Álhírek ellen nem védenek

Az iskolába járó gyerekeket sem lehet megóvni a politikától – ők is azokon az utcákon közlekednek, amelyek mellett egymást érik a plakátok, néznek tévét is, de még inkább folyamatosan jelen vannak az online térben. Éppen ezért ők is ki vannak téve a politikai propagandának, és a közéletet egyre nagyobb mértékben befolyásoló álhírek terjedésének. Az azonban nem teljesen egyértelmű, hogyan lehetne őket felvértezni mindezek ellen, és segíteni nekik, hogy a későbbiekben is „átlássanak a szitán”.

„Az iskolában politikának helye nincs, de a plakátokat elhelyezhetik az épület mellett. Nyilvánvaló, hogy a gyerekeket ez foglalkoztatja, de nem szerencsés, ha a tanár pártos módon foglal állás, ugyanakkor kötelessége diákjait a demokratikus állampolgári lét értékeiről tájékoztatni. A 12. osztályos tananyagban például már van szó állampolgársággal, választási rendszerrel, demokráciával kapcsolatos kérdésekről, de az már a pedagógus képességeitől, józanságától és az aktuálpolitika felett álló örök emberi értékek ismeretétől függ, hogy ezzel mit kezd” – mondja Diószegi Endre történelemtanár, aki szerint irodalom-, nyelvtan-, etikavagy éppen informatikaórán is lehet ezekkel a kérdésekkel foglalkozni, de valódi gazdája nincs ezeknek a témáknak.

Kritikai gondolkodás

A legutóbbi PISA-felmérés eredményei szerint a magyar gyerekek mintegy 27,5 százaléka szövegértésben a minimális szintet sem képes elérni, vagyis funkcionális analfabéta, így jó eséllyel felnőttként sem tud különbséget tenni az álhírek és a tények között. Amióta bebizonyosodott, hogy az álhírek nagyon komolyan képesek a közvéleményt alakítani (nem túlzás azt állítani, hogy az amerikai elnökválasztás eredményét is nagyban befolyásolták), több országban – például Olaszország Latina nevű városában – iskolai programok indultak, amelyek próbálják felkészíteni a gyerekeket a hamis információk kiszűrésére. Ezek fókuszában elsősorban az online tartalmak ellenőrzésének képessége áll, híreket és azoknak a forrását elemzik, hogy képesek legyenek észrevenni a propagandát, amelyet sok esetben még a szüleik is elhisznek, és gondolkodás nélkül osztanak tovább. Emellett a kritikai gondolkodást is tanulják, és az egyéb online információk – képek és videók – esetében is próbálják kiszúrni a manipulációt. „Biztos, hogy ezzel foglalkozni kellene, mert a ma iskolába járók is hamarosan szavazók lesznek” – teszi hozzá a történelemtanár.

Nagy a teher az iskolákon

A Demokratikus Ifjúságért Alapítvány (DIA) 18 éve foglalkozik diákokkal annak érdekében, hogy képesek legyenek aktív állampolgárként alakítani a jövőt, és részt tudjanak venni a közösségi problémák megoldásában, mert ezek kulcskérdések egy jól működő demokráciában. „Olyan élményeket igyekszünk nyújtani a diákoknak, amelyek során gyakorlatban tapasztalják meg a demokratikus működést, ez hatékonyabb, mint az állampolgári ismeretek didaktikus oktatása” – mondja Takács Viktória, a DIA munkatársa, hangsúlyozva, hogy a legideálisabb az lenne, ha maguk az iskolák is bevonnák a gyerekeket az őket érintő döntésekbe, ez viszont nagyban függ a tanári kartól és az intézmény vezetésétől. Ez annál is inkább igaz, mivel a tantervbe Magyarországon több dolgot belezsúfolni már nem lehet, a gyerekek és a pedagógusok így is nagyon túlterheltek. „Hajlamosak vagyunk iszonyú nagy terheket tenni az iskolákra. Ha szembesülünk egy értékválsággal, magától értetődőnek tűnik az oktatásra mutogatni, miközben már most is rengeteg a teendő, ezekhez a pluszfeladatokhoz pedig nem kapnak elég segítséget” – teszi hozzá Takács Viktória, aki úgy gondolja, ez például egy olyan terület, ahol a civil szervezetek különböző programjaikkal sokat tudnak vagy tudnának tenni.

A DIA nemrégiben kilencedikeseknek tartott vita-foglalkozást, ahol Takács Viktória azt tapasztalta, hogy meglepően sok információ jut el a gyerekekhez, de ez jobbára csak egy-egy elszólásból, poénból derül ki – láthatóan kevés segítséget kapnak a felnőttektől ahhoz, hogy ezeket a híreket feldolgozzák. Jelenleg egy olyan projekten dolgoznak, amely segítene az iskoláknak abban, hogy a fiatalok kritikusabb hírfogyasztóvá válhassanak, képesek legyenek egy információ forrását feltárni, és több oldalról is meg tudjanak vizsgálni egy problémát. A Facebook és más közösségi oldalak használatának egyik legnagyobb csapdája, hogy a felhasználók szinte csak olyan véleményekkel találkoznak a hírfolyamukban, amely a saját világnézetüket erősíti, így egyfajta információs buborékba kerülnek. „Nagyon ijesztő tendencia az egyre erősödő szkepticizmus a más véleményekkel, és a saját világnézettel szembemenő hírekkel szemben. Egyre többen gondolják úgy, hogy a tények megkérdőjelezhetőek, éppen ezért minden csak hit kérdése, így az objektivitás igénye is elvész.

Nehéz a tények kiszűrése

Amikor érveléstechnikát tanítunk a gyerekeknek, azt mondjuk, hogy az érv egy megalapozott állítás, amely tényekkel, adatokkal, statisztikákkal, hozzáértők nyilatkozataival támaszthatók alá. Pár éve ez még teljesen nyilvánvaló volt, de ha megkérdőjelezik, hogy mi számít ténynek, megbízható adatnak, akkor egyre nehezebb lesz bármiről beszélni” – világít rá a trendekre Takács Viktória. Szerinte a középiskolások még mindig könnyebben váltanak szempontot, hajlamosabbak több oldalról megvizsgálni egy kérdést, mint a felnőttek, akik már kevésbé engedik meg maguknak ezt a fajta szellemi rugalmasságot.

Az internet elterjedésekor mindenki azt gondolta, hogy a tudás demokratizálódik majd, ha mindenki szabadon hozzáfér az információk korlátlan tárházához. Most nagyon úgy tűnik, hogy nem ez történt, hanem egyre nehezebbé vált a tények kiszűrése a rengeteg tartalom közül. Gondolhatnánk, hogy a digitális bennszülötteknek is nevezett generációnak ez jól megy, hiszen játszi könnyedséggel kezelik a különböző közösségi oldalakat és programokat. De egy, a Stanford Egyetemen végzett kutatásból kiderült: mégis könnyen átverhetőek álhírekkel az online térben. Bár Magyarországon hasonló kutatás egyelőre nem készült, feltételezhetően nincs ez másképpen itthon sem. Úgy tudni, hogy a kormány által kidolgozott Digitális Jólét Program egyik célja a tudatos internethasználatra és ezen belül az álhírek kiszűrésére nevelés is, és ebben a gyerekek mellett a tanárokat és a szülőket is segítenék. Csak remélni lehet, hogy ez megvalósul, és egy jól működő program lesz, nem újabb értelmetlen teher az iskolákon.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!