Februárban megalakulnak a konzisztóriumok a felsőoktatási intézményekben. Balog Zoltán már ki is jelölte a testületek tagjait. Korábban azt lehetett gondolni, hogy a rektorok feje fölé ültetett politikai delegáltak (értsd: kancellárok) biztosítják az egyetemek és főiskolák kontrollját. Persze a központosításból sosem elég: a kancellárokat is ellenőrizni kell. Erre szolgál a konzisztórium, ami tovább korlátozza a felsőoktatási autonómiát – például a testület egyetértése szükséges egy intézmény költségvetésnek elfogadásához.

 
 

A konzisztóriumnak öt tagja van: a rektor, akit a szenátus választ; a kancellár, akit a kormány nevez ki; és három tag, akiket az oktatásért felelős miniszter delegál. Azaz a felsőoktatási intézmény által választott rektor totális kisebbségbe kerül a kormány embereivel szemben. Sőt, biztos, ami biztos: a rektor és a kancellár együtt sem éri el a többséget az új testületben. Ugyanis a leghűségesebb kancellár-komisszárral is előfordulhat, hogy az intézmény érdekeivel kezdene azonosulni – ilyenkor az új tagok segíthetnek abban, hogy véletlenül se születhessen döntés a párt egyetértése nélkül.

Mindezt akkor, amikor a kormány nagyszabású programot hirdet a bürokrácia csökkentése érdekében.

A miniszter a konzisztóriumba általa jelölt tagok listáját is nyilvánosságra hozta. A nevek a miniszter szerint nyilván azt bizonyítják, hogy „a konzisztóriumok létrehozásának legfontosabb célja a gazdasági szereplők becsatornázása a felsőoktatási intézmények stratégiai döntéshozatali folyamataiba”. A kiválasztás arra a feltételezésre épül, hogy ha valaki vezetett már gyógyszergyárat vagy szervezett zenés fesztivált, akkor bizonyára ért az egyetemi vagyongazdálkodási és intézményfejlesztési tervekhez is. Aki őket kinevezi, nemrég még lelkészi munkakörben dolgozott, de most az oktatást, az egészségügyet, a kultúrát és a szociálpolitikát irányítja rendkívül sikeresen.

Legfeljebb a konzisztóriumokban is túltolják majd a biciklit egy kicsit.

Túltolták
Világosan látható, hogy a kormánynak a KLIK presztízskérdés: ha megszüntetné az oktatási rendszer brutális központosítása okán felhúzott állami szörnyintézményt, azzal beismerné Orbán oktatáspolitikájának kudarcát. Ám információink szerint a KLIK így sem ússza meg: jelentősen ritkítják jogosítványait, hatásköröket kapnak vissza az iskolaigazgatók, és az önkormányzatok is. Erre utal az is, hogy az RTL-nek nyilatkozva Balog Zoltán miniszter elismerte, hogy kissé „túltolták a biciklit”. A miskolci Herman Ottó Gimnázium leveleire kibontakozó egyre erőteljesebb tiltakozás hatására a kormány azt ígérte: visszavesz a közoktatás központosításából.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!