Zavaróak, idegesítőek, kellemetlenek. A világhálón át érkező kéretlen levelek, hirdetések, a spamek sok hajtépő pillanatot okoznak minden internethasználónak. Legyen szó e-mailen kapott levélszemétről, vagy az olvasás közben felugró hirdetésekről, nincs senki, aki ne kívánná a pokolba küldőjüket.
Sokan hinnék, hogy a nem kívánt e-mailek funkciója nem több annál, hogy bennünket idegesítsenek. Ennél azonban jóval veszélyesebbek is lehetnek. Gyakorlatilag az egész világhálót képesek megbénítani, ha egy jól képzett hackercsoport uralkodik rajtuk. Márciusban mindenhol lelassult az internet-szolgáltatás, amikor egy kalózcsoport átvette az irányítást a spamküldések felett.
A teljes virtuális szférát bejárta az az amatőr fotó, amit a Javis bár tulajdonosának fia készített egy narancssárga Mercedes furgonról. Az állandóan álmos katalán kisváros, Granollers kocsmárosa azért örökítette meg mobiljával a német rendszámú járgányt, mert az, az italozó előtt parkolva, muris antennáival és a tetejéből kilógó napelemeivel elzárta a fényt a bár elől. Az észak-spanyol kocsmárosok nem tudhatták, hogy a furgon tulajdonosa világhírű, aki furcsaságban saját autóján is jócskán túltesz. A harmincöt éves holland férfi, Sven Olaf Kamphuis egy pici, olcsó padlásszobát bérelt a Barcelonától tizenöt kilométerre fekvő községben. Még a legforróbb nyári napokon is gyapjúsapkát hordott, spanyolul egyáltalán nem beszélt, minden létező kérdésre igennel válaszolt barátságos szomszédjainak. Angolul. Kamphuis a spam- és hackervilág egyik legellentmondásosabb személyisége. Sokak szerint az internet első számú közellensége, mások viszont úgy gondolják, hírnevét csak hatalmas számú ellenségei rontják.
Ezt a férfit vádolják ugyanis azoknak a márciusi hackertámadásoknak a kiötlésével, melyek a CloudFare biztonsági cég szerint majdnem digitális sötétségbe taszították a világot. Amikor Kamphuist spanyol és holland rendőri szervek elfogták, lakásán kábeleket, számítógépes felszereléseket találtak, valamint a sci-fi író Neal Stephenson Quicksilver című regényéből egy példányt – hogy utóbbinak van-e pluszjelentősége, nem tudjuk. Elfogásakor azt kiabálta, diplomáciai státusza van, mivel a Cyberbunker Republic (Kiberbunker köztársaság) telekommunikációs és külügyminisztere. Az őt elfogó rendőr szerint ezt teljesen komolyan gondolta a holland. A barcelonai kiberbűnözési egység vezetője szerint a letartóztatási parancs Hollandiából érkezett, de Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és Németország is érintett volt az általa előkészített internetes támadásokban. A barcelonai rendőrség a Kamphuis által mobilirodaként használt furgonban célpontjainak IP-címeit is megtalálta, amelyek alapos bizonyítékul szolgálnak a holland rendőrségnek is. A spanyolok szerint Kamphuis a világ minden tájáról toborozta a hackereket a támadásokra. A gyülekező eredménye a történelem eddigi egyik legnagyobb internetes támadása lett, amely a brit és svájci bázisú spamszűrő Spamhaust és szövetsége seit is megtámadta. Kamphuis bosszúból indított támadást a Spamhaus ellen, mivel az korábban feketelistára tette a Cyberbunker társaságot, a tőlük érkező száz és száz spam miatt.
Az ügynek azonban számos részletét homály fedi. Például azt, hogy ha ez volt a világ egyik legnagyobb internet elleni támadása, miért él Kamphuis egy pár négyzetméteres stúdióban. „Ha több milliót küldesz ki naponta azokból a megspamelt e-mailekből, amelyek darabjáért több centet kapsz, akkor abból minden bizonnyal nagy a hasznod” – elmélkedett a holland számítógépzsenit begyűjtő egyik rendőr. Emellett Kamphuis sosem rejtőzködött, túlságosan is nyugodtan viselkedett, nevét még a postaládájára is kiírta. Bátorsága valószínűleg abból is fakadt, hogy célpontjai között nem voltak spanyolok, így nem gondolhatta, hogy a spanyol szervek is utána kutakodnak. Támadásairól a világ sajtóorgánumai úgy számoltak be, mint amelyek az egész internetet lelassították, ám az internetsebességet mérő Internet Trafffic Report alig mért változást. Kamphuist a múlt héten szállították Hollandiába.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!