Olvasóink levelei a Vasárnapi Hírek szeptember másodikán megjelent számában. Krenner István karikatúrájával.
Az igazság fáj
Csendes István, Kápolnásnyék
Gajus Scheltema távozó holland nagykövet interjút adott a 168 órának. Az elmondottak annyira felháborították Orbánt, hogy utasította az általa külügyminiszterré kreált Szijjártó Pétert: tiltakozzon, erőszakoljon ki bocsánatkérést a holland kormánytól. Visszahívatta a magyar nagykövetet, ami uniós országok között példátlan. A diplomáciai vircsaft persze Orbánnak arra is jó, hogy elterelje a figyelmet az ország súlyos gondjairól.
A nagykövet véleménye nem Magyarországról szól, mint Szijjártó mondja, hanem a Fidesz-kormányról, mely állandóan ellenséget keres, kompromisszumot nem ismer: vagy velünk, vagy ellenünk. Sorost összekapcsolja a migrációval, migránsnak tekint minden bevándorlót, nem tesz különbséget a menekültek és a gazdasági bevándorlók között.
Nincs olyan, hogy egyes országok csak profitálnak az EU pénzéből, de segíteni nem hajlandók. A holland adófizetők egyetértenek abban, hogy a gazdaságilag elmaradottabb országokat, mint Magyarország, támogatni kell, de mindkét nép megelégedésére. A támogatásokat átláthatóvá, ellenőrizhetővé, elszámoltathatóvá kell tenni. Az uniós adófizetők pénzének elköltése nem belügy, ahogy Szijjártó nyilatkozta.
Hollandia anyagilag továbbra is segíti a sokat támadott civil szervezeteket, melyek küzdenek a média szabadságáért, a kisebbségek jogaiért, a demokráciáért. Hogy Soros is ezt teszi, azért köszönet járna.
A nagykövet azt is elmondta, nagyon megszerette Magyarországot, amikor bejárta Petőfi útját. Őszinte véleményével csak segíteni szeretne. Nekünk, választópolgároknak kell eldönteni, igazat mondott- e Gajus Scheltema, és csak az igazság fáj-e Orbán Viktornak.
Gondolatok a törvényről
Békesi Dániel, Budapest
Hallgattam a volt katonai ügyész, országgyűlési képviselő Budai Gyula sajtótájékoztatóját Achmed H. ügyében. Ismét kiderült, hogy nagyon messze vagyunk még attól az időtől, amikor is a törvény és nem mindenféle felszólalások alapján döntenek egy ember bűnösségéről. Budai szerint egyetlen terrorista sem úszhatja meg a büntetést, „joggal várható el, hogy Ahmed H. ügye ne egy döglött aktában végződjön”.
Követeli, hogy határozott ítélet szülessen.
Budai nem érti, hogy a röszkei határon történt zavargások óta eltelt két év alatt a felelősök miért büntetlenek még mindig.
Szerinte elképesztő, ami ezzel az ügyel az elmúlt időszakban történt. Ahogy ő fogalmazott, a Soros-szervezetek és az Európai Parlament „szabályos kampányt indított Ahmed H. kiszabadításáért”. Budai elmondta, hogy az Európai Parlament és a magyar baloldal mindent megtesz azért, hogy a terrorista szabad legyen. „Az ügy pikantériája az, hogy Ahmed H. védelmét az a Bárándy Péter látja el, aki korábban a szocialista igazságügy-miniszter volt” – mondta.
Örülök annak, hogy nem egy kormánypárti képviselő szavai számítanak a jogi döntésekben, hanem a törvény. Gondolom, hogy a független(!) magyar bíróság másodfokon a törvény szellemében dönt, nem egy ideges képviselő beszéde alapján.
Kárpótlásra várnak
Martényi Csaba, Budapest
A magyar kormány kárpótolná a Csehszlovákiából kitelepített magyarokat, az ígéret 2017. áprilisban hangzott el Völner Pál igazságügyi államtitkár szájából. Azóta sem történt semmi.
A Csehszlovákia és Magyarország között 1948. július 25-én megkötött Csorba-tói egyezmény oka a kitelepítések végrehajtása során felmerülő vagyonjogi kérdések megoldása volt. A megegyezés szerint Csehszlovákia elengedte hazánknak a 30 millió dolláros háborús jóvátétel még esedékes részét, cserében a magyar fél lemondott az ide áttelepített szlovákiai magyarok minden további vagyoni követelésének érvényesítéséről. Ez valójában azt jelentette, hogy Magyarország az érintettek megkérdezése nélkül a csehszlovák államnak engedte át a lakosságcsere során áttelepített szlovákiai magyarok hátramaradt vagyonát. A magyar fél ugyanakkor magára vállalta a kizsuppolt magyarok anyagi kárpótlását.
A Rákosi-rezsim hitszegő módon megfeledkezett az egyezményben vállaltakról, lemondott a kitelepítettek számára járó kárpótlásról. A kommunista hitszegés óta sem jutott ennek a meghurcolt rétegnek kárpótlás, ezért halvány reménysugárt jelentett a államtitkár bejelentése. Ha a kormány dolgozik a felvidéki kitelepítettek kárpótlásán, tegye átláthatóvá! Vegye igénybe a Csóti György által vezetett Kisebbségi Jogvédő Intézet segítségét, amely ezzel kapcsolatban jogtörténészeket kért fel arra, hogy kutatásaikkal határozzák meg az érintettek számát!
A kitelepített felvidéki magyarok kárpótlási ügyét a Rákóczi Szövetség is felkarolhatja, hiszen ők eddig is sokat tettek a szlovákiai és itteni magyarok kapcsolatainak szorosabbá tételéért. Most a kitelepített magyarok tényleges kárpótlásáért kéne cselekedni.
Dolgozni szeretné
Podolné Hollóvári Zsuzsanna, Esztergom
Tudom, rengetegen vagyunk, akik nem tudunk megélni az éhbér nyugdíjból, amit olyan szeretettel prezentál nekünk drága államunk. Mondják is, azért annyira alacsony a nyugdíjatok, mert kevés volt a kereset, és egy csomó más ok miatt, és ezért örülnünk kellene, hogy legalább 50 ezer forintot kapunk.
Nem panaszkodás végett írom a levelemet a Vasárnapi Hírekbe, van önöknek más gondjuk is. De amikor hétfőn este az RTL Klub Híradójából megtudtam, hogy a Paks II-n, egy olyan építkezésen, amelyik még el sem kezdődött, több mint 380 ember dolgozik, és a vezetők fizetését havi 1,8 millió forintról több mint 3 millióra emelték, rosszul lettem. Ordítva kérdezem: miért?
Mivel érdemelték ki ezek az úgynevezett fiatal vezetők a hatalmas fizetéseket? Mit tettek le az asztalra, ha még nem is kezdődött el a munka? Kik ők, és ki a rokonuk? A Fidesz melyik szárnyához tartoznak? Például én egy évre annyi nyugdíjat kapok, mint ezek az ifjú zsenik fél hónapra.
Értem, hogy nem tudok ezen változtatni, mert Fidesz-világban élünk. De legalább mondják meg nekem Hollikék, Halászék, Kósáék és a többiek, hol lehetne elhelyezkedni egy profi könyvvizsgálónak, aki dolgozni szeretne és segíteni magán és a hét unokán! Sokat akarok?
Kritizálni nem ajánlatos
Georg Nelli, Budapest
A Publicus Intézet felméréséből kiderül, a magyarok többsége helyesnek tartja, hogy a határon túliak kérhetik a magyar állampolgárságot.
Azzal azonban nem értenek egyet, hogy szavazati joguk legyen azoknak, aki nem itt fizetnek adót. Rögtön meg is jött a válasz, amit Semjén Zsolt miniszterelnök- helyettes adott a Hír Tv-nek. Azt mondta országunk egyik vezetője (aki, mint tudjuk, nem éjjeliőr egy gyártelepen, hanem felelős vezető): „tudnék olyan népcsoportot mondani, pontosabban népcsoportokat Magyarországon, akik életükben egy fillér adót nem fizettek, mégis abszurd lenne azt mondani, hogy ne legyen szavazati joguk”.
Sajnos nem tudom, milyen népcsoportról beszélt Semjén, de elképzelésem természetesen van. A mai sleppnek embereket, népcsoportokat megalázni semmi gondot nem jelent. Mindig is ezt tették és teszik továbbra is. Sajnos ma nem lehetséges, hogy a magyar emberek valamiféle kritikát megfogalmazzanak politikai kérdésekben. Egy „illetékes” úr azonnal megállapítja, hogy melyik népcsoporthoz tartozik.
Meddig kell nekünk ezt hallgatni?
A korkedvezménynek oka van
Dr. Jókai Oszkár, Budapest
A gépek, berendezések bizonyos idő után elhasználódnak, ahogyan az emberek is. Az elhasználódás ideje függ az igénybevétel nagyságától mind gépek, berendezések, mind emberek esetében. Ezek a gondolatok az autóbusz-vezetők egészségi állapotának vizsgálata kapcsán jutottak eszembe. Az eredmények romló tendenciát mutatnak. Ezen azonban nincs miért csodálkozni, mert ha minden befolyásoló tényezőt (forgalomnövekedés, pszichikai, fizikai megterhelés) figyelmen kívül hagyunk, akkor is romlik az átlagos egészségi állapot az életkor előrehaladtával. 2015 januárjától a Fidesz megszüntette a korkedvezményes nyugdíjba vonulás lehetőségét, így kötelező jelleggel 60-65 évesek is tagjai a buszvezető társadalomnak, akiknek az egészségi állapota rontja az átlagot. Nem idézném végig a korkedvezményes, korengedményes és a szolgálati nyugdíjak korábbi kedvezményeit, de mint három és fél évtizedet a tűzoltóság kötelékében szolgált, szeretnék véleményt nyilvánítani a készülő kompromisszumos javaslatokhoz. Pluszjuttatások, munkaidő-kedvezmény, pótszabadság és ehhez hasonló elképzelések láttak napvilágot a megszüntetett kedvezmények helyébe. Ezek a juttatások nem pótolhatják a korábbi lehetőségeket, mivel például egy pluszjuttatást kapó 65 éves tűzoltó nem lesz képes a tizedik emeletről lehozni a bajba jutottat. Tehát valamennyi érintett életpályamodelljének kidolgozása elképzelhetetlen a korkedvezmény visszaállítása nélkül.
Kedves Olvasóink!
A Vasárnapi Hírek postacíme: 1066 Budapest,
Jókai utca 6. Telefonszám: (06-1)999-
9531. E számon várjuk olvasóink hívását
minden hétfőn délelőtt 9 és 12 óra között.
E-mail cím: levelezes@vasarnapihirek.hu.
Kérjük, leveleiket e címekre küldjék! Olvasói
leveleket nem őrzünk meg és nem küldünk
vissza.
Terjesztési panaszokkal Szűcs
Marcell foglalkozik, 06-1/489-8878; szucs.
marcell@geomedia.hu.
Olvasóink levelei
Kérjük önöket, amennyiben véleményüket megjelenésre szánják,
adják hozzá nevüket. Adataikat bizalmasan kezeljük. Az itt megjelent
vélemények nem feltétlenül tükrözik lapunk álláspontját.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!