Az Európai Parlamentben is téma lesz a magyar választási rendszer átalakításának ügye. A témát maga Hannes Swoboda, az Európai Parlament második legnagyobb frakciójának vezetője tervezi felvetni. Az osztrák szocialista politikus a magyar ellenzék összefogását szorgalmazza.
– Az Orbán-kormány újra és újra az uniót hibáztatja a magyar gazdasági helyzetért, ugyanakkori igényt tart a brüsszeli segítségre. Hogyan tekintenek önök erre az ellentmondásos helyzetre?
– Ha csak a kormányról lenne szó, akkor azt mondanánk, rendben, ha ellenünk vagytok, akkor keressetek máshol segítséget. De jelen esetben sajnos az ország lakói is érintettek. Mi ahogy csak tudunk, szeretnénk segíteni a magyar gazdaság fellendítésében és költségvetésének helyrehozatalában, de a választás az országé.
– Ön szerint miért nem hajlandó az Orbán-kormány uniós családtagként viselkedni?
– Az a benyomásom, hogy Orbán úr nem Magyarországért van, hanem azt próbálja elérni, hogy Magyarország legyen érte. Orbán Viktor azért nem szeretne az unió családtagja lenni, mert neki már megvan a saját családja. Ráadásul ő annak a feje, így nem fogad el senkit, aki felette áll. Ha pénzt szeretne, akkor tartja a markát, de ha az Európai Bizottság vagy az Európai Bíróság a magyar törvénykezéssel kapcsolatos döntéseket hoz, akkor ökölbe szorítja azt. Ha európai beavatkozásról beszélünk, akkor eltolja magától az uniót, és ezt egyre gyakrabban láthatjuk Orbán Viktortól.
– Korábban Andor László európai biztos azt nyilatkozta a VH-nak, hogy az Európai Bizottság szemmel tartja a magyar választási rendszer átalakításának folyamatát. Mit tesz az Európai Parlament?
– Az Európai Parlamentben külön bizottság foglalkozik a Magyarországgal kapcsolatos kérdésekkel. Szükségünk van az Európai Néppárt azon tagjainak a segítségére is, akik objektíven képesek tekinteni a magyarországi történésekre, hiszen Magyarország ügye nem pártpolitikai kérdés. A bizottság előtt személyesen tervezem felvetni a magyar választási rendszer átalakításának ügyét. Alaposan ki kell vizsgálni a kérdést, hiszen a választási rendszer az alapja az európai parlamenti választási rendszernek is. Azt is szükséges megvizsgálni, hogy a változtatások diszkriminatívak-e bizonyos társadalmi csoportokra, valamint azokra a régiókra nézve, ahol az emberek például messze laknak a regisztrációt végző intézménytől.
– Mit tehet az Európai Unió, ha egy tagállam kormánya, tegyük fel, úgy dönt, hogy saját hasznára lépésről lépésre ellehetetleníti a választás intézményének működését?
– Ez valós veszély lehet. Az elmúlt évtizedekben azt próbáltuk elérni Európában, hogy a kormányok fokozatosan közelebb kerüljenek a lakossághoz. A kormányzatnak és a kormányzati intézményeknek segíteniük kell a polgárokat jogaik érvényesítésében. Most azonban visszalépést látunk, hiszen a választópolgároknak kell majd a kormányhoz, vagyis a regisztrációs irodába ahhoz, hogy élhessenek a jogaikkal. Ahelyett hogy kiterjesztenék a polgárok jogait és lehetőségeit, egyre inkább limitálják azokat. Az azonban egyelőre kérdéses, hogy ez ellen hogyan léphetünk fel.
– Beavatkozhat-e jogi eszközökkel az unió?
– Ha az uniós alaptörvények megsértéséről beszélünk, akkor cselekednünk kell. Amennyiben ezek a változtatások az értékek megsértését érintik, akkor sajnos nincs meg az erőnk a cselekvésre. De pontosan emiatt fogjuk újra és újra felvetni ezt a témát, hogy kényelmetlen helyzetbe hozzuk a kormányt, amennyiben továbbra is ezt az utat próbálja folytatni.
– A magyar demokratikus ellenzéki szerveződések felmérések szerint, matematikailag, képesek a kormányváltásra. De a való világban ehhez az szükséges, hogy egyezségre jussanak egymással. Mit tanácsol nekik?
– Támogatom Bajnai Gordon és társai legújabb kezdeményezését. A demokrácia védelmezőinek össze kell fogniuk, tekintet nélkül arra, hogy szocialista, vagy éppen liberális elveket vallanak. Jelenleg ez a legfontosabb. Ha arról van szó, hogy a demokráciát egy erős kormány erős parlamenti többsége különböző trükkökkel veszélyezteti, nagy szükség van a különböző politikai forrásokból táplálkozó közös demokratikus platformra. Az első dolog a demokrácia védelme, azután lehet tárgyalni minden másról. A demokratikus értékek adják egy ország működésének az alapját, így azt nem áldozhatjuk fel a pártpolitika oltárán. A szocialistákat sokat kritizálják a kormányon töltött nyolc évük miatt, ám úgy gondolom, hogy ezeket a sérelmeket félre kell tenni, ez nem az az idő, amikor harcolni kell egymással, és válogatni, hogy kivel szeretnénk összefogni. De a szocialistáknak is nyitottnak kell lenniük. Ez nem az egymás közti különbségtételek ideje. Itt különbség jelenleg demokratikus és antidemokratikus erők között van.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!