A Vasárnapi Hírek 2015. 16. számában megjelent olvasói levelek - Krenner István karikatúrájával.

 
Az állatkínzást a csendőrség nem bünteti…? – Azért a cukiságkampányban ennyi kakastollról még nem volt szó…! Krenner István rajza

„Senkit nem hagyunk az út szélén”
Horváthné Szakács Judit, Gönyű

Miniszterelnökünk megválasztása után így szólt népéhez: „Senkit nem hagyunk az út szélén”. Igaza lett. Sorban löki az árokba Magyarország jobb sorsra érdemes embereit.
Elvette a kb. 3000 milliárdos nyugdíjvagyont, szemet vetett a rokkantak járandóságaira. Felülvizsgálatra hívták be az érintetteket, ahol a hű csatlósok megállapították, hogy lehet fél kézzel, fél lábbal, szívbajjal is tisztes munkát végezni. Sok embernek elvették vagy jelentősen csökkentették járandóságát egy olyan országban, ahol még az egészséges emberek sem mindig találnak munkát. Veszélyes munkakört ellátó rendőrök, tűzoltók, mozdonyvezetők (folytathatnám), előre hozott nyugdíját megadóztatták. Ők 16 százalékot vesztettek.
Ezek a pénzek a költségvetést javítják, de mi lesz a haverokkal? Jött az ötlet, trafikot és földet kell nekik osztani. Ez utóbbi jelentős EU-támogatásra ad lehetőséget, amit le is aratnak. A „nemzeti dohánybolt” intézményével sok olyan ember vesztette el megélhetését, akiknek évtizedek óta a trafikjuk biztosította azt. Vesztettek azok a kiskereskedők is, akik boltjukban árultak dohányt. A „földpályázatokkal” emberek megélhetését tették tönkre azzal, hogy elvették a földjüket, legelőjüket. Próbálták az internetet is megadóztatni, de a tiltakozások miatt egyelőre visszakoztak. 
Az ötlettár, amivel még sarcolni lehet, határtalan. Most a vasárnapi boltbezárások verték ki a biztosítékot egy olyan párt javaslatára, amelyet egyedül indulva nem is jegyeznének. Javasolnék egy új biztosítási formát: az „Orbán-károsultak biztosítója” talán tudná segíteni azok megélhetését, akiktől azt ez a rabló kormány elvette.

Hatvanöt százalék
Róbert Hanna közgazdász, Gyöngyös
Orbán Viktornak elég volt megmondania Tapolcán, hogy a Fidesznek így is, úgy is 65 százalékos többsége van a magyar törvényhozásban, másnap már Kósa Lajos és L. Simon László ismételgették, hogy mennyire jó ez a 65 százalék a Fidesznek. Az uralkodó pártnak az a fontos, hogy azt tegye, ami neki tetszik, és egyáltalán ne vegye figyelembe az ellenzéki pártokat. A Fidesz továbbra sem akarja kivizsgálni saját kormányának a felelősségét a brókerbotrányokban, pedig kellene. A parlament költségvetési bizottsága kormánypárti többsége albizottságot hozott létre a brókerbotrányban érintett befektetési szolgáltatóknál. A bizottság elnöke, a fideszes Szűcs Lajos máris kijelentette, hogy vizsgálni fogják az utóbbi 15-20 évet, és különösen a Bajnai–Gyurcsány-kormányzás alatt elkövetett dolgokat. Nincs ezzel semmi gondom, lehetne ellenőrizni a Kádárkorszakot is és sok minden mást. Csakhogy a Fidesz nagyon jól tudja, hogy az összes mutyi, ami megtörtént a brókerkirályságokban, az ő idejükre esik, és ez az elmúlt öt év. Mert, például megjött a hír, hogy Győr önkormányzata titokban milliárdos kölcsönt nyújtott a már bajban levő Quaestor brókercégnek, valamiféle „üzleti érdekekre” hivatkozva. És ez, kedves Szűcs elnök úr, nem a múlt században történt, hanem most, a 2015. év elején. Nem a Gyurcsány- és nem a Bajnai-érában, hanem a Fidesz királysága alatt. Jó lenne tudni mindenről az igazat! A 65 százalék nem mentheti fel a Fideszt a felelősség alól.

Nem borravaló – hálapénz!
Forró János, Budapest

Valaki megmondhatná, miért pont az egészségügyben számít akkora bűnnek a hálapénz?
Az, hogy az étteremben fizetéskor megy „a többi a magáé” szöveg, nem döbbent meg senkit. A fodrásznál, a kávézóban, a benzinkútnál és még számos helyen, ahol borravalót adnak emberek, természetes.
Pont az egészségügyiek vannak megbélyegezve. Egyszer és mindenkorra tudatosuljon már, hogy amit ők kapnak, az nem borravaló, hanem hálapénz. Hála azért, mert tisztességesen elláttak, emberségesen bántak velem és segítettek a bajomon. Aki előre ad, az számító, előnyt akar szerezni. Ezt meg kell akadályozni. Aki meghatározza előre, hogy mennyi a tarifája, mennyit kér a kezelésért stb., azt szigorúan büntetni kell. De ne szóljon bele nekem senki, hogy én a hálámat kifejezem valamiért, amivel én maximálisan elégedett vagyok. Senkinek semmi köze hozzá.
Az a szöveg, hogy meg kell emelni a béreket, és akkor megszűnik a hálapénz, nagyon lapos. Igen, meg kell emelni, mert nevetséges, amit az orvosok kapnak a munkájukért. De ha sok millió forint lenne a fizetésük, aki a háláját így akarja kifejezni, akkor is odaadná, amit arra szánt. Nem hatalmas összegekről van szó. Vegyük azt is tudomásul, hogy egyre kevesebb egészségügyi dolgozó fogadja el. Nem kell ezt annyiszor ragozni. Üdvözlendő az a felvetés, hogy legyen legális a hálapénz, de csak az, amit nem előre, hanem utólag kapnak. Nem ezen kellene rágódni, hanem az egészségügy egészének a rendbetételén!

Továbbgondolásra ajánlom
Kiss Lajos, Miskolc
Látványintézkedés a hálapénztörvény c. cikkük (VH, április 11.) újraélesztette bennem a gondolatot, miért nem vetődik fel az, hogy milyen módon lehetne „beterelni” a hálapénzt az egészségügybe. Szerintem ennek meg kéne előznie a bérrendezést.
Köztudottan egyes egészségügyi dolgozók adózatlanul – nagyon igazságtalanul – jelentős jövedelemhez jutnak. A hálapénz előzetes adása és annak elfogadása, úgy tudom, bűncselekmény. Utólagos elfogadása – a készülő törvénytervezet szerint – a jövőben nem ütközne törvénybe. Javaslatom: ez csak akkor legyen elmarasztalható, büntethető cselekmény, ha a hálapénzt elfogadó munkáltatójának nem vallja be. Az így „összegyűlt” hálapénzből lehetőség volna az előírt adók levonására és befizetésére, az egészségügyi dolgozók munkájának – közreműködésük arányának megfelelő – igazságos elismerésére és az egészségügyi intézmények részéről felmerülő költségekhez való hozzájárulásra is.
Úgy gondolom, hogy az „összegyűlt” hálapénz valamilyen mértékben minősítené az adott egészségügyi intézmény, a kórház, a dolgozók és az osztályok munkáját is. Az „elosztás” nyilvánosságát is el tudnám képzelni. Egészségügyi intézményekben szerzett tapasztalataim alapján megfogalmazott javaslatomat továbbgondolásra ajánlom. A felvetéssel kapcsolatban bárkinek a véleményét, visszajelzését szívesen venném.

Becsapós számok
Kamarás György, Szeged
Hallottam a királyi tévében, hogy jövőre 2,6 százalékkal növekednek a bérek, ezzel az EU élvonalában leszünk, tehát büszkék lehetünk „a teljesítményünkre, mert jóval nagyobb az európai átlagnál”. Számoljunk, mert e nélkül nem derül ki az átverés!
Példánkban tételezzük fel, hogy a nettó átlagbér 150 ezer forint (500 €). Ennek a 2,6 százaléka 3900 forint, a nettó bér tehát 153 900 forint lesz, ami (300 Ft-os árfolyamon) 513 €. Az emeléssel nőtt a nettó bér 13 euróval. Valószínűsítsük azt, hogy Németországban a nettó átlagbér 2500 €. Ha ők „csak” 1 százalékos bérnövekedést produkálnak, az 25 eurós növekedés. Látszik tehát, hogy az 1 százalékos bérnövekedés 12 euróval többet jelent Németországban, mint nálunk a 2,6 százalékos. A bérek közötti különbség tehát nőtt. Ez azt jelenti, hogy még inkább érdemes odamenni dolgozni.
A számolással arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy vigyázni kell, mert adatokkal könnyen be tudják csapni az embereket. A példa alapján nálunk 5 százalékos béremelés kellene ahhoz, hogy a német 1 százalékos béremeléssel lépést tartsunk.
Ugyanígy óvatosan kell bánni az országok ipari fejlődésének növekedésével is. A 2014-es, példaértékű 3,4 százalékos utolsó negyedévi „fejlődés” csak arra volt jó, hogy elérjük a gazdasági válság előtti szintet.
Mindig figyelni kell a kiindulási pontot is! Ne legyünk felületesek a tájékozódásban!

Nekik miért nem jár?
László Andorné ötgyermekes édesanya, Debrecen
Megszületett az úgynevezett Quaestor-törvény. Nem tudom, hogy jár-e köszönet ezért Rogán Antal frakcióvezetőnek, a törvény kitalálójának. Az Országgyűlés a törvényt elfogadta, a Fidesz most már nyugodt, mert sikerült villámgyorsan megmutatni az embereknek, mennyire fontosak nekik. Természetesen, mint mindig, most sem tudtuk meg, hová tűnt el a rengeteg, több mint 200 milliárd forint, „az emberek pénze”, és ki(k)nek a zsebében lapul. Gondolom, erre soha nem fogunk választ kapni, a nagy sietségben erről nem szokás beszélni.
Egy dolgot azért merészelek megkérdezni Rogán Quaestor-pénzmentő úrtól. Mondja meg nekem, nekünk, a lányaimnak, akik a Quaestornál dolgoztak, miért zárja ki a törvény a kárpótlás lehetőségéből a dolgozókat, akik tisztességesen végezték a munkájukat a cégnél, és családtagjaikat is?
Ők miben hibáztak? Abban, hogy nem szotyoláztak a stadionokban országunk kedves vezetője társaságában, és erről nem készültek fényképek? Abban, hogy nem utazgattak „kimondottan tisztességes” külügyminiszterünkkel kereskedőházakat megnyitni Moszkvába meg Isztambulba? Vagy mert nem tapsoltak akkor, amikor a Quaestor mindenható királya Győr város díszpolgára lett? Mit hibáztak azzal, hogy a pénzüket ott fektették be, ahol dolgoztak? Ezt melyik törvény tiltja? Tényleg élünk és várunk újabb és újabb Rogán-törvényekre? De meddig?

Kérjük önöket, amennyiben véleményüket megjelenésre szánják, adják hozzá nevüket. Adataikat bizalmasan kezeljük. Az itt megjelent vélemények nem feltétlenül tükrözik lapunk álláspontját.



Kedves Olvasóink!
A Vasárnapi Hírek postacíme: 1300 Budapest,
Pf. 231. Telefonszám: (06-1)999-9531.
E számon várjuk olvasóink hívását minden
hétfőn délelőtt 9 és 12 óra között.
Faxszám: (06-1)430-1563.
E-mail cím: levelezes@vasarnapihirek.hu.
Kérjük, leveleiket e címekre küldjék!

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!