Jogászszemmel: Meghallgattatás

Nomen est omen, névben a végzet. A Simon név jelentése: meghallgatás, meghallgattatás. És valóban, Simon Gábornak, az MSZP volt elnökhelyettesének ez a meghallgatás lett a végzete. Simont a Pesti Központi Kerületi Bíróság szerdán előzetes letartóztatásba helyezte. Adócsalással, magánokirat-hamisítással, valamint felbujtóként elkövetett közokirathamisítással gyanúsítják.

Ami eddig ismertté vált: Simon Gábor 2008-ban értékpapírszámlákat nyitott Bécsben, amelyeken félmillió eurót és csaknem kétszázezer dollárt helyezett el (ez összesen mintegy 240 millió Ft). Mivel ezeket az összegeket egyetlen vagyonnyilatkozatában sem szerepeltette, egyértelmű, hogy adót sem fizetett utánuk. A gyanú szerint ezzel követte el az adócsalást. (Az ne zavarjon meg senkit, hogy ezt a bűncselekményt adócsalásnak vagy költségvetési csalásnak nevezzük – ez csak a régi és az új Btk. terminológiája szerinti különbség.) Az összeg nagyságára tekintettel ennek a büntetési tétele 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztés.

Sok szót arra nem is érdemes vesztegetni, amire eddig Simon hivatkozott az ausztriai pénzeket illetően. Azt mondta, hogy az osztrák bankban tartott pénz vagyonkezelés céljából került a birtokába. Pedig korábbi képviselőként olvashatta a most hatályba lépő új polgári törvénykönyvben a „vagyonkezelés” feltételeit. Ezek közül csak egyet említenék: az ilyen szerződést írásba kell foglalni.

A történet azonban ezzel még nem ért véget. Arra is alapos a gyanú, hogy Simon Gábor egy hamis – Gabriel Derdák nevére kiállított, de Simon fényképét tartalmazó – bissau-guineai útlevelet szerzett, majd egy ismerős közvetítésével, a hamis útlevelet felhasználva 250 ezer eurót helyezett el egy magyar bankban. Ha erre az összegre nézve is adócsalást követett el, akkor – az előzővel „halmazatban” – további 2–8 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett. De itt már nem csupán a pénzről van szó. Az útlevél ugyanis közokirat. Aki pedig a közokirat tartalmát meghamisítja vagy hamisított közokiratot felhasznál, elköveti a közokirat-hamisítás bűntettét. Azért pedig önmagában is 3 évig terjedő szabadságvesztés jár.

Külön kínos, hogy a hamis útlevelet és további terhelő iratokat, valamint több tízmillió Ft értékű pénzköteget Simonnak abban a széfjében találták meg, amelyet Welsz Tamás érdi lakásában tartott. Ám ami még ennél is kellemetlenebb, hogy a Budapesten bissau-guineai ál-diplomataként forgolódó Welsz Tamást – aki nemrég a Sólyom Airways esetleges „megmentőjeként” vált ismertté – egy panamai csalás miatt az Interpol körözi. Ez, úgy látszik, nem volt elég a magyar rendőrségnek ahhoz, hogy ne hagyja Welszt szabadon kóricálni. Igaz, novemberben egy rövid időre őrizetbe vették, de nagyon gyorsan el is engedték. Vajon miért? Hiszen Welsz Tamás neve és adatai még most is szerepelnek az Interpol, egyébként nyilvános körözési listáján.

És nem ez az egyedüli rejtélyes körülmény, ami magyarázatra szorul. Véletlen-e, hogy éppen akkor kezdődött a Simon-ügy, amikor Welszt hirtelen kiengedték az őrizetből? És mi lehet az oka annak, hogy a nyomozóhatóság november óta nem tesz eleget egy nemzetközi körözésnek, és hogy az ügyész is azt indítványozta a bíróságon, hogy Welszt ne adják ki Panamának? Nincs e mögött valami panama? És hogyan nyithatott másvalaki egy hazai bankban számlát egy olyan hamis útlevéllel, amelyben Simon fotója volt? Simonnak lenne egy hasonmása, avagy a bankból is benne volt valaki a buliban? Egyáltalán, tudott Simon Gábor az itthoni bankszámlanyitásról? Mi lett volna a sorsa azoknak a biankó útleveleknek, amelyeket Welsz lakásán találtak? Csak nem ez a megbízható, szavahihető Welsz Tamás lesz az ügy koronatanúja? Persze, Zuschlag is előbb leülte a maga idejét, mire eszébe jutott, mi minden történt vele hét évvel ezelőtt, és – éppen a választások előtt – megírta és kiadta bestsellerét. Welsz talán könyvet már nem fog írni a választásokig, de beszélni addig is tud. Hogy igazat mond-e, azt ellenőrizni senki nem tudja. A választásokig biztosan nem.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!