Árulkodó nyilatkozatot tett a miniszterelnök hétfőn ideiglenesen hazánkban állomásozó külföldi diplomaták előtt a menekültválsággal kapcsolatban, valójában sokkal súlyosabban leleplezőt, mint eddig bármikor.

A „magyaremberek” kétharmada által másodszor is megválasztott miniszterelnök honfitársaink, a magyar állampolgárok mintegy tíz százalékát kirekesztette a „nemzettestből”, melyet minden bizonnyal olyan feszesnek képzel, mint a csodaszarvas frissen vasalt herezacskóját. Ismételjük el a szavakat, mely több mint hetven évvel repítenek vissza az időben: „Mi nem támasztjuk senki felé azt az igényt, nyugati irányba különösen nem, hogy ők is éljenek együtt egy nagyszámú roma kisebbséggel. (…) Nekünk is az az adottságunk, függetlenül, hogy ki mit gondol róla, hogy szereti-e a túrós csuszát vagy nem, Magyarországnak az a történelmi adottsága, hogy együtt él néhány százezer romával. Ezt valakik, valahol, valamikor eldöntötték. Ezt mi megörököltük, ez a mi helyzetünk. Ez egy adottság. Ezt senki nem kifogásolhatja, se így, se úgy. Nekünk kell ezzel együtt élnünk. De mi nem támasztjuk senki felé azt az igényt, nyugati irányba különösen nem, hogy ők is éljenek együtt egy nagyszámú roma kisebbséggel. Sőt, amikor az a roma kisebbség egy része Kanada felé megy, akkor inkább azt akarjuk világossá tenni, hogy szeretnénk, ha maradnának, és rendeznénk a velük való együttélés nagy kérdéseit, hogy maradhassanak.”

Kiss Árpádnak, a romagyilkossági per elsőrendű vádlottjának pszichéje több mint fél évtizede foglalkoztat. Vádlott-társai, kisöccsével az élen, egyszerűbb képletek, a könnyen hülyíthető, ergo könnyen is hülyülő életveszélyes életvesztesek, bűnbakot kereső, saját nyomorért mást hibáztató szerencsétlenek. De Kiss Árpád érdekesebbnek tűnt, pláne, mikor megtudtam róla, hogy nem akármilyen jazzdobos volt, ismert filmrendező kamaszkori jó barátja, alterpunk tehetség némi sötét anyaggal, ami nélkül nehéz is lenne megannyi szakmában, ebbe a politikai szakma is belefoglaltatik. Elfogása, 2009 augusztusa, de főként a per kezdete óta figyelem őt, innen tudom: Kiss Árpád, a hatrendbeli aljas indokból elkövetett gyilkosságért másodfokon nem jogerősen elítélt halálbrigád-vezető premisszája nem különbözött a hétfői miniszterelnöki nyilatkozattól.

Leglényege a különbségtevés, az ők és a mi elválasztása, az etnikai és nem az állampolgársági elven gondolkodás. Biopolitikailag, etnoszuprematikus, mondjuk ki: fajelméleti gondolati alapon. A más elfogadatlansága. A partikuláris felnagyítása az általánossal szemben. Ilyenkor mindig jó valami különbséget találni: obskurusnak vélt vallást, nyelvet, eltérő bőrszínt, kisebbségi szexuális orientációt, azzal lehet heccelődni olyanok előtt, akik alapvető életvesztességükben azt a megnyugtató kapaszkodót kapták, hogy bőrük liliomfehér, nemük férfi, orientációjuk nő- és vakkomondor-barát, nyelvük – melyet azért hibákkal beszélnek, írnak –, ezáltal nemzetiségük magyar. Ez a fő büszkeségük, életeredményük, tekintetfelhősítő gondolatuk. A más pedig megkülönböztetendő. Eddig a pontig összevethető Kiss Árpád és Orbán Viktor gondolkodása. Az előbbi ebből radikális cselekvésre vont le következtetést – idézet a vádból: „a vádlottak célja magánhadsereg létrehozása és polgárháború kirobbantása volt” –, hogy ezt megbízásból tette vagy meggyőződésből, az most e szempontból lényegtelen. A miniszterelnök természetesen ilyet nem tett. Rosszabbat tett: első- és másodosztályú állampolgárokra osztotta fel az ország lakosságát. Ne feledjük, ez a gondolkodás vezetett a 20. század tragédiáihoz, Trianonhoz és a holokauszthoz is.

A miniszterelnök megbukott a történelemvizsgán, időgéppel több mint hetven év előttre közlekedik, koronás címerét két gumibugyis hóbagoly tartja angyalok helyett, borítékolhatjuk az időtávból gyenge minősítést is, mikor majd befejezi politikai pályafutását. Azt már régóta tudhatjuk, hogy Orbán személyiségferdülése valójában a III. Köztársaság (romlás)története. A jelenlegi nem demokratikus rendszer és az összmagyar szociálpszichózis is elsősorban az ő műve. A balanszírozáshoz pedig kevés már az, hogy Anikó asszony nyúzott arccal hálózsákot oszt menekülteknek.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!