A köztársasági elnök megválasztásával minden a helyére kerül ahhoz, hogy egy új összetételű kormánynak semmilyen mozgástere ne maradjon. A köztársasági elnöki volt ugyanis az egyetlen megbízatás, amely nem nyúlt át a következő kormányzati ciklus teljes időszakán.

Miután az új elnökhöz új időszámítás kapcsolódik, nincs már olyan hatalom, hatalmi ág, amelyre egy nem Fidesz uralta kormány számíthatna. A mai hatalom azonban egy nem létező törvényre épül. Ez teszi ma illegitimmé és holnap leválthatóvá.

Az új alaptörvényt, a Fidesz-uralom tartópillérét, megalkotásának körülményei teszik semmissé. Az Országgyűlés ugyanis megszegte az alkotmánynak az alkotmányozásra vonatkozó minden rendelkezését. Első lépésként 2010. június 28-án az Országgyűlés hatályon kívül helyezte az alkotmánynak azokat a rendelkezéseit, amelyek alapján az előkészítő feladatokat el kellett volna végezni: „Az új alkotmány előkészítésének részletes szabályairól szóló országgyűlési határozat elfogadásához az országgyűlési képviselők négyötödének szavazata szükséges.” E rendelkezéseknek a kiiktatása tette lehetővé az alkotmányozási színjáték megrendezését.

Az alaptörvényt 2011. március 14-én nyújtották be az Országgyűléshez, és 2011. április 18-án az Országgyűlés már el is fogadta azt. Az, hogy az alaptörvény elfogadásához elég volt egy hónap, az, hogy a törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványok száma nem érte el a kettőszázat – míg például a 2012. évi költségvetéshez több mint hétszáz ilyen érkezett – jelzi a parlamenti munka „komolyságát”. Egyben világossá teszi azt is, hogy a törvény előkészítési és törvényhozási folyamatában nem érvényesülhettek a jogállami elvek. Ennek az állításnak az igazolásához rendelkezésre állnak azok az alkotmánybírósági határozatok, amelyek rögzítik, hogy a jogszabályok elkészítése, elfogadása és hatályba léptetése során milyen követelményeknek kell teljesülniük.

Érvényesülnie kell a kormányzati fe­­lelős­ségnek, mondta ki az Alkot­mánybíróság. „Az egyéni képviselői in­­dítványra történő törvénymódosítás, de különösen az Alkotmány módosítása… azért vet fel a demokratikus jogállam követelményéhez kapcsolódóan súlyos problémát, mert az országgyűlési képviselők esetében szinte teljes mértékben kizárt az, hogy a törvénymódosító javaslatuk benyújtása előtt megfelelő alapossággal előzetes számításokat és elemzéseket végezzenek, egyeztessenek és tárgyaljanak az érdekelt felekkel, így nagy az esély arra, hogy hatásait és következményeit tekintve kellőképpen át nem gondolt törvénymódosításokat vagy akár alkotmánymódosítást fogad el az Országgyűlés. Egyéni képviselői indítványra történő törvénymódosítás esetén a kormányt nem terheli az előzetes hatástanulmány készítésének, illetve a szükséges egyeztetések lefolytatásának a kötelezettsége.” [61/2011. (VII. 13.) AB h.] Ehhez képest az alaptörvény önálló képviselői indítvány formájában került benyújtásra.

Az Alkotmánybíróság világossá tette azt is, hogy, a törvényalkotás során meg kell tartani azokat a garanciális szabályokat, amelyeket az Országgyűlés Ház­szabálya állapított meg. „…a Házsza­bálynak a zárószavazás előtti módosító javaslatok benyújtására vonatkozó rendelkezése a demokratikus hatalomgyakorlás és a köz érdekében végzendő képviselői tevékenység garanciájának minősül, ezért megsértése olyan súlyos eljárási szabálytalanságnak tekintendő, amely a törvény részének vagy egészének közjogi érvénytelenségét idézi elő.” [164/2011. (XII. 20.) AB h] Ehhez képest az alaptörvényhez 2011. április 18-án többek között Lázár János tizenhat zárószavazás előtti módosító indítványt nyújtott be, amelyek közül több elfogadott javaslat koncepcionálisan változtatta meg az Országgyűlés által elfogadott egységes javaslatot.

Az Alkotmánybíróság több alkalommal kifejtette, hogy a jogalkotónak kellő időt kell biztosítania ahhoz, hogy a jogszabály szövegét meg lehessen ismerni, meg lehessen érteni. Az e kérdéssel foglalkozó határozatok közül kiemelkedő figyelmet érdemel annak a határozatnak az indokolása, amellyel az Alkot­mánybíróság megsemmisítette az új Polgári törvénykönyvet hatályba léptető rendelkezéseket. Pedig akkor még az előkészítő munka kezdetétől az új Ptk. kihirdetéséig több mint tizenegy év telt el. Az Alkotmánybíróság mégis ekként határozott: „Kódex esetében – vagy más, a törvénykönyvekhez hasonló, átfogó változást tartalmazó törvénycsomagnál – általában több… idő szükséges a jogalkalmazó szervek számára is a jogszabály alkalmazására való felkészüléshez; több idő kell a törvénykönyvvel érintett szervek és személyek számára annak eldöntéséhez, hogy miként alkalmazkodjanak egy új megközelítésen alapuló szabályrendhez.” [51/2010. (IV. 28.) AB h] Ehhez képest az alaptörvényt 2011. április 25-én hirdették ki a Magyar Közlönyben, és alig több mint nyolc hónap után, 2012. január 1-jén hatályba is lépett.

Miután az alaptörvény Ország­gyűléshez történő benyújtása, elfogadása, hatályba léptetése nem felelt meg a jogállamiság követelményeinek, mi­­után az alaptörvény benyújtását nem előzte meg előkésztő eljárás és a kormány nem tett eleget egyeztetési kötelezettségének, ez az alaptörvény nem létezik. Semmis. Vagyis valójában az alkotmány ma is érvényes.

Érvény­telenek viszont az alaptörvényre épülő – kutyafuttában megszövegezett és elfogadott – sarkalatos és egyéb törvények, valamint kinevezések, megbízások, választások, beleértve a köztársasági elnök megválasztását is.

Annak kimondása, hogy ez az alaptörvény, valamint mindazok a törvények és intézkedések, amelyek ráépülnek, nem létezőek, semmisek, az új Országgyűlés joga és kötelessége. A semmisség kimondásával hatályossá válik az alkotmány, és hatályossá válnak az alkotmányos törvények is. A semmisséget megállapító törvény megalkotása alkotmányos kötelezettsége az új Országgyűlésnek. Az alkotmány kimondja: „Senkinek a tevékenysége sem irányulhat a hatalom erőszakos meg­szerzésére vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és egyben köteles fellépni.” Mivel az alaptörvény, a kapcsolódó törvények, kinevezések és megbízások elsődleges célja a mai kormánypártok hatalmának legszélesebb körű kiterjesztése és bebetonozása, az alkotmányos helyzet helyreállítása nem lehet mérleges kérdése. A semmisségi törvény megalkotásához kell a választóktól felhatalmazást kérni 2014-ben.

A cikk teljes szövege a Galamus-csoport világhálós oldalán megtalálható.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!