A nyugdíjasok bennfentesek, a külügy meg nem – legalábbis az ügyészség szerint, ahogyan az a Quaestor-nyomozás a lapunk által megismert anyagaiból kiderül. A papírokból úgy tűnik: nyolcévnyi hamisítás senkinek nem szúr szemet a jegybanknál. – Egyre csúnyább a Quaestor-ügy.
Frizsiderszerelés és szobafestés: ez a két üzletág elegendő egy pénzügyi-szolgáltatói cégcsoport irányításához, megmentéséhez – és ezt legalább egy ember hitte is a lapunk által megismert Quaestor-nyomozati anyagok szerint. Amikor az ügyészség arról faggatta Orgován Bélát, egykori közmunkást és börtönlakót, hogy miért vállalta el a Quaestor Invest Kft. ügyvezetői, illetve a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. vezérigazgatói posztját, akkor a nyolcosztályos végzettséggel rendelkező férfi annyit mondott: ki szerette volna magát próbálni cégvezetőként is. És ugyan tudta, mekkora bajban van a cégcsoport – egyébként erre a Quaestor-vezér Tarsoly Csaba fel is hívta a figyelmét –, nem izgult. Egyrészt tisztában volt vele, hogy azért épp őt kérik fel, mert jól tud embereket irányítani (építkezési brigádot tényleg kommandírozott korábban), másrészt vonzotta a fizetés. Az Investet – megállapodás szerint – bruttó 250 ezerért „menedzselte”, a pénzügyi tanácsadót már 500 ezerért. Azaz mintegy nettó 400 ezerért helyettesítette azt az embert, akit a fél ország keresett – többek között azért, mert a vádirat szerint egy bűnszövetkezet feje volt. Ám a körülmények nem rettentették Orgovánt, és valójában a munka sem volt sok, a számlákra még csak rá se láthatott, továbbá kihallgatása pillanatában sem volt lövése a cégcsoport vagyonáról. Mindössze a sajtóhírek orientálták cégei ügyében.
Cinkos halál
És megeshet, hogy ahogy Orgován, úgy a nyilvánosság is örökre kénytelen lesz beérni médiatalálgatásokkal. Ugyanis váratlanul és tragikus hirtelenséggel elhunyt egy nagy munkabírású fiatal ügyész – aki épp a Quaestor-botrányt próbálta feltérképezni. Szokott ügymenet esetén persze egy ügyész halála nem tesz sírba egy ügyet, ám most csöppet sem normális a helyzet. A bíróság ugyanis ott tart, hogy ejti a pert, mivel megítélése szerint az ügyészség nem társította egymással a vádirat állításait és a bizonyítékokat, az eljáró tanács pedig képtelen a mintegy 130 ezer oldalnyi dokumentumból és több terrabyte-nyi adatból kihalászni az ügyészségi mondásokat megalapozó információkat. A bíróság május 31-ig adott a pótlásra haladékot az ügyészségnek – a szervezet azonban eddig sem igyekezett kapkodva eleget tenni a kérésnek.
Most, az eset részleteit ismerő ügyész halála miatt pedig valószínűleg kifut a határidőből. (Ha így lesz, Tarsoly és kollégái szabadon hazasétálhatnak.) Igaz, ha őszintén szeretne Quaestor-pert, akkor később újra beadhatja az „összefésült” vádiratot.
Mindenáron tapintat
Az ügyészségi akarást azonban kétségessé teszi a szervezet tapintata. Magyarán az, hogy a botrányt megpróbálja kizárólag a Quaestor skandalumaként értelmezni, azaz figyelmen kívül hagyni az engedélyező és felügyeleti szervek esetleges mulasztásait.
Példának okáért, amikor az ügyészség arról faggatja Windisch Lászlót, milyen körülmények között találkozott és miről beszélt Tarsollyal, a jegybank alelnöke elmeséli, hogy a Quaestor-vezér teljesen őszintének tűnt, és többek között azt is elismerte, hogy gyakorlatilag 2008 óta hamisítják az MNB-nek leadandó statisztikákat. Ám arra „nem megy rá” a kihallgatás, hogyan nem szúrtak szemet senkinek majdnem nyolc év alatt a Quaestor fiktív adatsorai. És nemcsak az alelnök esetében ennyire tapintatosak a kihallgatók, de a brókercég ügyeit a botrány kirobbanása után vizsgáló MNB-s szakembereket sem vegzálják ilyen kérdésekkel.
És még a 2008-on sem kapott az ügyészség, noha az eddig politikai gyakorlat azt mutatta: amit lehet, azt a kormánypárt megpróbált rátolni az ellenzékre. Itt viszont nem készült „szocialista brókerbotrányról” szóló forgatókönyv – sőt. Egy vallomással felért, hogy a pártban a Quaestor-botrány kirobbanásakor rögvest azt terjedt, hogy az Orbán Viktorral javában háborúzó Simicska Lajos borította be a brókercéget, így próbálva nehéz helyzetbe hozni a miniszterelnök embereit. Persze a Quaestor-kötődése enélkül a pletyka nélkül is egyértelmű. Érdemes például visszaidézni azt a vallomásrészletet, ami szerint a segítségért házaló Tarsoly néhány órán belül megszervezett egy találkozót a jegybank alelnökével, illetve egy nap alatt összehozott egy meetinget a nemzetgazdasági tárcával is.
Kettős mérce
Azzal nyilván a Quaestor is tisztában volt, hogy az „állami jóindulatot” a balhé kitörése után akkor őrizheti meg, amennyiben minimalizálja a kárt. Így nem csoda, hogy az utolsó napon (a csődbejelentés előtt) áradtak a brókercégbe több milliárdot beletoló, a Tarsoly Csabával különösen jó viszonyt ápoló Szijjártó Péter külügyminiszter tárcája alá tartozó cégekhez a „kivétek”. Ráadásul a Quaestor felszámolójának esze ágában sincs perelni a „kormányzati klienseket”. Ami fura, ugyanis a csődtörvény úgy rendelkezik, hogy tilos bennfentes információk alapján kivenni egy bedőlés előtt álló pénzügyi szolgáltatóból a „betétet”, ugyanis e lépés csökkenti a kártalanítási fedezetet, azaz a többi ügyfél pozícióját rontja. Márpedig – Orbán Viktor szíves közlése szerint – a külügyminiszter tudott a várható csődről. Ráadásul míg a tárcát nem piszkálta, több magánszemélynek nekiment a felszámoló. „Listáján” szerepelnek kis megtakarításukat az utolsó pillanatban kivevő nyugdíjasok, illetve több tízmilliós betétek tulajdonosai is. Ám akadnak százmillió forint fölötti – magánszemélynek tett – utolsó pillanatos kifizetések is – tudomásunk szerint a felszámoló ezeket a pénzmozgásokat sem vizsgálja. Pedig ehhez alighanem lenne néhány szavuk azoknak a károsultaknak. Ők egyelőre csupán 6 millió forintot kaphatnak meg. Akinek ennél vaskosabb volt a betétje, az a különbözethez a Quaestor-alapból juthat hozzá. Csakhogy az nem fizet, ugyanis a kormányzati kezességvállalásról rossz kifejezés került be a Quaestor-alapról szóló jogszabályba.
„Bűnbánó ember benyomását keltette, azt mondta, hogy most beszél először őszintén hosszú évek óta, és szörnyű érzés volt reggelente felkelnie, tükörbe néznie, és bemennie dolgozni” – az egyik tanú így emlékszik vissza Tarsoly Csabával (képünkön) való beszélgetésére.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!