekezett megalázni az itt élő magyarokat, mert nem tetszik neki, hogy az őshonos magyarok igyekeznek életben tartani hagyományaikat, kultúrájukat. Nem kóser az újságíró számára, hogy magyar zászlókat, magyar feliratokat lát Beregszászon. A szöveg tele volt gyűlölettel, egy nép gyalázásával.
Jólesett hallani másnap, ahogy a megyei vezető Hennagyij Moszkál elmondta a helyi tévében, hogy a tévériporter, aki a magyarellenes filmet készítette, egyszerűen hazudik, az egész anyag kitaláció.
A magyar konzulátus, azok az emberek, akik itt dolgoznak Magyarországról, egy szóval sem tiltakoztak. Nem hallottuk Grezsa István miniszterelnöki megbízott hangját sem, aki minden héten itt van Beregszászon.
Csak nem értem, hogy mit keres itt? Nem szólalt meg Magyarországon sem senki, habár Potápi Árpád, Soltész Miklós is idejük nagyobb részét itt töltik.
Tudom, lassan itt lesznek megint, mert közelednek a választások Magyarországon, és „a Fidesznek nyerni kell”. De az itteni magyarokat nem annyira a Fidesz győzelme érdekli, mint az, hogy mindenféle szeparatizmusnak véget kell vetni. Tudjuk jól, hogy a magyargyűlölet nem ma született, de nem szabad hagyni, hogy életképes maradjon. Ez nagy veszély lenne az itteni emberekre.
Miről beszél Hollik?
Weinberger Katalin, Nyíregyháza
Elolvastam Hollik István beszédét Soros Györgyről, a migránsokról, a migránspárti szervezetek működésének átláthatóvá tételéről. Hollik, a Fidesz–KDNP szóvivője szokása szerint elmondta, hogy Magyarországnak igaza volt, amikor az elsők között kezdeményezte a bevándorlók elleni harcot. Amit Hollik szóvivő mondott kedden, már számtalanszor hallottuk.
Beszélt Hollik a Jobbikról, arról, hogy ez a párt tele van antiszemitákkal, hogy zsidóellenes, rasszista, náci. Értem, de egyet azért nem. Hogy jön Hollik szerepléseibe állandóan a Jobbik mint zsidógyűlölő párt? A beszélgetés témája a szerencsétlen migránsok (szerintem menekültek) voltak. „Véletlenül” állandóan összekeverni a két kérdést egyszerűen kellemetlen. Jól tudjuk, hogy nyilatkoznak a Jobbik vezetői zsidókérdésekben, nem szükséges ezt állandóan ismételni. Minden szándék ellenére az antiszemitákat átnevelni nem tudjuk. Nem kell tőlünk a Jobbiknak bocsánatot kérni, nincs értelme.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!