Londonban megkérdezték volna

Nyilatkozta ezt annak ellenére vagy tudatában, hogy a Fidesz ez ügyben tett feljelentését (több „magánszemély” kezdeményezését) az ügyészség kétszer: Áder Jánosét 2006-ban, legutóbb Balsai Istvánét, egyszer pedig a bíróság elutasította. A Fővárosi Bíróság pl. 2008 júniusában kimondta, hogy „Gyurcsány Ferenc és munkatársai eleget tettek a közzétételi kötelezettségüknek… a bíró emlékeztetett arra, hogy a felperes magánszemélyek közül bárki kérhetett volna további részletes tájékoztatást a PM-től, de nem éltek ezzel a lehetőséggel.”
A riporter sem élt azzal a lehetőséggel, hogy emlékeztesse Navracsicsot e tényekre és megkérdezze mi is erről a véleménye. Avagy mondana-e példát az általa említett hazugságokra. Talán kínos lett volna? Lehet. Mi, újságolvasók viszont éppen arra lettünk volna kíváncsiak. Éppen ezért emlékeztetek arra, hogy 2009 februárjában a londoni Financial Times újságírója megkérdezte Orbán Viktortól, aki ott a hazai reformokat sürgette, hogy akkor miért ellenezte az egészségügy reformját? Orbán válasza nem az volt, ahogy idehaza az embereknek szónokolta, hogy „a reformok csak a pénzbehajtást szolgálják”, hanem a következő: „Nem azzal kellett volna kezdeni, hanem, ahogy ő kezdené, „a bürokrácia lefaragásával”, azaz az államigazgatás reformjával. Azt viszont elhallgatta, hogy 2006. július 10-én a Gyurcsány-kormánynak az „államigazgatás reformjához” szükséges, alkotmánymódosítási javaslatát – 2/3-os tv. lévén – leszavazták a parlamentben. Londonban megkérdezték. Az viszont elképzelhető, hogy a Financial Times újságírója arra már nem emlékezett, miről és hogyan szavaztak 2006. július 10-én a magyar parlamentben. Ezt tőle nem is lehet elvárni.
Almási József, Tatabánya

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!