Ablonczy Balázs történésszel beszélgetett a konzervatív Eötvös József Csoport szervezésében tartott előadása kapcsán a Vasárnapi Hírek munkatársa, Rácz I. Péter.
Az interjúban munkatársunk felveti, hogy komoly feladat a Trianon 100 projekt keretében működő tudományos kutatócsoport számára helyretenni az érzelemvezérelt pontatlanságokat, a közvélemény legendákkal tarkított Trianon-képét.
Ablonczy Balázs ennek kapcsán megemlíti az egyik legendával kapcsolatos fejleményeket: "Egy kollégám éppen a minap jelezte, megtalálta a bizonyítékát, miszerint a román békedelegáció tényleg fizetett prostituáltakat a döntéshozók befolyásolása végett. Írhatom át a Trianon-legendák könyvemet!..."
Az interjúban nagy hangsúlyt kap a határon inneni és túli magyarok közötti "láthatatlan határok" létezése:
"A Kárpát-medencében élő magyar kisebbségek tekintetében azonban általánosan azt lehet mondani, jobban megy a soruk, mint 1990 előtt. A magyar nemzettudatban ugyanakkor létezik határvonal, amit a magyarországi nemzettudat és a határon túliak közé húzunk. A magyar közvélemény „távolsága” egy határon túli magyartól nagyobb, mint a határon túli magyarnak a magyarországitól – ők számos esetben közelebb gondolják magukat a magyarországiakhoz, mint fordítva. Néhány hónapja egy migrációs témájú közvélemény-kutatás azt is vizsgálta, kit szeretnének a magyarok szomszédjuknak. Ebből kiderült, jórészt senkit, ám ha mégis, akkor legföljebb erdélyi magyarokat. Politikai szimpátia alapján érdekes, hogy a Demokratikus Koalíció szavazóinak majdnem a fele elutasította, hogy erdélyiek költözzenek mellé. De a 2004-es kettős állampolgárságról szóló népszavazás adatai is világos képet rajzolnak az elutasítások pl. területi eloszlását illetően: a tiszántúli megyékben a korban egzisztenciális fenyegetést jelentő, olcsó erdélyi munkaerő miatt erős volt az elutasítás, szemben a távolabbi, nyugati megyékkel. Az államhatárral keretezett nemzettudatban azonban egy másik láthatatlan határvonal is meghúzódik – a Kárpát-medencén kívül élő magyarokkal szemben. Az elmenést, az emigrálást a magyar köztudat mindig is nagyon erősen szankcionálta."
- Az egzisztenciális fenyegetettség elutasítóvá teszi a magyarokat – más magyarokkal szemben is
- Szavalás, zászlólengetés – sikerül-e átlépni saját árnyékunkat Trianon kapcsán
- Ablonczy Balázs történészt kérdeztük a magyar nemzettudatról és a legújabb Trianon-kutatásokról
Rácz I. Péter interjúja, "Láthatatlan határok" címmel a friss Vasárnapi Hírekben olvasható.
A Vasárnapi Hírek már szombaton megjelent, és a nyitva tartó árusoknál a hétvégén és a jövő héten is, péntekig megvásárolható. Előfizetőinknek már szombaton házhoz visszük!
Ablonczy Balázs
történész 1974-ben született Budapesten; az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa, az MTA Lendület Trianon 100 Kutatócsoport vezetője; az ELTE Művelődéstörténeti Tanszékének egyetemi docense. 2011–15 között a Párizsi Magyar Intézet vezetője.
Szakterülete a két világháború közötti Magyarország története.
Legismertebb kötetei: Teleki Pál (2005), Trianon-legendák (2010), A visszatért Erdély – 1940–1944 (2011), Keletre, magyar! – A magyar turanizmus története (2016).
Budapesten él, két gyermek édesapja.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!