A magyar lányok a legszebbek a világon – ezt persze mi, akik itt élünk, jól tudjuk. A külföldiek pedig, akik ide látogatnak, egyre többször döbbenek rá e közhelyes igazságra. Olyannyira, hogy a mondásra egész üzletágat építettek az ügyesebbek.

 
Buli city

Budapest kiváló játszótérként szolgál a házasodni készülő külföldi fiatalembereknek és barátaiknak is. Egyfajta divathullámként indult be a briteknél tíz éve, hogy az esős és rideg Angliát hátrahagyva a legénybúcsúkat valamelyik közép-kelet-európai fővárosban ünneplik. Éveken keresztül szinte csak britek jártak búcsúztatni fejüket bekötő barátaikat, mára azonban már a francia, német, belga és újabban a skandináv országok fiatal bikái is egyre nagyobb számban képviseltetik magukat a budapesti éjszakában. A külföldiek elsősorban azért választják legénybúcsújuk színhelyéül Budapestet, mert a magyar nőket sokkal vonzóbbnak tartják, mint saját hazájuk hölgyválasztékát, ezért jóval nagyobb kihívást jelent számukra egy budapesti lány meghódítása. Már aki önerős hódításra vállalkozik. Mert a fizetős szolgáltatások terén végképp fölényesen veri a budapesti kínálat az európai nagyvárosokét. A szexuális szolgáltatásokhoz itt könnyebben hozzájutnak, mint a nyugat-európai országokban, de a sztriptíztáncosok is bevállalósabbak, mint például Angliában, ahol általában csak alsóneműig vetkőzhetnek a lányok. Nálunk ugyebár nem csak addig. Mindezt ráadásul a londoni éjszakai lokálok árfekvésénél jóval olcsóbban teszik. A budapesti éjszaka vonz­erejében nem elhanyagolható momentum, hogy átlag brit fiatal büszkén mesélheti otthon: két éjszaka leforgása alatt több meztelen nőt látott, mint addigi életében.

Többen már jó ideje felismerték, hogy ebben üzlet, mégpedig elég jól jövedelmező üzlet van. Bendl Mátyás egy fővárosi legénybúcsú-szervező cég marketingmenedzsere. Öt évvel ezelőtt alakultak, és kizárólag külföldi vendégekkel foglalkoznak. Szerinte a szép lányok, az alacsony árszínvonal, az olcsó fapados járatok és Budapest pezsgése az, ami ennyi fiatalembert ide vonz. Vendégeik többségében Nagy-Britanniából érkeznek. Leánybúcsúkat nem szerveznek, a menedzser szerint a hölgyek szívesebben választják a mediterrán országokat. Úgy látszik, arrafelé a fiúk a bevállalósabbak…

A legénybúcsú-szervező cég általában 2-3 éjszakás bulikat szervez. Programok széles tárházát kínálják vendégeiknek: az airsoftos lövöldözésektől a kaszinózáson át a kocsmatúrákig. Az estékről nem hiányozhatnak a sztrip­tíz­táncosok sem, akik a szülinapi perfor­mansztól a leszbikus show-ig bármit vállalnak. Kizárólag táncos­lá­nyokat közvetítenek, ha a vendégeik nem elégszenek meg azzal, hogy csak a szemeiket legeltethetik a gyönyörű magyar női testeken, a további igényeket maguknak kell intéz­niük. Kuncsaftjaikat belvárosi apartmanokban, vagy hotelekben szállásolják el. Bendl Mátyás szerint minden szálloda vezetősége tisztában van azzal, hogy a külföldiek gyakran fogadnak hölgy vendégeket, de egyfajta nyílt titokként szemet hunynak e felett.

A Budapestre érkező vőlegényt és barátait a cég női idegenvezetői kísérik a programokon. A tapasztalatok szerint a hölgyekre még a sör- vagy egyéb mámorban úszó, felbátorodott fér­fiak is jobban hallgatnak.

A legénybúcsú-szervező stáb szürreálisabb esetekkel is találkozott már. Az egyik legénybúcsús csapat tagjai például az éjszaka közepén, egy szórakozóhelyen mulatozva kérték meg idegenvezetőjüket, hogy szerezzen nekik egy hajléktalant, akit órákra összebilincseltek a vőlegénnyel. Megoldották. Egy másik alkalommal két ír fiatalember sztriptíztáncosoktól hemzsegő limuzinnal és helikopterrel járt ki a Forma–1-es futamokra. A számla öt limuzin, négy helikopter és 15 táncos kibérlésének költségeit tartalmazta a végén. Hogy otthon a boldog ara értesült-e a részletekről, attól már nem szól a fáma.

Az általunk megkérdezett cégeknél egy legénybúcsú-alapcsomag körülbelül 75 fontba, vagyis mintegy 25 ezer forintba kerül fejenként. Az ár magában foglalja a szállást két éjszakára, a reptéri transzfert, temérdek mennyiségű sört, és VIP-belépést biztosít egy menő belvárosi sztriptízklubba. A felső határ természetesen a csillagos ég, akár több száz fontot is hagyhatnak itt fejenként a fiatalok, ha nem csak az éjszakákat töltik aktívan.

Egy másik budapesti legénybúcsú-szervező cég névtelenséget kérő munkatársa arról mesélt: hetente akár 14 rendezvényt is lebonyolítanak. Általában tíz-tizenöt fős társaságok érkeznek bulizni a hétvégékre. Az éjszakai programok elengedhetetlen „kellékei” a sztriptíztáncosok, de napközben is rendkívül aktívak: szinte minden csoport beiktatja programjai közé a paintballt, a lövészetet, a hajókirándulásokat és a Széchenyi fürdőt.

Gondolnánk, sok gond akad a fel- és elszabaduló vendégekkel, de a legénybúcsú-szervező szerint csak nagyritkán akad kellemetlenségük. – Tisztelettudóak, és tisztában vannak azzal, hogy egy-egy balhé az egész hétvégéjük hangulatát elrontaná – mesél a kuncsaftjairól.

Budapest tehát a huncutkodás városa, igaz már az sem ad okot a túlzott büszkeségre, hogy mindig találni olyan fiatal lányokat az éjszakában, akik bármikor kaphatók egy kis incselkedésre. A keményebb ügyeket meg hagyjuk a hanyatló Nyugat ópiumának, például Amsz­terdamnak, ott legalább szigorú egészségügyi vizsgálatok alá vetett hivatásosokkal szűrheti össze a levet, akinek úgy tartja kedve. Persze szép magyar lányt a holland kanálisok közt meghúzódó üvegkalitkákban is találni eleget.

 

 

A héten került nyilvánosságra, hogy négy évvel ezelőtt egy német biztosítótársaság vezetősége a Gellért fürdőben szervezett szexpartit legjobban teljesítő kollégáinak. A légyottra húsz prostituált is hivatalos volt, akik a medence mellett elkülönített ágyakon várták a szerelemre éhező üzletkötőket. A biztosító cég szerint a bulit a vezetőség azóta kirúgott tagjai szervezték, és többet nem is fordult elő ilyen eset. Kérdésként merül fel azonban, vajon igaz-e a budapesti fürdőket üzemeltető cég állítása, miszerint nem volt tudomásuk arról, hogy a Gellért fürdőben orgiát rendeztek. Az ott szervezett minden rendezvényről forgatókönyvet kérnek, engedélyt a Budapest Gyógyfürdő Zrt. igazgatója ad. Az, hogy ennek ellenére az orgiát mégis megtartották, csak úgy képzelhető el, ha a szervezőket nem kérdezték a rendezvény jellegéről, vagy ők ferdítették a tényeket. A Gellért Szállóban zajlott „orgia” kapcsán lapunk megtudta: a Gellért fürdőt nem a szálloda üzemelteti, két teljesen külön cégről van szó. A szálloda nem is tudott a rendezvényről.

(K. V.)

 

 

Luft Rézi tündöklése

Százötven évvel ezelőtt a fényekkel és mulatsággal átitatott Budapest nem csak orfeumairól és kávéházairól volt ismert a külföldiek körében, hanem az ezekben a műintézményekben virágzó kéjhölgyek szolgáltatásairól is. Ehhez kellett egy romantikus főkapitány, aki liberális elveivel igyekezett kordában tartani, de nem elfojtani a prostitúciót a fővárosban. Thaisz Elek 1861-ben lett Pest rendőrfőkapitánya, de ekkorra már az éjszakai élet királyaként ismerték. Kapcsolata Luft Rézivel, a hazai kéjnők legismertebbjével igencsak gyümölcsöző volt. A prostituáltak világát kiválóan ismerő Thaisz főkapitányi regnálása alatt a bárcásnők gyakorlatilag ellepték a fővárost. A mulatók létjogosultsága főként azután vált evidenciává, hogy a heves vérmérsékletű Thaisz feleségül vette a kor legbujább mulatójának (a mai Vígszínház helyén található Neue Welfnek) kasszírnőjét, Reich Fánit. Felesége ettől kezdve minden ismerősének „kijárta” a nyilvánosházak üzemeltetéséhez szükséges működési engedélyt. A főkapitány azért igyekezett kordában tartani az efféle ipart űző egyedeket, nagyrészt az ő hatására iktatták törvénybe 1867-ben a Bordélyházak és kéjhölgyek iránti szabályrendeletet. Időnként azonban a kapitány is szemet hunyt a szabálytalanságok felett. Így eshetett meg, hogy a 40 engedélyezett helyett több mint 100 bordély működött Budapesten. A Lukács fürdő kertje akkoriban a leánykereskedés központja volt, de még az Andrássy úti kávéházakból is rendelettel kellett kitiltani a kéjhölgyeket. Budapesten ebben az időszakban csaknem annyi bordély üzemelt, mint a hétszer több lakost számláló Párizsban. (D.-H. N)

 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!